Változott az Orbán-kormány személyzeti politikája: mostanság olyanok juthatnak pozíciókhoz, akik azt ígérik, a jelenlegi pénzügyi keretek között is képesek a hatékonyság növelésére. Az elmúlt hetekben nemcsak a katonaságnál és a tudománypolitikában hullottak a fejek, hanem a MÁV–Volánbusz-csoportnál és az MVM-nél is.
A különböző kényszerítő eszközök beszerzésére kiírt legutóbbi állami tender minden elemében eredménytelen lett.
369 alá is benézett az euróárfolyam.
Az EU gesztust gyakorolt az ukrán gabona ügyében, a magyar kormány mégis tovább izmozik. Az exlex állapot a teljes magyar agráriumot sújtja.
Egy másik tender is bekerült a képbe, azon eldőlhet, kitől kerülhet függő helyzetbe a Dunaferr.
A kormány saját magára mutogat, ki miatt nem nőttek az élelmiszerárak március óta, és a szankciókat okolja azért, mert az azelőtti hónapokban viszont elszálltak. Most jönnek majd a kötelező akciók.
A kormány továbbra sem árulja el, mely pontokon és hogyan változnak a paksi bővítés szerződései.
Az ismert mondás szerint az első generáció megteremti, a második megörökli és fenntartja, a harmadik feléli a vagyont. Mit tehetünk családfőként azért, hogy ne így végződjön a történet? És milyen szerepe lehet ebben a folyamatban egy pénzügyi szolgáltatónak? Európa nyugati felében már bevett gyakorlatnak számít a családi vagyonkezelés, ami segíthet leküzdeni a generációváltás anyagi oldalának számos buktatóját. Generációs eltérések a mentalitásban és más történelmi örökség – nagyjából erre a két tényezőre vezethető vissza, amiért a családi vagyonkezelés Magyarországon még nem terjedt el.
Jó lenne úgy hozni meg a döntéseinket, hogy minden létező tudás a birtokunkban van, de a világ nyilván nem így működik. Közgazdászok vizsgálták, hogyan próbálhatjuk meg kitalálni egy másik ember gondolatait, mi alapján döntünk arról, hogy melyik szakértőre hallgatunk, és hogy mit érdemes elárulni saját magunkról, ha azt szeretnénk, hogy mások jókat gondoljanak rólunk.
Korábban a kormány azzal érvelt az autópályák 35 éves koncesszióba adása mellett, hogy szinte minden kockázat a koncesszorra hárul. Egy fű alatt, kétes indokkal végrehajtott szerződésmódosítás épp a kockázatokat hárítja el a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségében álló koncessziós társaság feje fölül. Egyes munkák nem teljesítése nem jár a teljes szerződés elbukásával. Mentesítő körülmény, ha csak drágán lehet finanszírozást szerezni. És jöhetnek a koncesszióba a magyar biztosítók – Mészáros Lőrincnek épp van biztosítója. Is.
Az építési és közlekedési minisztert az Országgyűlés Vállalkozásfejlesztési Bizottsága hallgatta meg.
Megdöntötte idei rekordját az euróval és a dollárral szemeben is a forint, de hamar visszacsúszott.
A parlament költségvetési bizottsága előtt számolt be a gazdaságfejlesztési miniszter a terveiről.
2700 milliárd forintnál is nagyobb lett a hiány négy hónap alatt.
A zöldítési célok eléréséért tíz éven belül fel kell futtatni az elektromos autózást, a hőszivattyúk beépítését és a megújuló erőművek integrálását. A fogyasztási és az ellátási oldal borítékolható robbanása külön-külön is megoldhatatlan kihívások elé állítaná a kontinens villamos hálózatát, együtt meg pláne: nincs rá felkészülve, hiszen nem is erre tervezték. A teljes körű modernizálásért az EU hét év alatt közel 600 milliárd eurót tolna a rendszerbe.
Javul a külkereskedelmi mérleg, persze van is honnan javulnia.
Mindez nem jelenti azt viszont, hogy a koncessziós autópálya-kezelő kevesebb pénzt kap a leszerződött időre.
Hét kínai céget tenne fekete listára az unió, amelyek hadászati eszközökhöz is használható elektronikai alkatrészeket gyártanak.
Science fictionként rém izgalmas lenne, csakhogy ez a valóság: a Set Group kétezer kisrészvényese elképesztő cselszövések közepette veszítheti el a befektetését. Ezt a filmet a tőzsdén, a hatóságok szeme láttára forgatják homályos státuszú rendezők.
Gigantikus híddal szeretnék összekötni Szicíliát az olasz csizma kontinentális részével.
