Nem légből kapott szám volt 3-6 százalék közti GDP-növekedést ígérni 2025-re, a németek hibája, hogy csak 0,5 lesz belőle, Trump és Orbán pedig igenis megegyeztek arról, hogy tárgyalnak egy védőpajzsról – mondta Nagy Márton.
Hiába erőltette a felzárkózást az európai élvonalhoz a kormány, a magyar gazdaság három éve stagnál, az államadósság nem csökken. Az autokratikus gazdasági modell kifulladóban, gazdasági semlegességgel Magyarország könnyen zsákmányállammá válhat.
A rendőri intézkedés során többen könnyebb sérüléseket szenvedtek.
A lakosság két éve nem volt olyan optimista, mint most decemberben. Az inflációs várakozások érdemben mérséklődtek, ami teret nyithat egy esetleges jegybanki kamatcsökkentés előtt. A vállalkozások szentimentje összességében másfél éves csúcsra ért, az iparvállalatok két éve nem voltak ilyen optimisták.
Változott a Magyar Nemzeti Bank kommunikációja, terítékre került a kamatvágás. Orbán Viktor miniszterelnök pedig ismét az EU ellen hadakozik Brüsszelben.
Másfél hónapja nem látott szintre gyengült a forint árfolyama, miután a jegybank lazított korábbi szigorú kommunikációján, a miniszterelnök pedig azt nyilatkozta: veszélyben látja a devizatartalékot.
A miniszterelnök megsértette a jegybanktörvényt, a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét, ha igaz, amit állít, és utasítást vagy akár kérést „adott ki” Varga Mihály elnöknek.
Idén 0,5 százalékkal nőhet a magyar gazdaság, jövőre is csak 2,4 százalékkal. Az infláció viszont alacsonyabbnak ígérkezik a korábban vártnál, a kamatcsökkentés is szóba került, de a jegybank még mindig az óvatosságot hangsúlyozza.
Az infláció a jegybank toleranciasávjába lassult, de ez csak ideiglenes, minden az alapkamat 6,5 százalékos szinten tartása mellett szól. A Monetáris Tanács ennek megfelelően döntött.
Az a kérdés, hogy idejében csökkentik-e az árakat. A hatóság elnöke a sorok között ezzel gyakorlatilag ismét kartellezéssel vádolja a kereskedőket.
„A lengyel gazdasági növekedés gyorsabb, mint a magyar, az infláció pedig alacsonyabb”, mi is jobban örülnénk gyorsabb növekedésnek kisebb infláció mellett – mondta a Concorde Értékpapír Zrt. mai sajtóbeszélgetésén Móró Tamás vezető stratéga, amit Jobbágy Sándor vezető makrogazdasági elemző számszerűsített: jövőre 2,5 százalékkal nőhet a GDP, a fogyasztói árak pedig átlagosan 3,8 százalékkal emelkedhetnek Magyarországon.
Magyarország már két nagy hitelminősítőnél áll a bóvli küszöbén. A Fitchet aggasztja a növekvő hiány és államadósság, amit az NGM udvariasan, Szijjártó Péter háborogva fogadott.
Az európai politikában egyre nagyobb fejtörést okoz a Kínával szembeni brutális kereskedelmi deficit, márpedig azonnali cselekvésre lenne szükség az európai ipar védelmében.
Magyarország összesen 16,4 ezer milliárd forint adósságot fog kibocsátani jövőre, ennek nagy része a régi adósság újrafinanszírozását szolgálja, az új adósság 5,45 ezermilliárd forint lesz. Ezen belül 2,54 ezermilliárd forintnyi az új devizaadósság. Ha minden jól megy, Magyarország kap 2 milliárd euró előleget az uniós fegyverkezési hitelből, azt a pénzt nem kell a piacról előteremteni magasabb kamatok mellett. Némi rugalmassággal nőhet a devizaarány az államadósságon belül, és cél a fix kamatozású adósság arányának növelése.
A területfejlesztési miniszter azt panaszolja a kohéziós biztosnak írt levélben, hogy az uniós apparátus kukacoskodással, akadályozással igyekszik gátolni, hogy Magyarország hozzáférjen uniós forrásokhoz.
Az országgyűlési frakciók teljes egyetértésben szavazták meg a törvénymódosítást, amely rendelkezik az 57. heti nyugdíj kifizetéséről, ám a 14. havi nyugdíj további bevezetéséről csak szándéknyilatkozatot tesz.
A következő hónapokban még lejjebb mehet az infláció, van olyan szakértő, aki szerint akár 2 százalék alá is eshet, de aztán kiesik a bázishatás, és ha el kell engedni az árrésstopot, újra látványosan megugorhat.
Biztonságpolitikai, kereskedelmi, energiapolitikai, valamint közlekedési témák kerültek napirendre.
