A magyar gazdaság 0,8 százalékkal zsugorodott 2023-ban, de idén 2,4, jövőre pedig 3,6 százalékos bővüléssel lehet számolni - ez áll az Európai Bizottság csütörtökön közzétett téli gazdasági előrejelzésében.
2023 utolsó negyedévében már kicsivel az EU-átlag felett teljesített a magyar gazdaság, de a teljes év így is jóval rosszabb volt, mint az Unió átlagában.
Alulmúlta a GDP-adat az elemzői véleményeket, nagyon nagy kiugrásokra lenne szükség 2024-ben ahhoz, hogy bejöjjenek a kormány tervei.
Az infláció a bank elemzői szerint a jegybanki célsáv közelébe, 4,1 százalékra eshet vissza az év végére.
Az USA GDP-növekedésére vonatkozó előrejelzésüket mindeközben a kétszeresére javították.
Egyetlen ezrelékponttal nőtt az EU GDP-je a tavaly ilyenkorihoz képest az előzetes adatok szerint. Minimális növekedést mértek a második negyedév óta is.
A vártnál lassabb a kilábalás a szervezet szerint.
A Fitch-nél nem hagyták szó nélkül a hiánycél jelentős emelését, és visszaesést várnak 2023-ra.
Nem a váratlan kiadások miatt omlott össze a költségvetés, hanem az elmaradó adóbevételek miatt. Az alapprobléma, hogy a kormány 2022 tavaszán túl optimistán tervezett 2023-ra.
A keddi kamatdöntéssel aligha okoz meglepetést a Magyar Nemzeti Bank, viszont annál fontosabb információkat árulhat el arról, mi várható a döntéshozatalban az ősszel. Szeptemberben beérhet az irányadó kamat és az alapkamat összeolvadása, egyben az is kiderülhet, mennyire súlyos revízióra készülhet a Monetáris Tanács a csalódást keltő második negyedéves növekedési adatok ismeretében.
Nőni tudott az európai gazdaság teljesítménye, de vannak azért rossz jelek is.
Az elmúlt években meredeken nőtt a számszerű magyar GDP, de csak a pandémia utáni visszapattanás, gazdasági zavarok, illetve a brutális infláció magyarázza ezt. Mindenesetre, ha minden így megy tovább, elérhető 2030-ra a 160 ezer milliárd forintos GDP – de ki akarná, hogy így menjen tovább? Máskülönben olyan csoda kellene, amit még az amúgy is kétes értékű akkuberuházások sem tudnak elhozni.
2023-ban a magyar GDP-növekedés lényegesen elmarad az uniós átlagtól, ugyanakkor az infláció mintegy tíz százalékkal meghaladja a 27-ek átlagos pénzromlásának mértékét. Az Európai Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzése megállapítja: az alacsonyabb energiaárak javítják a növekedési kilátásokat.
A banknál pozitív folyamatokat látnak a gazdaságban, de felhívják a figyelmet arra is, hogy a magas kamatok visszafoghatják a teljesítményt.
Egy kicsit nőni fog a magyar gazdaság idén, bár nem annyira, mint az EU legtöbb országában. Az inflációnk bezzeg éllovas lesz az unióban, és globálisan is épp csak kicsúszik a top 10-ből – áll a Nemzetközi Valutaalap friss előrejelzésében.
Kételkedik a gazdaságkutató abban, hogy az év végére lecsökkenhet egy számjegyűre az áremelkedés mértéke.
Az EU vezetőit ostorozó beszédben ismerte el a pénzügyminiszter, hogy Magyarország mennyire rászorul az uniós pénzekre.
A szolgáltató szektorban örültek, hogy végre nem voltak lezárások, az ipar annyira nem érezte meg a háborút, mint amitől tarthattunk, az emberek pedig gyorsan elköltötték a kampányban kiosztott pénzt, így aztán 2022 egészében elég szépen nőtt a magyar gazdaság teljesítménye – részletezte a KSH a GDP-adatot. Az év végére azonban már látszott, hogy baj van: ahogy elfogyott a pénz, és bejött az energiaválság is, elérte a technikai recesszió az országot.
Ennél nagyobb kettősség nem is lehetne a most kiadott 2022-es GDP-adatokban: éves szinten egészen vállalható volt a növekedés, az utolsó három hónap azonban baljós trendet mutat.
Alulról indult az ország, és jelentős mértékben az uniós támogatásoknak köszönhetően tudta növelni a GDP-jét az elmúlt tíz évben, így is hátrébb csúszott a rangsorban. Ráadásul nincs már lehetőség a gazdaság extenzív növekedésére – például a foglalkoztatottság bővítésével –, az intenzív növekedés előfeltételeinek helyzete – mint például az erős oktatás, nyelvtudás, a tudásintenzív termelés – pedig kedvezőtlen. Mindez nem ágyaz meg annak a középhatalmi státusznak, aminek elérését célul tűzte ki a kormányfő.
