#gazdaság



Kezdődik a választás előtti pénzszórás, közel sem láttunk még ekkorát
 

Kezdődik a választás előtti pénzszórás, közel sem láttunk még ekkorát

Húsz éve még az volt a nagy hír, hogy az eredetileg tervezettnél majdnem 1400 forinttal többel nő az átlagnyugdíj a választás előtt, most viszont már ezermilliárdos nagyságrendű pénzt oszt szét a kormány a választást megelőző hónapokban. Összegyűjtöttük, hogy az elmúlt évtizedekben milyen pluszjuttatásokat, adócsökkentéseket kínáltak az épp hatalmon lévők a kampányban.



Sokan nyernek a 200 ezres minimálbérrel, de lesznek vesztesei a béralkunak
 

Sokan nyernek a 200 ezres minimálbérrel, de lesznek vesztesei a béralkunak

A minimálbér és a garantált bérminimum emelésével több járadék maximális összege is emelkedik. A béremelési hullám az egész gazdaságon át fog futni, de az emelések értékének egy részét elviszi majd az infláció, amit maguk az emelések is fűtenek majd. A vállalkozásoknak ki kell gazdálkodniuk az emeléseket, ehhez kapnak 600 milliárd forint adókönnyítést az államtól, de amúgy is jelentős emeléseket kellene végrehajtaniuk. Az állami kieséseket részben kompenzálják a jobban pörgő adóbevételek. Az önkormányzatok mozgástere szűkül.








Azonnal ki lehet rúgni, aki nem oltatja be magát, nem kell várni egy évet
 

Azonnal ki lehet rúgni, aki nem oltatja be magát, nem kell várni egy évet

A kormány (szándékosan vagy hanyagságból) nem zárta ki a Munka törvénykönyve szabályainak alkalmazhatóságát a kötelező munkahelyi oltásokat lehetővé tevő rendeletben. Így azok alapján akár a 45 nap türelmi idő után ki lehet rúgni azokat a dolgozókat, akik a kötelezés ellenére sem oltatják be magukat, nem kell megvárni az egy év fizetés nélküli szabadság leteltét – mondja Goda Mark munkajogi szakjogász. Nem egyértelmű azonban, hogy csak rendes felmondással, vagy azonnalival. Interjú.