Miközben mind érezzük, hogy baj van a magyar gazdaságban, és a szakértők is igencsak pesszimisták, nemcsak egy kimondottan jó GDP-növekedési adat jött, hanem az is kiderült, hogy a beruházásokból is egészen sok érkezett. Arra kerestük a választ: van-e még szufla a gazdaságunkban? Mit hozhat a jövő, meddig tarthat ki ez a lendület, és mi jöhet utána?
Közzétette a KSH, hogyan állt össze a 6,5 százalékos GDP-növekedési adat. A szolgáltatószektor nőtt hatalmasat, miután a kormány elkezdte zsákszámra önteni a pénzt az emberek közé, hogy vásároljanak, és most dobja meg a számokat az is, hogy tavaly tavasszal még voltak lezárások a járvány miatt. Az ipar eközben még csak a dráguláson érzi a háború hatásait, a termelés nem állt le.
Szépen nőtt a GDP a második negyedévben, az áruhiány azonban eközben egyre súlyosabb. A biztonsági üzemanyag-tartalék szintje soha nem zuhant még akkorát, mint idén, az aszály pedig fél évszázada nem volt ekkora. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
GDP-ből nem lehet ennivalót venni a boltban, a drágulás pedig óriási – lehetne rávágni a szép növekedési adatra, de az összkép ennél bonyolultabb. A kormány egy tanulságot levont a 2008–2009-es válságból: sokkal jobb a politikusok számára az, ha szétterítik a problémákat, és nem százezrek helyzete lesz elviselhetetlen, hanem millióké valamivel rosszabb, mint addig.
Lassult ugyan a magyar gazdaság növekedési üteme, de így is 6,5 százalékkal magasabb a második negyedéves GDP, mint egy évvel korábban. Az idei év első hónapjaihoz viszonyítva 1,1 százalékos a növekedés, ami jól mutatja, hogy a háború hatásait igazán csúnyán még nem érezte meg az iparunk, a kampány alatti pénzszórás viszont alaposan megdobta a fogyasztást, és a turisták is elkezdtek visszatérni. Sok későbbre várható rossz hatás pedig még nem mutatkozott meg június végéig.
Az előrejelzések szerint éves alapon növekedésről beszámoló GDP-adatot kaphatunk szerdán, miközben mostanában nem úgy tűnik, mint ha jó volna a gazdaság helyzete. Utánanéztünk, mik az ellentmondás legfőbb okai.
A China Daily szerint most az a nagy siker, hogy nem esett vissza a gazdaság.
Közzétette az Eurostat a számokat minden tagállam gazdasági növekedéséről, így már látszik, hogy az első negyedévben a magyar gazdaság jobban pörgött, mint az EU sok más országa. Eközben azonban az infláció is csúnyábban elszállt nálunk, mint a legtöbb más helyen.
A szolgáltató szektor magára talált a tavalyi lezárások után, és óriásit dobott a GDP-n, az ipar pedig a háború első heteiben még nem nagyon érezte meg a harcok hatását, így együtt kimondottan nagy növekedést adtak ki január és március között.
Beszámoltak a miniszterjelöltek a terveikről, de még az MNB is közzétett egy nagy gazdasági javaslatcsomagot; kiderült, hogy nagyot nőtt a magyar gazdaság az első negyedévben; 40 milliárd dollárnyi vagyon tűnt el néhány kriptovaluta összeomlásával. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Az EU gazdasági teljesítményének utolérését, de legalább megközelítését ígérte a gazdaságfejlesztési miniszterjelölt 2030-as határidővel, Lázár János pedig sok elődjéhez hasonlóan Ausztria színvonalát célozta meg. Az egy főre jutó GDP-nk valószínűleg idén fogja meghaladni az 1989-es osztrák szintet, ha pedig pontosan ugyanúgy nőne tovább, mint teszi azt 2010 óta, akkor az EU átlagát 2061-ben, Ausztriát 2091-ben érnénk utol. A nagyra törő terv így sem teljesen megvalósíthatatlan, de ahhoz az oktatásba és a magyar ipar fejlesztésébe kellene sok pénzt beletenni.
A saját GDP-jéről eddig hírt adó 20 ország közül a magyar növekedés volt a negyedik legnagyobb, és ha a maradék hét szám is befut, valószínűleg akkor is az EU első harmadában lesz a magyar gazdaság első negyedéves teljesítménye.
A háború hatásai még alig érték el a magyar gazdaságot március végéig, az ipar tavalyinál jobb teljesítménye, valamint az, hogy 2021 elejével ellentétben a szolgáltató szektor jól működött, együtt nagy GDP-növekedést eredményezett az idei első negyedévben. Sőt, még a nagy infláció is segítséget nyújtott abban, hogy ez a mutató szép legyen.
A növekedés üteme csökken csak, az is csupán pár tizedszázalékkal, még a legóvatosabb számítások szerint is. Ha bátrabban számolunk, még akár gyorsíthatja is a növekedést.
Az EU egyik leggyorsabbja lehet a magyar drágulás, de a gazdasági növekedés is. Az infláció azonban nem csak egyszerűen 24 éves rekordra ugorhat, hanem amíg szinte minden más országban legalább már jövőre lecsökkenhet 3 százalék alá, nálunk még akkor is csak egy picit sikerülhet lassítani – állapítja meg az IMF friss előrejelzése.
Az eddig tervezett 5,9 helyett 3-4 százalékos, vagy annál valamivel nagyobb GDP-növekedést valószínűsített Varga Mihály 2022-re a Figyelőnek adott interjújában, az inflációs becslésre pedig nem mondott számot.
Elfelejthetjük a korábban várt 5 százalék körüli GDP-növekedést, az infláció 9 százalékosra ugorhat – számol a GKI Gazdaságkutató Zrt.
Erre utalt sajtóértekezletén Paolo Gentiloni. Az Európai Unió pénzügyi biztosa szerint elképzelhető, hogy az Ukrajna elleni háború miatt nem vezetik be újra a maastrichti kritériumokat január elsején, mert ezzel nehéz helyzetbe hoznák az egész Európai Uniót.
A szolgáltató szektor húzta felfelé a gazdasági teljesítményt 2021-ben, a logisztika, valamint a kereskedelem és vendéglátás egymagában 1, illetve 0,9 százalékponttal lökte feljebb a GDP-t. Az építőipar is jól teljesített, az iparban annál gyengébb volt az év, a mezőgazdaságban pedig még visszaesést is mértek.
Egyre több benzinkút kerül nehéz helyzetbe az árak maximálása miatt; elbukta a magyar és a lengyel kormány a jogállamisági pert; 7,1 százalékos lett a GDP-növekedés. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
