Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A kormány szerint a magyar gazdaság problémamentes lenne, ha az euróövezetben nem lennének gondok. Ez az egyszerű helyzetelemzés annyiban igaz, hogy az EU-tagállamok válsága, különösen az euróövezeti országoké, jelentős hatással van a magyar gazdaságra. Miután az export termelésünk célpontjai főként ezek az országok, ezért meghatározó befolyással bír a gazdasági növekedésünk lehetőségére, ha a külső piacainkon csökken a kereslet. Ha viszont a gazdaságunk problémái teljesen az Európai Unió gazdasági nehézségein alapulnának, akkor a környező országokéval hasonló pályát, vagy legalábbis azonos trendeket kellene bejárnunk. Ez azonban nem így van – állapítja meg a Policy Agenda.
A gazdaságkutató intézet megvizsgálta az EU 27 tagállamának, valamint Izland, Norvégia, Svájc és Horvátország GDP-jének alakulását. Azt elemezte, hogy 2008 második negyedévéhez képest, amikor még a gazdasági válság jelei nem érződtek, hogyan sikerült helyreállítani a gazdaság teljesítményét. Az eredmény lehangoló: az összesen 31 országot tartalmazó listán Magyarország a 25. helyen áll, mivel a jelenlegi GDP értéke 7,1 százalékkal alacsonyabb, mint négy évvel ezelőtt volt. A környező országokkal és a Baltikummal összevetve (ami összesen 11 ország) a 7. helyen állunk, amely azt mutatja, hogy több hasonló fejlettségi szintű, vagy gazdasági szerkezetű ország is képes volt jobban kikerülni a válságból, mint hazánk.
EUROSTAT / Policy Agenda
Magyarország ismét visszaesik
Ami ennél is nagyobb probléma, hogy mely ország milyen tendenciát mutat, azaz milyen előjelekkel kell számolni az elkövetkező években. Magyarország azon 12 európai ország közé tartozik, ahol újabb válsághullámot mutatnak a gazdasági fejlődés adatai. Most nem az a kérdés, hogy mikor sikerül behoznunk a 2008-as szintet, hanem az, hogy egy rövid átmeneti fellendülés után vajon milyen mély lesz a visszaesés újabb fázisa – veti fel a Policy Agenda.
A tények tehát nem azt mutatják, hogy a magyar gazdaság problémái kizárólag az euróövezetre lennének visszavezethetőek. Sokkal inkább azt, hogy ezen tagállamok nehéz helyzete hatványozottabban jelenik meg nálunk, és – a szakértők által jelzett hibás gazdaságpolitika mellett – ezáltal újabb válsághullámot kelt.
Rosszabbul élünk, mint négy éve
A hazai gazdaságpolitika egyik sarokköve a belső fogyasztás megerősítése volt. Ezt szolgálta az egykulcsos adórendszer, amely révén a magasabb jövedelmű családok elviekben többet fogyaszthattak volna. Ezt azonban semmi sem igazolja, sőt 2008-hoz képest a háztartások fogyasztási kiadása 10,2 százalékkal esett vissza. Ezzel pedig a vizsgált 31 ország közül a 23. helyen állunk.
EUROSTAT / Policy Agenda
A környező országokhoz és a Balti-államokhoz viszonyítva a középmezőnyhöz tartozunk. A probléma viszont az, hogy nálunk tovább romlanak az adatok. Ezért, ha a trendek tovább folytatódnak, akkor 2 éven belül az utolsó három között lehetünk. Ez pedig politikai értelemben is viszonylag egyszerű képlethez vezet: Magyarország rosszabbul él, mint négy éve, miközben a szomszédos országokban bővülnek a háztartások kiadásai, azaz a belső kereslet élénkíti a gazdaságot.
Ha a kabinet meg akarja előzni a tovább mélyülő válságot, akkor gyorsan pénzügyi védőháló után kell néznie, ezt pedig csak IMF/EU-megállapodás tudja biztosítani – figyelmeztet a gazdaságkutató.
