Bár a használatos statisztikák alapján Magyarországon csekély – és egyre csekélyebb – a szegények aránya, egy új, uniós módszertan szerinti számítás szerint hazánkban több mint 3 millió ember él abszolút (az európai életszínvonalat figyelembe vevő) szegénységben.
Emmanuel Macron francia elnök szeretne beleszólást az Európai Központi Bank következő elnökének kiválasztásába. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha Christine Lagarde nem tölti ki 2027 őszéig tartó mandátumát, Macron ugyanis akkor már biztosan nem lesz elnök.
Nagy Márton „kamuzással” vádolta a HVG-t. Szerintünk nagyon nincs igaza.
Ezt a lélektani határt 2024-ben lépte át az ország. 15 év alatt megduplázódott a távozók körében a fiatalok aránya.
A Belgiumban tartott uniós csúcs előtt a vezetők levelet kaptak a 25 millió európai vállalkozást képviselő BusinessEurope-tól, mely öt pontban szedte össze, hogy mit kellene tennie ahhoz, hogy az egyre erősödő globális versenyben is életképesek maradjanak az uniós cégek. Az aláírók között ott volt az MGYOSZ is.
2030-ra bevezetnék az eurót, komolyan gondolják az 1 milliárd forint fölötti vagyonok adóztatását, nyugdíjat emelnek, a medián alatti jövedelműek adójóváírást és célzott szja-csökkentést kapnak. Hazahozzák az EU-s forrásokat is, ehhez a jogállamiság javítását célzó döntéseket azonnal meg kell hozni.
A washingtoni vámemelések következményeképp soha nem látott szintre ugrott az úgynevezett vámbiztosítékok száma és összértéke, amelyeket az importőröknek kell prezentálniuk. Ha az amerikai Legfelsőbb Bíróság jogszabályellenesnek minősíti az elnök különleges jogrend alatt saját hatáskörben bevezetett vámjait, az érintetteknek visszajárnak majd a már befizetett vámok, a vámbiztosítékok, és a vámbiztosítékokra kötött biztosítások.
Az EU gazdasága 1,5 százalékkal bővült egy év alatt 2025 negyedik negyedévére – Magyarországé 0,5 százalékkal. Hiába mutogat a kormány a háborúra, a lengyel, cseh és a szlovák gazdaság is jobban teljesített.
A feldolgozóipar tizenhárom alága közül tizenegyben esett vissza a termelés tavaly. Gyengült a teljes export, és vele együtt a belföldi értékesítés is. A KSH részletezte a magyar ipar tavalyi adatait.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint a kormány rendelettel bevezetett árszabályozása ilyen formában nem alkalmas az élelmiszer-drágulás kezelésére, viszont további boltbezárásokat okozhat.
A várakozásoknál is kisebb, éves alapon mindössze 2,1 százalékos inflációt mért januárra a KSH, ráadásul a havi alapú áremelkedés is szokatlanul alacsony volt. Számos tényező alapján az infláció egész évben a korábban vártnál kedvezőbben alakulhat. Ezzel egyre valószínűbb, hogy a jegybank már február végén csökkenti az alapkamatot. Emiatt a forint árfolyama valamelyest gyengült.
Május végéig marad a kiskereskedőket sanyargató intézkedés, pedig az élelmiszerárak éppen csökkennek.
Magyar Pétert rágalmazásért, a Telexet álhír terjesztése miatt jelentené fel a külügyminiszter a Samsung SDI gödi akkumulátorgyárában történtekkel kapcsolatban.
32 milliárdos többlettel indult az év, miután megérkezett az a több százmilliárd forint EU-pénz, ami még decemberről csúszott át.
Vannak ennél fontosabb szempontok is.
Csak a bizonytalanság biztos, de a folyamatokkal érdemes tisztában lenni.
Uniós összehasonlításban a negyedik legalacsonyabb a magyarországi minimálbér, de vásárlóerőt tekintve sem sokkal jobb a helyzet.
A lakossági állampapírok esetében jelentősen csökkennek a kamatfizetések, mivel csökkent az infláció, ráadásul az adósságkezelő a fix kamatozású papírok felé mozdult el. A lejáró hosszú futamidejű intézményi papírokat azonban csak sokkal magasabb hozamon lesznek képesek megújítani: az ötéves hozam most 6 százalék fölött van, míg a lejáró papíroké 1,45 százalék.
A gazdasági kilátásokról és a gazdaságpolitika mozgásteréről beszélgettünk a Közös költség idei első adásában Bod Péter Ákossal.
A külügyminiszter szerint ugyanakkor a pert csak akkor tudják végigvinni, ha a Fidesz–KDNP megnyeri az áprilisi választást.
