Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Pár nap múlva lesz 10 éve, hogy Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. A kerek évforduló közeledtével arra vagyunk kíváncsiak, hogy olvasóink hogyan értékelik az elmúlt időszakot, mennyiben változott saját helyzetük ebben a 10 évben, mennyire jöttek be a várakozásaik. Nem a nyitott-e cukrászdát Bécsben kérdést feszegetjük, hanem hogy a való életben milyennek látják uniós tagságunkat.
Május 1-jén lesz 10 éve, hogy Magyarország – kilenc másik európai állammal együtt – csatlakozott az Európai Unióhoz. A csatlakozási szerződést 2003. április 16-án írta alá Medgyessy Péter akkori miniszterelnök, illetve Kovács László külügyminiszter Athénban, miután a magyar választópolgárok majdnem 84 százaléka pár héttel korábban népszavazáson bólintott rá hazánk uniós integrációjára.
A csatlakozási szerződés aláírásán az akkori kormányfő azt mondta, hogy a bővítéssel "régi adósságát törleszti a sors, törleszti Európa és törlesztjük magunkkal szemben mi, magyarok". Medgyessy arról is beszélt, hogy a kettészakított Európa békés újraegyesítése a berlini fal leomlásával kezdődött, a "fal leomlását pedig az indította el, hogy az osztrák-magyar határon elvágtuk a vasfüggönyt".
Az uniós csatlakozással rengeteg lehetőség, pénzügyi támogatás – több tíz milliárd euró, ami rengeteg pénz –, ám felelősség, és a közös normákhoz történő alkalmazkodás is jár. Az európai integráció magyarok számára talán legfontosabb része ugyanakkor az életszínvonal alakulása: sikerült-e az áhított Nyugathoz – sokaknak ez például Ausztriát jelenti – felzárkózni, és jobban élünk-e, mint 2004-ben. A számok azt mutatják, hogy az uniós átlaghoz pár százalékkal közelebb kerültünk, az uniós átlag GDP (PPS, egy főre eső) 63 százalékáról 67 százalékra jöttünk fel, a magyar gazdaság teljesítménye pedig volumenben összességében 8,8 százalékkal lett magasabb az elmúlt 10 évben – két recessziós évvel (2009, 2012) együtt is.
Hogy ez elegendő-e, vagy sem, illetve ebből mi szűrődött le az átlagemberek szintjére, annak eldöntését az olvasóinkra bízzuk. Mondjanak önök ítéletet arról, hogyan is élték meg az utóbbi 10 évet (támpontnak ugyanakkor itt egy, illetve egy másik cikk).
A hvg.hu arra kíváncsi, hogy olvasóink hogyan is értékelik Magyarország uniós integrációját, mennyiben változott személyes pénzügyi helyzetük az elmúlt időszakban, és ebből mi írható szerintük az EU számlájára. Kérjük, töltse ki kérdőívünket, az eredményeket a hét második felében tesszük közzé.
Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
A választásokra megnyithatják az egykori Vizoviczki-birodalom ékkövét, az Event Hallt, de a Demeter Szilárd vezette vagyonkezelő alapítvány által ígért grandiózus fejlesztés elmarad, inkább kiadták gebinbe az Óbudai-szigetet. Íme a nyilvános tendereztetés nélkül kiválasztott bérlő tervei a sziget déli felére.
Éves szinten akár 2 milliárd forintra is rúghatnak majd a kártérítési költségek – árulta el a HVG kérdésére a vasúttársaság.
A próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég kezdettől ígér.