Ünneplendő a fordulat, írja szerzőnk, hogy a kormány, legalábbis úgy tűnik, bizonyos kérdésekben mostanság úgy jár el, ahogyan azt nem éppen a köreiből való szakemberek javasolják. Még akkor is, ha csupán annyi történt, hogy a kibiceket a jegybanki vezetők ezúttal nem oktatták ki, nem gyepálták és még csak be sem perelték, hanem szimplán használatba vették ötleteiket. Vélemény.
A szélsőbaloldal a költségvetés elleni három törvényjavaslatát – majdnem mindenkit meglepve – támogatta Marine Le Pen szélsőjobboldali mozgalma, de mégiscsak elbuktak a szavazás során.
Az EU azt javasolta, hogy minden országban 10 és 30 nap közötti apaszabadságot adjanak a gyerekek születése után, a magyar kormány egy olyan javaslatot készített, amely 10 napot biztosítana, azt is 2023-tól.
Egyéni szinten több ezer forinttal magasabb havi fizetéseket, a nemzetgazdaság számára pedig gigantikus nyereséget jelent, ha jók egy országban az iskolák. Sok közgazdász próbálta számszerűsíteni, pontosan mekkora összegekről van szó, és azt is megállapították, a tanárok fizetésemelésén kívül másra is szükség van.
A kormány még a diplomás átlagbérhez sem zárkóztatná fel a pedagógusbéreket. Pedig ha megtenné, az sem verné földhöz a büdzsét.
Van olyan pályázó, aki a nyertes pályázata ellenére inkább elállna a telepítéstől, ha nem tölthet vissza a rendszerbe.
A kínai félvezetőiparra vonatkozó új amerikai exportellenőrzések rövid távon meghiúsítják Hszi Csin-ping kínai elnök azon törekvéseit, hogy Kína felzárkózzon a globális versenytársakhoz képest. A politikai vezetés megszilárdulása agresszívebb kínai megtorláshoz is vezethet – írja a Stratfor geopolitikai elemzőcég.
Októberben már a megkérdezettek fele a szankciók ellen volt, pedig a magyar kormány plakátkampánya még csak most indult be.
A jegybank addig tartja fönn az október közepén bevezetett keretrendszert, benne a brutálisan magas irányadó kamattal, amíg az ország kockázati megítélése nem javul, és a pénzpiaci helyzet nem rendeződik. Az októberi infláció még kellemetlen meglepetést okozhat. Amúgy a tőzsdei gázárak csökkenése az infláció és a folyó fizetési mérleg szempontjából is jó hír.
A Monetáris Tanács nem változtatott a kamatokon. Kérdés, a jegybank meddig és mennyire tartja fenn a forint árfolyamának megtámogatása érdekében megtett rendkívüli intézkedéseket, és visszatér-e a szeptember végén meghirdetett monetáris politikához. Erről biztosan lesz szó az ülésről kiadott közleményben és tájékoztatón.
A közgazdász szerint a kormány a bankszektor megsarcolásával a saját hibáit fizetteti meg.
Még mindig hiány mutatkozik mikrochipekből az ipari, informatikai szektorokban, miközben a szórakoztatóelektronikában túlkínálat löki mélybe a részvényárfolyamokat.
Orbán Viktor a múlt heti EU-csúcson büszkén dobolta ki: elérte, hogy a hosszú távú beszerzési szerződések ne essenek a tervezett, államszövetségi gázársapka hatálya alá. Hogy ezt tényleg ő harcolta-e ki, az nem tiszta, de ennél fontosabb, hogy egyelőre az sem nyilvánvaló, ténylegesen hogyan maradunk ki a közös tőzsdei ármanipulációból, ha a Gazprommal kötött, hosszú távú szerződésünk árazását pont a holland tőzsdei árak mozgatják.
Ágazatokra bontva néztük meg, hogyan hatott a válság előszele a fizetésekre és a dolgozói létszámra. Már az augusztusi fizetések sem tudták tartani a lépést az elszálló árakkal, a rezsiemelés pedig csak ez után mutatja meg a hatását. A komoly leépítéseket a legtöbb cég még elkerülte, de kérdés, meddig tartanak ki.
Kedd reggeli cikkünkben azt írtuk, hogy a kormány meghosszabbítja az ősszel bevezetett kifizetési stopot a költségvetési szerveknél. A Pénzügyminisztériumot már korábban megkérdeztük erről, de csak most válaszoltak: cáfolják az információt.
A kormány jogszabálytervezete szerint a következő tanévtől a szabad felhasználású diákhitelt csak egyetlen meghatározott banknál nyitott számlára kaphatnák meg az igénylők. A kötelező pénzintézetet közbeszerzéssel választanák ki.
A bank már végrehajtott befektetéseket az ukrajnai áramágazat vállalataiban, és 500 millió euróig terjedő likviditási támogatást nyújt Ukrajna legfőbb földgázszolgáltató cégének is.
Aki korábban szerződött, azt nemcsak a magas tőzsdei ár, de a szállító által akkor alkalmazott jóval magasabb árrés is sújtja.
Alig több, mint 400 ezer forintos négyzetméteráron adta el egy ismeretlen vevőnek az MSZP a párt VII. kerületi, kiváló helyen lévő, üzlethelyiségként is hasznosítható irodáját. Tóth Bertalan volt társelnök azt mondta, minden rendben volt, többért adták el, mint az értékbecslés, de a vevőről nem árult el többet, csak annyit, hogy az nem Tóth Csaba, aki a párt zuglói ingatlanjaiból vásárolgat be.
