Ennél nagyobb kettősség nem is lehetne a most kiadott 2022-es GDP-adatokban: éves szinten egészen vállalható volt a növekedés, az utolsó három hónap azonban baljós trendet mutat.
Alulról indult az ország, és jelentős mértékben az uniós támogatásoknak köszönhetően tudta növelni a GDP-jét az elmúlt tíz évben, így is hátrébb csúszott a rangsorban. Ráadásul nincs már lehetőség a gazdaság extenzív növekedésére – például a foglalkoztatottság bővítésével –, az intenzív növekedés előfeltételeinek helyzete – mint például az erős oktatás, nyelvtudás, a tudásintenzív termelés – pedig kedvezőtlen. Mindez nem ágyaz meg annak a középhatalmi státusznak, aminek elérését célul tűzte ki a kormányfő.
Az eurózóna kevésbé sérülékeny, mint amilyennek eddig tűnt, Magyarországon pedig a lakossági fogyasztás nem fog nőni, de legalább a gyenge forint húzhatja egy kicsit az exportot.
Éves alapon még szép a növekedési adat, de vannak olyan elemei a gazdaságnak, ahol a teljesítmény már a Covid-válság idejét idézi. A neheze pedig csak most jön.
A tavaly ilyenkorihoz képest még szép, de negyedéves szinten már visszaesést mutató GDP-adat érkezett; egyre többen aggódnak a benzinellátás miatt, miután kiderült, hogy a Mol nem szállít üzemanyagot a kis benzinkutak egy részének; elkezdődik minden idők valószínűleg legkorruptabb foci-világbajnoksága. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Ahhoz képest, mekkora bajok vannak a magyar gazdaságban, kimondottan jónak tűnő GDP-adatot tett közzé a KSH: július-szeptemberben 4,1 százalékos volt a növekedés a tavalyihoz képest. Aggasztó jel viszont, hogy április-júniushoz viszonyítva ez már visszaesést jelent, amit utoljára 2020 közepén, a Covid-járvány első hulláma idején láttunk. Az éves szinten jó adat úgy jöhetett ki, hogy a szolgáltató szektor mostanra magára talált a rémes idők után, az iparban pedig csak drágulást hozott a háború, leállásokat nem.
Az Európai Bizottság közzétette őszi gazdasági előrejelzését, amely szerint nem lesz recesszió az EU-ban jövőre, minimális növekedés várható. A várakozások alapján 2023-ban az EU-ban Magyarországon lesz a legnagyobb a pénzromlás, 2024-ben pedig az államháztartási hiány. Ellenben úgy számolnak, hogy megkapjuk az uniós forrásokat.
Az 1592 milliárd forint pluszból, amit az első félévben kaptak az emberek, több mint 1000 milliárd elment vásárlásra, házra, autóra vagy nyaralásra. Most itt az idő, hogy spóroljanak: jön a 20 százalék fölötti infláció, jövőre is két számjegyű lesz a drágulás, a cégeknek pedig valahogyan egy durván lelassuló növekedés időszakát kellene kibírni – olvasható az MNB friss Inflációs jelentésében.
Növekvő infláció, csökkenő fogyasztás, növekvő hiány, csökkenő teljesítmény a gazdaságkutató elemzésében.
Miközben mind érezzük, hogy baj van a magyar gazdaságban, és a szakértők is igencsak pesszimisták, nemcsak egy kimondottan jó GDP-növekedési adat jött, hanem az is kiderült, hogy a beruházásokból is egészen sok érkezett. Arra kerestük a választ: van-e még szufla a gazdaságunkban? Mit hozhat a jövő, meddig tarthat ki ez a lendület, és mi jöhet utána?
Közzétette a KSH, hogyan állt össze a 6,5 százalékos GDP-növekedési adat. A szolgáltatószektor nőtt hatalmasat, miután a kormány elkezdte zsákszámra önteni a pénzt az emberek közé, hogy vásároljanak, és most dobja meg a számokat az is, hogy tavaly tavasszal még voltak lezárások a járvány miatt. Az ipar eközben még csak a dráguláson érzi a háború hatásait, a termelés nem állt le.
Szépen nőtt a GDP a második negyedévben, az áruhiány azonban eközben egyre súlyosabb. A biztonsági üzemanyag-tartalék szintje soha nem zuhant még akkorát, mint idén, az aszály pedig fél évszázada nem volt ekkora. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
GDP-ből nem lehet ennivalót venni a boltban, a drágulás pedig óriási – lehetne rávágni a szép növekedési adatra, de az összkép ennél bonyolultabb. A kormány egy tanulságot levont a 2008–2009-es válságból: sokkal jobb a politikusok számára az, ha szétterítik a problémákat, és nem százezrek helyzete lesz elviselhetetlen, hanem millióké valamivel rosszabb, mint addig.
Lassult ugyan a magyar gazdaság növekedési üteme, de így is 6,5 százalékkal magasabb a második negyedéves GDP, mint egy évvel korábban. Az idei év első hónapjaihoz viszonyítva 1,1 százalékos a növekedés, ami jól mutatja, hogy a háború hatásait igazán csúnyán még nem érezte meg az iparunk, a kampány alatti pénzszórás viszont alaposan megdobta a fogyasztást, és a turisták is elkezdtek visszatérni. Sok későbbre várható rossz hatás pedig még nem mutatkozott meg június végéig.
Az előrejelzések szerint éves alapon növekedésről beszámoló GDP-adatot kaphatunk szerdán, miközben mostanában nem úgy tűnik, mint ha jó volna a gazdaság helyzete. Utánanéztünk, mik az ellentmondás legfőbb okai.
A China Daily szerint most az a nagy siker, hogy nem esett vissza a gazdaság.
Közzétette az Eurostat a számokat minden tagállam gazdasági növekedéséről, így már látszik, hogy az első negyedévben a magyar gazdaság jobban pörgött, mint az EU sok más országa. Eközben azonban az infláció is csúnyábban elszállt nálunk, mint a legtöbb más helyen.
A szolgáltató szektor magára talált a tavalyi lezárások után, és óriásit dobott a GDP-n, az ipar pedig a háború első heteiben még nem nagyon érezte meg a harcok hatását, így együtt kimondottan nagy növekedést adtak ki január és március között.
Beszámoltak a miniszterjelöltek a terveikről, de még az MNB is közzétett egy nagy gazdasági javaslatcsomagot; kiderült, hogy nagyot nőtt a magyar gazdaság az első negyedévben; 40 milliárd dollárnyi vagyon tűnt el néhány kriptovaluta összeomlásával. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Az EU gazdasági teljesítményének utolérését, de legalább megközelítését ígérte a gazdaságfejlesztési miniszterjelölt 2030-as határidővel, Lázár János pedig sok elődjéhez hasonlóan Ausztria színvonalát célozta meg. Az egy főre jutó GDP-nk valószínűleg idén fogja meghaladni az 1989-es osztrák szintet, ha pedig pontosan ugyanúgy nőne tovább, mint teszi azt 2010 óta, akkor az EU átlagát 2061-ben, Ausztriát 2091-ben érnénk utol. A nagyra törő terv így sem teljesen megvalósíthatatlan, de ahhoz az oktatásba és a magyar ipar fejlesztésébe kellene sok pénzt beletenni.
