szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Nyolcpontos ígéretcsomaggal formálódik a baloldali ellenzék gazdasági programja, melyhez már korábban elhangzott elképzelések is társulnak. Nettó 100 ezres minimálbér, gyógyszertámogatás a nyugdíjasoknak, az élelmiszerek áfájának csökkentése. Ezekkel azonban komoly bevételektől esne el a büdzsé, a pénzt valahonnan elő kell teremteni. Az ellenzék keze ugyanakkor meg van kötve: három százalék alatti hiány kell, vagyis több hitelről álmodni sem lehet. A progresszív adórendszer lehet az egyik kulcs, ám kérdéses, hogy az egyéb területeken elgondolt adócsökkentésekkel együtt ez mire lenne elég.

Egyre jobban körvonalazódik a baloldali ellenzék gazdasági programja. A héten Mesterházy Attila szocialista pártelnök, a baloldal miniszterelnök-jelöltje már óvatos ígéreteket is megfogalmazott a Reuters hírügynökségnek. Ezek között például az szerepel, hogy a bankadót nem szüntetnék meg, csak mérsékelnék, a többi különadóval is hasonlót lépnének, az adócsökkentésnek köszönhetően pedig a gazdaságba forgathatnák vissza a pénzt a cégek.

Emellett nem folytatnák az állam terjeszkedését a bankszektorban és az energetikai iparágban. Az extraprofitot ők sem tolerálnák, ám ebből nem következik, hogy az államnak további tulajdonosi szerepet kell vállalnia bármely ágazatban. Emellett megszüntetnék az egykulcsos jövedelemadót, és legalább egy további kulcsot vezetnének be a magas jövedelmekre. Ez a lépés azonban nem hatna a költségvetésre, mert a többet keresők magasabb adójával szemben csökkenne az alacsonyabb keresetűek adója, és ezzel nőne a nettó bérük. Az Oroszországgal kötött 10 milliárd eurós hitelszerződést pedig felfüggesztenék.

Ezek döntő részben általánosság szintjén mozgó ígéretek, ám pénteken a hvg.hu cikke szerint már konkrétabb részletek is napvilágot láttak a baloldali ellenzék kormányra kerülése esetén követendő gazdasági irányról. A rezsicsökkentéssel nyomuló Fidesz programjával szemben ez a nyolc elem hordozhatja a pozitív üzenetet:

  1. 250 ezer valódi munkahely a nyílt munkaerőpiacon (erről Mesterházy Attila már beszélt),

  2. nettó 100 ezer forintos minimálbér, úgy, hogy ez a munkáltatóknak nem jelent majd teheremelkedést adó, járulék tekintetében,

  3. a mikrovállalkozások a béreket terhelő adót, járulékokat levonhatják a társasági nyereségadóból,

  4. az alapvető élelmiszerek árának csökkentése (az áfa csökkentésével)

  5. "végleges és fenntartható rezsicsökkentés" (ez minden bizonnyal az Együtt-PM által is szorgalmazott, uniós forrásból indított nagyszabású lakásszigetelési, fűtéskorszerűsítési programot jelenti),

  6. 65 éves kor fölött, havi 100 ezer forint nyugdíj alatt, havonta 24 ezer forint erejéig igénybe vehető gyógyszertámogatás időseknek,

  7. a kórházi várólisták csökkentése,

  8. a gyermekszegénység felszámolása (erről is beszélt már Mesterházy Attila január 25-i országértékelésében a Sportarénában).

Arról ugyanakkor nem érkezett információ, hogy pontosan mindez milyen költségvetési hatásokkal járna. Bár állítólag az Együtt-PM ragaszkodott ahhoz, hogy mindent végigszámoljanak, és csak olyat ígérjenek, ami biztosan teljesíthető, konkrét milliárdok eddig a nyilvánosság előtt nem hangzottak el. Mi kiszámoltuk.

Adócsökkentések

Az ellenzéki összefogás azért is fogalmazhatott óvatosan a bankadó, illetve a több különadó tekintetében, mivel ezek a tételek az utóbbi években igen komoly méretűre híztak: ha egy csapásra megszüntetnék az ilyen típusú adókat, borulna az egyensúly. A bankadó 144 milliárdos tétel, a tranzakciós illetékből 269 milliárd, közműadóból 53 milliárd, biztosítási adóból 28 milliárd, távközlési adóból 57 milliárd forinttal számolnak az idei költségvetésben. Ez összességében 551 milliárdot jelent, ami a 2014-re tervezett költségvetési hiánynak több mint a fele. Kérdés, hogy mennyit vágna ebből a pakkból az ellenzék, a kisebb lecsippentés nyilván nem lenne élénkítő hatással az érintett szektorokra, egy több száz milliárdos csökkentés ugyanakkor hirtelen komoly rést ütne, és növelné a hiányt.

Az is kérdés továbbá, hogy milyen gyorsan forgatnák vissza az érintett cégek a gazdaságba az esetleg felszabaduló több száz milliárdot: költséget csökkenteni, dolgozókat elküldeni mindig gyorsabban lehet, mint kapacitásokat növelni, így az esetleges pozitív hatás inkább középtávtól jelentkezhetne, addig pedig ki kellene pótolni valahogy a kieső bevételeket.

Ellenzéki gazdasági ötletek: vannak ám ígéretek
©

Az alapvető élelmiszerek (tej, kenyér például) áfájának csökkentése már régóta vesszőparipája több politikai oldalnak – kormányzati és ellenzéki térfélen is –, a 27 százalékos kulccsal mi itt az uniós országok közül az élen állunk. A magas áfakulcs elősegíti a feketegazdaság burjánzását is ezen a területen (cukor, liszt és társai), különösen fertőzöttnek számít országunk (csak az alapvető élelmiszereknél 130 milliárd körülire becsülik az áfacsalás mértékét). Rációja tehát erről az oldalról lenne is a csökkentésnek – fogyasztói oldalról pedig részben mérséklődhetnének az árak is –, ám az áfa hatalmas tételt jelent a magyar költségvetésben, több mint 3 ezer milliárdot. Ez a magyar költségvetés bevételi oldalának körülbelül ötöde.

Az alapvető élelmiszerek áfájának (27, illetve 18 százalékos kulcsok találhatóak itt) radikálisabb csökkentése – a kormányzat berkeiből korábban 5 százalékos kulcs is elhangzott – 2012-es számítások szerint mintegy 240 milliárdot vett volna ki a büdzséből. Az alacsonyabb árak következtében valamelyest erősödhetne a kereslet, ezzel növekedne az adóalap és így a kieső költségvetési bevételek egy részét is pótolnák, ám nem az összes kieső bevételt lehetne így ellensúlyozni. A fogyasztás felpörgése csak részben tudná az így keletkező lyukat betömni.

A nettó 100 ezer forintos minimálbért – most 101 ezer a minimálbér, de bruttóban – a munkáltatók felé irányuló adó- és járulékemelés nélkül úgy lehetne elérni, ha drasztikusan csökkentenék a minimálbérre rakódó munkavállalói terheket. (Tavaly hivatalosan majdnem 1,3 millió minimálbéres volt hazánkban, így számukra jelenthetne pozitív előrelépést a baloldali javaslat.) A nettó minimálbér emelése a minimálbéren lévő személyi jövedelemadó, illetve járulékok csökkentésével elképzelhető, komoly csökkentésre van szükség, ha a 100 ezres tételt akarják elérni. Ehhez szinte arra lenne szükség, hogy majdnem lenullázzák a minimálbérre rakódó adó- és járulékokat, vagy visszahozzák az adójóváírást. 2012-ben a minimálbéresek 264 milliárd forintnyi szja-t fizettek be (ez az szja-befizetések ötöde), így erről az összegről – illetve a járulékokról – kellene lemondania a költségvetésnek. A lépéssel több maradna az emberek zsebében, ám a cégek kasszájában ezzel az intézkedéssel már nem, mivel az ő terheik nem csökkennének. Kérdéses, hogy a plusz jövedelemmel mennyire lehetne a belső fogyasztást élénkíteni, és a klasszikus recept – nagyobb költés, bővülő vállalkozások, bővülő munkahelyek – mennyire tudná kárpótolni céges oldalról a munkavállalóiról kieső adó- ás járulékbevételeket.

Gyógyszertámogatás, gyermekszegénység, kórházi várólisták

A 65 év feletti, 100 ezer forintos járandóság alatti nyugdíjasoknak adandó, fejenként legfeljebb 24 ezer forintos havi gyógyszertámogatás igen sok mindenkinek járna, tekintve, hogy az öregségi nyugdíjban részesülők 2 milliós tömege átlagban havi 113 ezret kapott havonta tavaly decemberben (ám nem valószínű, hogy minden érintett kihasználná a 24 ezres keretet). Információink szerint az ellenzéki oldalon 40 milliárdos pluszkiadással kalkulálnak ennél a fülnél.

A gyermekszegénység, leginkább éhezés felszámolása szakértők szerint 60 milliárd forintba kerülne évente. Az Együtt-PM korábban azt mondta, hogy ez pont egy stadion ára, így meglenne rá a pénz.

A kórházi várólistákkal kapcsolatban egyelőre még csak annyi információ látott napvilágot, hogy a radikálisan csökkentik, illetve teljesen meg is szüntetnék a várólistákat, és biztosítják a kórházak működéséhez szükséges finanszírozást. Stadionok helyett inkább erre költenének – hangzik itt is a válasz. A kórházi várólistákkal kapcsolatosan nehéz pontos számot mondani, hogy mennyi pluszpénzzel lehetne csökkenteni a várólistákat, a szocialisták állítása szerint 300 milliárdot vontak el a kórházaktól és szakrendelőktől (az ugyanakkor nem derült ki a szocialisták közleményéből, hogy ez mióta zajlott le). Ennél a tételnél így bizonytalan, hogy mekkora pluszforrásra lenne szükség.

Honnan lenne minderre pénz?

Egyfelől az alacsonyabb adók miatt megugró keresletből, bővülő gazdaságból, a nem munkavállalói oldalról befolyó plusz bevételekből, a presztízsberuházások leállításából lehetne több pénz első ránézésre. Az ellenzéki oldal programjában szerepel ugyanakkor még 250 ezer valódi munkahely a nyílt munkaerőpiacról – ez minden bizonnyal új, piaci munkahelyeket jelentene (minden valószínűség szerint szemben a közmunkával, amely formában jelenleg 200 ezren dolgoznak, a számot pedig 300 ezerre növelné a kormány). A több százezer új piaci munkahely megteremtéséhez bővülő export, illetve fogyasztás lenne szükséges, és olyan vállalkozói környezet, ahová megérni a külföldi cégeknek is befektetni.

A 2014-es költségvetés átadása: az ellenzéknek kormányon kicsi lenne a mozgástere
©

A kormány a 4 millió feletti foglalkoztatottságot igyekszik kihangsúlyozni, ám ehhez a versenyszférás új munkahelyek csak kisebb mértékben járulnak hozzá elemzők szerint. Nagy kérdés, hogy ennyi új állás mennyi idő alatt, és milyen ösztönzőkkel (kormányzati támogatással) tudna létrejönni, mivel a részben megmaradó különadók miatt egyes szektorok nyilván nem bővítenének olyan mértékben, amely ekkora bővüléshez elegendő lenne. Az alacsony képzettségűek számára is kell munkahelyeket teremteni, ám fontos lenne, hogy Magyarország lépjen túl az "Európa összeszerelő üzeme" úton, és a magasan hozzáadott értékű állások jelentsék a fejlődés irányát.

Mindezek után a fő kérdés ugyanakkor még mindig az marad, hogy az esetleges pluszpénzek tudják-e kompenzálni az adócsökkentések és új támogatások ütötte lyukat, a büdzsé hiányát ugyanis 3 százalék alatt kell tartani, az EU és az ország finanszírozói megkötik a kezünket. A konyhára igazán az újraelosztás mértékének – ami jelenleg a GDP 50 százaléka körül található – csökkentése hozhatna, de erre egyik baloldali ellenzéki párt sem utalt eddig, így a kiadáscsökkentést ki is húzhatjuk a tennivalók közül. Ha progresszív adórendszert vezetnének be, akkor több forrást lehetne behozni a költségvetésbe: a baloldali ellenzéki blokk minden szereplője ilyen megoldásban gondolkodik (a kormányoldal pedig már 9 százalékos szja-ban).

A kulcsokról és sávokról egyelőre nincs konkrétum, ám jelenleg egyetértés mutatkozik abban, hogy az alacsonyabb jövedelműeknél a terheket csökkenteni, az átlagkereset felett keresőknél a terheket pedig növelni kellene. Idénre 1550 milliárdot forintot terveztek be a büdzsébe szja-ból, ez a költségvetési bevételi oldalának kevesebb, mint 10 százaléka, így lehet tér ennek a tételnek a növelésére. Ez a mozgástér ugyanakkor nem lehet igazán nagy. Ha csak a kiemelten nagy jövedelemmel rendelkezők kevesebb mint 200 ezer fős táboránál nőne az szja-teher, akkor abból becslések szerint mindössze 100-200 milliárdos plusz származhatna.

A különadók részleges kivezetése, a nettó minimálbér emelése, illetve az egyéb intézkedések az egyes pontok értelmezésétől (mekkora lesz például az élelmiszerek áfájának csökkentése) függően akár 500-1000 milliárdos rést is üthetnének a büdzsében. Arra a kérdésre így nehezen kapunk választ, hogy honnan pótolnák az így kieső összeget, mivel nem úgy tűnik, hogy meglesz erre a csomagra a teljes fedezet. Bár a különadók kivezetése sokat dobhatna a gazdaság teljesítményén, a minimálbéreseknél maradó nagyobb jövedelem makroszintű hatása már kétséges, ahogy az áfacsökkentésé, és az így esetleg felszabaduló több háztartási pénzé is.

Így egyelőre nem látszik, honnan lenne meg a tényleges fedezet a formálódó ellenzéki gazdasági csomagra, ha ugyanakkor mindehhez még kiadáscsökkentés is párosulna – vagy esetleg vagyoni típusú adózás bevezetése –, már összejöhetne a várt keret, ám a tapasztalat azt mutatja, megszorításokról beszélni választások előtt Magyarországon nem vezet kormányzati pozícióba.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!