Növekedési pályán indulhatott el a magyar gazdaság, de nem lesz olyan nagy a lendülete, mint a 2020 előtti években volt. Egy kisebb inflációs sokk veszélye reális, a költségvetés nem menthetetlen, a vendégmunkások nélkül pedig nem lehet hosszú távú növekedés – mutatta be Virovácz Péter, az ING vezető elemzője.
Az idei első negyedévben 1,7 százalékkal nőtt a magyar gazdaság teljesítménye, ami rendes helyzetben nem lenne kiemelkedő, de most mégis évek óta a legjobb szám. A szolgáltató szektor jól teljesített, az ipar három év után most először nincs mínuszban, és a lakossági fogyasztással sem állunk rosszul.
Miközben a magyar kormány a közelmúltban kizárólag külső tényezőkkel – szankciókkal, piaci zavarokkal, háborúkkal – magyarázta a gazdaság stagnálását, több uniós tagállam képes volt gyors növekedésre. Némelyik saját recept alapján, mások uniós támogatással, illetve a kettő ügyes kombinációjával.
1,7 százalékkal nőtt a GDP az első negyedévben – számolt a KSH. Ez ha nem is repülőrajt, de az elmúlt évek számainál már jobb. Így most 0,2 százalékkal magasabb a GDP-nk, mint amekkora az előző választás idején volt.
Az eddig vártnál gyengébb, ráadásul törékeny növekedést vár az Egyensúly Intézet 2026-ra.
Óriási költségvetési hiánnyal, minimális növekedéssel, és hetek alatt megoldásra váró problémákkal veszi majd át a Tisza Párt a gazdaságot. Egy elemző mondta el kérdésünkre, mit tehet a leendő kormánypárt egy ilyen helyzetben.
A korrupció és a gazdasági növekedés kiesése kéz a kézben jár, Magyarországon pedig egyre rosszabb a helyzet – Bulgária mellett ilyen tekintetben sereghajtók vagyunk az Európai Unióban.
A távozó nemzetgazdasági miniszter azt mondta, nem tart a vagyonosodási vizsgálattól, és szerinte jól végezte az NGM a munkáját.
Majdnem minden fontos mutatóban rontott az előrejelzésein a jegybank. Hamarosan visszatérhet a 4 százalék fölötti áremelkedés, a céges beruházások még idén sem fogják segíteni a magyar gazdaságot. Bemutatta a Magyar Nemzeti Bank legújabb Inflációs jelentését.
Mind az Erste, mint az ING lefelé, 2 százalék alá módosította az idei gazdasági növekedésre vonatkozó prognózisát, különösen az utolsó negyedév vérszegény növekedése nyomán.
Az EU beragad, Magyarország viszont repülőrajtot vesz, jön az áttörés éve, hatalmas növekedés várható 2025-ben – ígérte a kormány. Aztán a számok nem akarták igazolni a vágyakat, Nagy Márton pedig már azt magyarázta, hogy a siker ebben az időszakban mást jelentett.
Épphogy nulla fölötti GDP-növekedés jött össze 2025-ben a KSH friss adatai szerint, 2022 óta nem volt képes érdemi növekedést elérni a gazdaság. Az év utolsó három hónapja is elmaradt a várakozásoktól.
Ennek a kérdésnek jártak utána közgazdászok az elmúlt 15 évben tapasztaltak alapján. Megállapításaik elgondolkodtatók.
Nem légből kapott szám volt 3-6 százalék közti GDP-növekedést ígérni 2025-re, a németek hibája, hogy csak 0,5 lesz belőle, Trump és Orbán pedig igenis megegyeztek arról, hogy tárgyalnak egy védőpajzsról – mondta Nagy Márton.
A jegybank 2026-ra adott inflációs előrejelzése nagyon sokat javult, a GDP-növekedési prognózis viszont jelentősen romlott. Az MNB szerint csak a lakossági fogyasztás felpörgésében bízhatunk.
Pangó gazdasághoz képest magas ütemben, 7, illetve 11 százalékkal nőnek a minimális keresetek. A kormányzat örülhet, a bérkiáramlás pörgeti a fogyasztást, és még Magyarország régiós pozíciója is javul.
Július és szeptember között 0,6 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, az év egészében 0,2 százalékkal vagyunk a 2024-es szint fölött. A KSH részletesen bemutatta, hogyan jött ki az adat: a mezőgazdaság és az autóipar is gyengélkedett, a szolgáltatások húzták nulla fölé a mutatót.
Miközben Orbán Viktor korábban úgy nyilatkozott, hogy az idénre tervezett repülőrajt a gazdaságban már júliusban megvalósult, a magyar gazdaság az év első három negyedévében összesen 0,2 százalék növekedést mutatott fel. A Közös költség podcast legújabb adásának vendége László Csaba korábbi pénzügyminiszter volt, akivel Pitner Gábor műsorvezető a magyar GDP jelenéről és jövőjéről beszélgetett.
A megduplázott banki különadó és az emelt költségvetési hiánycél mellett minden bizonnyal szükség lesz újabb megszorításokra. Az elmúlt évek alapján további különadók és burkolt adóemelések várhatók.
Beláthatatlanul messze van a költségvetésben újra és újra betervezett négy százalék körüli gazdasági növekedés – derül ki az Európai Bizottság friss prognózisából, amelyből kiolvasható, hogy 2020–2027 között a magyar gazdaság jócskán lemarad a regionális versenyben.
