Pár nap múlva lesz 10 éve annak, hogy Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz (EU). Az alkalmat megragadva a hvg.hu egy kérdőívben igyekezett olvasóitól megtudakolni, hogy az akkori, a tagságunkhoz fűződő várakozásaikhoz képest mi sikerült, illetve mi nem jött be.

Magyarország tavaly év végéig számítások szerint mintegy nettó 7 ezer milliárd forintot kapott az EU-tól, az egyik legnagyobb haszonélvezői voltunk az új tagállamok közül az EU-tagságnak. Arról, hogy ezt a hatalmas támogatást mennyire hatékonyan tudtuk felhasználni, támpontnak itt egy, illetve egy másik cikk. A puszta adatokon kívül ugyanakkor most olvasóink is elmondták véleményüket: hogyan látják hazánk utóbbi, az EU berkein belül töltött tíz évét.

Azt hittük, hogy tutira jön majd az égi manna

Arra a kérdésre, hogy mit vártak az emberek az uniós tagságtól 2004-ben, a válaszadók úgy feleltek: egyértelmű életszínvonal-javulással kalkuláltak (jelentős javulást 49, kisebb javulást 42 százalék várt). Romlásra a kérdőívet kitöltők kevesebb mint 4 százaléka számított. Ebből a várakozásból ugyanakkor a válaszadók szerint felemásan jöttünk ki. Bár jelentős, illetve kisebb mértékű élethelyzet-javulásról a kérdőívet kitöltők majdnem 40 százaléka számolt be, majdnem ugyanennyien vannak azok is, akik inkább romlásról, jelentős romlásról tudnak beszámolni.

Jó, hogy van nekünk az EU: a kérdőívet kitöltők többsége ebben egyetért

AFP / Kisbenedek Attila

A "ha jobban él az EU-tagság miatt, akkor az miben nyilvánul meg" kérdésre a legtöbben a nagyobb szabadságot jelölték meg, ám 27 százalék voksolt a jobb közérzetre, 16 százalék pedig a magasabb életszínvonalra. A válaszadók 47 százaléka ugyanakkor úgy véli, nem él jobban az EU-tagság miatt (több választ is meg lehetett jelölni). Az egyéb kategóriában ugyanakkor sokan a szabad utazás, nemzetközi ösztöndíjakat, külföldi munkavállalási lehetőségeket nevezték meg, többen már azt írták, hogy az EU adta lehetőségeknek köszönhetően tudtak külföldre költözni és ott állást találni.

Inkább a kormány a hibás, ha valami rosszul megy, nem az EU

Olvasóinktól azt is igyekeztünk megtudakolni, hogy saját helyzetük javulásában, illetve romlásában mekkora szerepét látták az EU-nak, az uniós politikáknak, illetve a magyar kormánynak. Itt egyértelműen olyan kép rajzolódik ki, hogy ami javulás jött, az az EU-nak volt köszönhető, ami viszont rosszul alakult, azt a mindenkori magyar kormányok hozták össze. Kicsivel 12 százalék feletti rész fele-felére teszi ezt az arányt, 11 százalék pedig úgy látja, bármi javulás, romlás történt, az nagyobbik részében a magyar kormánynak, kisebbik részében az EU-nak köszönhető.

Az országra nézve a legtöbben az infrastruktúra jelentős javulását várták (52 százalék), ám majdnem ugyanennyien a nagyobb fizetéseket is megjelölték (50 százalék, több választ is meg lehetett jelölni ennél a kérdésnél). Szintén majdnem 50 százalék körül volt azok aránya, akik kisebb korrupciót vártak, 47 százalék több munkahelyre számított, 41 százalék pedig a mentális javulást is megjegyezte. Nagyobb multikultit ugyanakkor a válaszadók kevesebb mint 17 százaléka várt. Az egyéb kategóriába (ez kevesebb mint 3 százaléknyi válasz) többen beírták még a nyitottságot, elfogadást, demokratikus civil társadalmat, felelős gondolkodást, jogbiztonságot, nagyobb toleranciát, az euró bevezetését, vagyis ezeket várták hazánk uniós csatlakozásától.

Beton, beton, beton

Az EU-nak köszönhetően a válaszadók közül sokan az infrastrukturális beruházásokat emelték ki mint pozitív változást (36 százalék), ám a kérdőívet kitöltők majdnem fele vélte úgy, hogy szinte semmi nem jött be, maradt a korrupció, nem közeledtünk a Nyugathoz, nem lett több munkahely. 48 százalék szerint – itt is több választ lehetett megjelölni – ugyanakkor leginkább csak részeredmények vannak (például többen tudnak külföldön tanulni). Az egyéb kategóriában – ez 51 választ jelent – volt, aki megemlítette, hogy az EU-nak köszönhetően tudtuk elkerülni 2008-ban az államcsődöt, az agráriumnak sokat segítettek az EU-s támogatások, több csereprogram tudott megvalósulni, de volt olyan is, aki azt írta, hogy a tőke rátette a kezét az iparra, és a magyar földekre. Volt ugyanakkor olyan válaszadó is, aki azt írta, hogy olyanokba öltünk EU-s pénzeket, amelyeket magunknak kellett volna megcsinálnunk, "rémisztő, mi lett volna a támogatások nélkül".

Az EU-val a mindennapi életben legtöbben csak úgy találkoznak, hogy egy bizonyos fejlesztés mellett látják kirakva az uniós táblát, ám 14 százalék úgy válaszolt, hogy uniós pályázatokból valósít meg cégük, intézményük fejlesztéseket, beruházásokat. A kérdőívet kitöltők tizede egyáltalán nem találkozik a mindennapokban az EU jelenlétével, 5 százalék csak a folyamatos papírozást látja, 8 százalék ugyanakkor a külföldi tanulást tudta kiemelni. Az egyéb kategóriánál (6 százalék) többen kiemelték az értelmetlen térkövezést, a vámmentes online rendelést, a környezetvédelmet és nagyobb minőségbiztosítást, ám volt olyan válaszadó, aki – minden bizonnyal uniós pályázatokkal foglalkozik az illető – a nem megfelelően előkészített és “összekacsintós” uniós pályázatokat és a túlzott bürokráciát emelte ki. Sokan azt is kiemelték, hogy az uniós intézmények határt szabnak a nemzeti kormányoknak, nem lehet mindent megtenniük (“nem oroszul beszélünk”, ez is valami egy válaszadó szerint). Volt ugyanakkor egy olyan kitöltőnk is, aki minden bizonnyal 0-24 órában találkozik az EU-val: ő ugyanis az Európai Bizottságnál (EB) dolgozik, legalábbis ezt írta a kérdőívre. Vicces kedvű másik olvasónk az EU mindennapi jelenlétét a rendszámtáblákon szereplő EU-zászló képében vélte felfedezni.

Összességében jó nekünk az EU

Magyarország uniós tagságából a többség a túlburjánzó szabályokat tartja rossznak (36 százalék), 40 százalék pedig úgy véli, Európa szemétlerakója lettünk. A válaszadók 17 százaléka szerint Brüsszelnek soha, semmi sem jó, mindig megfelelési kényszer van, 28 százalék ugyanakkor a túlzott bürokráciát látja problémának (több választ is meg lehetett jelölni ennél a kérdésnél). Kevesebb mint 6 százalék szerint túl sok pénzt kell beadnunk a közös kalapba, 19 százalék nem ismer rossz uniós hatást. Az egyéb kategóriánál többen a korábbi piacok elvesztését is felhozták, illetve az illegális bevándorlás növekedését. Volt olyan válaszadó, aki ugyanakkor a Merkel-féle megszorító politikát emelte ki.

Összességében a kérdőívre válaszoló olvasóink döntő többsége szerint az EU javított hazánk helyzetén, kisebb arányban vannak csak olyanok, akik úgy vélik, rosszabbul jártunk az uniós tagsággal.

A fentiek alapján az látszik, hogy bár nagy várakozásokkal, talán túlzottakkal is tekintettek a válaszadók az uniós csatlakozás elé, a várakozásokból a kérdőívet kitöltők jelentős része szerint már lényegesen kevesebb valósult meg. Modernebb, demokratikusabb, "jogállamibb" Magyarországot is sokan vártak a gazdasági előnyök mellett, ezt is sokan hiányolják, ám úgy fest, a problémás pontok jelentős részénél olvasóink inkább a magyar kormányokat hibáztatják, és nem az EU-t.

Emellett viszont az is látszik, hogy a mindennapi élet egyre több szegletébe szivárognak le az uniós tagság praktikus hatásai: vámmentes online rendelés, szabad munkavállalás, tanulás és utazás. Külön kiemelendő talán a külföldi tanulás, illetve munkavállalás igen hangsúlyos jelenléte, úgy tűnik, ezek azok a fő területek, ahol a leginkább látható az EU hatása. Az utóbbi évek gazdasági nehézségei ellenére a kérdőívet kitöltők úgy fest, nem fordultak el az EU-tól, Brüsszel nélkül pedig még ott sem tartanánk, ahol most vagyunk.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!