Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Úgy tűnik, megvan, milyen változtatás kellett a bérlakástörvényen ahhoz, hogy az Alkotmánybíróság is átengedje.
Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága kitalálta, hogyan tegyék alkotmányossá az Alkotmánybíróságon elbukott bérlakástörvényt: kevesebb lesz a kedvezmény a lakást megvenni kívánó bérlők számára. Kedden szavaznak erről.
Böröcz László fideszes képviselő májusban nyújtott be törvényjavaslatot, amely szerint az önkormányzati bérlakások lakói nagy kedvezménnyel megvehették volna a lakásukat. Ezzel lényegében megszűnt volna az önkormányzati bérlakásállomány, ami ellen még sok fideszes polgármester is szokatlan élességgel tiltakozott. Ezután a tervezetet leszűkítették a budai Várra és az Andrássy út környékére, de közben újabb kedvezményeket is adtak. Továbbá kiderült, hogy – a kezdeti cáfolatokkal szemben – néhány évet kivárva a budai Várban lakó ismert emberek is megvehették volna a bérelt lakásukat.
Ebben a formában az országgyűlés június 15-én elfogadta a törvényt, de Áder János köztársasági elnök alkotmányossági felülvizsgálatra küldte. Az Alkotmánybíróság pedig alig egy hónap múlva öt ponton Alaptörvény-ellenesnek minősítette. Kimondta: éppen az okozna a bérlakásban élő magyar állampolgárok között indokolatlan különbséget, ha a jogalkotó önmagában azért engedné kedvezményes vételi jog alapján tulajdonhoz jutni a bérlők egy részét, mert a törvényben megnevezett helyeken található lakásokban laknak. Az Ab szerint csak a 25 évnél régebbi bérlők esetében fogadható el a vételi jog, mert náluk egy indokolatlan régi megkülönböztetést szüntetnének meg.
A törvényalkotási bizottság csütörtökön olyan módosítást fogadott el, hogy akik 25 évnél rövidebb ideje bérlők, azok csak forgalmi értéken, kedvezmény nélkül vásárolhatják meg a lakást. Az indoklás szerint „az önkormányzat vagyonában így értékvesztés nem következik be”. Akik korábbi saját ingatlanuk tulajdonjogát cserélték bérleti jogra, ott egyedi elbírálással „a hátrányos megkülönböztetés tilalmának érvényre juttatása érdekében szociális szempontként figyelembe vehetik a bérlő által elcserélt lakás értékét”. Ilyenkor a megvenni kívánt lakás forgalmi értékének 35-50 százaléka lehet a vételár, a pontos összeget a tulajdonos állam vagy önkormányzat határozza meg az iratok alapján.
A legfeljebb 25 éves részletfizetés lehetséges marad, de nem kamatmentesen, mert az Ab ezt is kifogásolta: mindig az adott félév elején érvényes jegybanki alapkamattal növelt összeget kell fizetni, a vételár 10 százalékát pedig az elején egy összegben le kell tenni.
A módosításról kedden szavaznak, és miután a bizottságban a kormány képviselője támogatta, bizonyára el is fogadják. Áder János köztársasági elnök így már kihirdetheti.
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Lassan valóban eljön az ideje annak, hogy a cégvezetők mérlegeljék, mit kezdjenek az MI kínálta lehetőségekkel.
Egyelőre nem, de ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem éri meg a cégnek ilyen számlával rendelkeznie.
Muszáj költségvetési szigort felmutatnia a kormánynak, de ennyi idővel a választás előtt ezt úgy kell megcsinálnia, hogy ne az átlagember szenvedje meg igazán. Az eredmény: az állami cégeknek kell spórolniuk a dolgozóikon. Az állam nem omlik össze, a költségvetés viszont bajban van, úgy is, hogy már a sokadik hasonló lépést tették meg.
Az osztrák Profil szerint van olyan olvasata is a történteknek, hogy Orbán Viktor gyengének látszik.
Teljesen rendben van, ha Orbán Viktor nem kér a Pride-ból, de ne erőltesse rá mindenkire az ódzkodását, csinálja a négy fal között. Vélemény.
„És ki hozta azt a törvényt?” – kérdezte a Tisza Párt elnöke.
A megszólaló drag queenek szerint is volt polgárpukkasztás a műsorukban.
Lezárult a lengyel uniós elnökségi időszak.