Miközben Orbán Viktor korábban úgy nyilatkozott, hogy az idénre tervezett repülőrajt a gazdaságban már júliusban megvalósult, a magyar gazdaság az év első három negyedévében összesen 0,2 százalék növekedést mutatott fel. A Közös költség podcast legújabb adásának vendége László Csaba korábbi pénzügyminiszter volt, akivel Pitner Gábor műsorvezető a magyar GDP jelenéről és jövőjéről beszélgetett.
A megduplázott banki különadó és az emelt költségvetési hiánycél mellett minden bizonnyal szükség lesz újabb megszorításokra. Az elmúlt évek alapján további különadók és burkolt adóemelések várhatók.
Beláthatatlanul messze van a költségvetésben újra és újra betervezett négy százalék körüli gazdasági növekedés – derül ki az Európai Bizottság friss prognózisából, amelyből kiolvasható, hogy 2020–2027 között a magyar gazdaság jócskán lemarad a regionális versenyben.
Elmondta a nemzetgazdasági miniszter, milyen adóváltoztatásokat tervez még a választás előtt. Arra is kitért, hogy eddig jobban teljesítettünk, mint a német gazdaság, és már most kisebb gazdasági növekedést ígért 2026-ra, mint amivel eddig számolt a kormány.
A tavalyi adatokat is rontotta a KSH, de a tavalyelőttieket még jobban, így egy kicsivel nagyobb növekedés jött ki.
Egymásnak ugrott a Mol és a horvát olajcég; tovább rontotta az MNB a növekedési előrejelzését; elindult a munka a debreceni BMW-gyárban. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
A bank stagnálásnak is tekinthető gazdasági növekedést vár az idén, amiből jövőre jöhet egy markánsabb felpattanás. Az MBH szakértői szerint ezzel együtt is túlzóak a magyar gazdasággal kapcsolatos aggályok, indokolatlanok a vészforgatókönyvek.
Rontott az Erste az előrejelzésén, erre az évre 0,5 százalékos GDP-növekedést várnak az elemzői, és úgy számolnak, hogy jövőre már beindulhat a gazdaság. Az infláció viszont éves átlagban még jövőre is 4 százalék fölött marad, főleg ha nagy lesz az osztogatás a következő hónapokban. Október 10-én jön az egyik legfontosabb hitelminősítői értékelés, az azt követő napokban lesz majd érdemes figyelni, bejelent-e valami újabb pénzszórást a kormány.
Elindult a kedvezményes lakáshitelprogram; Varga Mihály a 2007-2009-et idéző hosszúságú válságról beszélt, miközben Nagy Márton elhalasztaná a januári adóemelést. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
A szolgáltató szektor megmentette a gazdaságot, legalább annyira, hogy nulla fölötti GDP-növekedést mért a KSH. Az ipar nagyon csúnyán visszaesett április és június között is, a mezőgazdaságot pedig elintézte az aszály.
Épphogy nulla fölötti növekedést mutatott be a magyar gazdaság, de a kormány azért már elkezdte bedurrantani a választási pénzszórást, közben pedig új lendületet vett a vámháború, de úgy, hogy az EU a legrosszabbat megússza. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Az Európai Unió gazdasága növekszik, de Magyarország számára rossz hír, hogy két fontos partnerünk, Ausztria és Németország is gyengélkedik.
A technikai recessziót megúsztuk, az év második felében az lesz a nagy kérdés, hogy az adókedvezményekből mennyi pénzt hajlandóak az emberek vásárlásra költeni, és mennyire félnek az inflációtól – vélik a szakértők.
A béke, az adókedvezmények és a nyugdíjasok élelmiszer-utalványai pörgetik majd fel a gazdaságot – így kommentálta az NGM a friss GDP-növekedési adatot.
Tovább halasztjuk a repülőrajtot, a második negyedévben 0,2 százalékkal nőtt csak a magyar GDP. Legalább pozitív számot látunk – most tértünk vissza oda, ahonnan 2024 elején esni kezdett a gazdaság.
Ritka helyzet állt elő az Új gazdasági akciótervvel: a kormány 21 konkrét, számonkérhető ígéretet tett, amelyektől azt várta, hogy idén majd pörgetik a gazdaságot. Most, hogy már látszik, a gazdaság szinte biztosan nem száguld, végignéztük, melyik ígéretből mi valósult meg.
Nagy Márton egy háttérbeszélgetésen egy nappal a második negyedéves GDP-adatok közzététele előtt elismerte: még a márciusban remélt 2,5 százalék közelében sem lesz a gazdasági növekedés. Pedig már az is jóval kevesebb volt, mint amennyivel a költségvetés elfogadásakor számoltak.
A második negyedévről hamarosan rossz szám fog érkezni, az év második felében pedig akkora növekedés lehet csak, hogy egy gyenge pluszban legyünk 2025 egészére – számol az NGM.
Alig észrevehető GDP-növekedéssel és az árrésszabály miatt egy kicsit alacsonyabb, de még így is kényelmetlenül magas inflációval számol a Kopint-Tárki friss jelentése.
Idén alig fog nőni a magyar gazdaság, 2026-ban is a kormányzati terv alatti lehet a növekedés, az infláció még jövőre is beragad egy kényelmetlenül magas szinten – számol a K&H.
