A saját GDP-jéről eddig hírt adó 20 ország közül a magyar növekedés volt a negyedik legnagyobb, és ha a maradék hét szám is befut, valószínűleg akkor is az EU első harmadában lesz a magyar gazdaság első negyedéves teljesítménye.
A háború hatásai még alig érték el a magyar gazdaságot március végéig, az ipar tavalyinál jobb teljesítménye, valamint az, hogy 2021 elejével ellentétben a szolgáltató szektor jól működött, együtt nagy GDP-növekedést eredményezett az idei első negyedévben. Sőt, még a nagy infláció is segítséget nyújtott abban, hogy ez a mutató szép legyen.
A növekedés üteme csökken csak, az is csupán pár tizedszázalékkal, még a legóvatosabb számítások szerint is. Ha bátrabban számolunk, még akár gyorsíthatja is a növekedést.
Az EU egyik leggyorsabbja lehet a magyar drágulás, de a gazdasági növekedés is. Az infláció azonban nem csak egyszerűen 24 éves rekordra ugorhat, hanem amíg szinte minden más országban legalább már jövőre lecsökkenhet 3 százalék alá, nálunk még akkor is csak egy picit sikerülhet lassítani – állapítja meg az IMF friss előrejelzése.
Az eddig tervezett 5,9 helyett 3-4 százalékos, vagy annál valamivel nagyobb GDP-növekedést valószínűsített Varga Mihály 2022-re a Figyelőnek adott interjújában, az inflációs becslésre pedig nem mondott számot.
Elfelejthetjük a korábban várt 5 százalék körüli GDP-növekedést, az infláció 9 százalékosra ugorhat – számol a GKI Gazdaságkutató Zrt.
Erre utalt sajtóértekezletén Paolo Gentiloni. Az Európai Unió pénzügyi biztosa szerint elképzelhető, hogy az Ukrajna elleni háború miatt nem vezetik be újra a maastrichti kritériumokat január elsején, mert ezzel nehéz helyzetbe hoznák az egész Európai Uniót.
A szolgáltató szektor húzta felfelé a gazdasági teljesítményt 2021-ben, a logisztika, valamint a kereskedelem és vendéglátás egymagában 1, illetve 0,9 százalékponttal lökte feljebb a GDP-t. Az építőipar is jól teljesített, az iparban annál gyengébb volt az év, a mezőgazdaságban pedig még visszaesést is mértek.
Egyre több benzinkút kerül nehéz helyzetbe az árak maximálása miatt; elbukta a magyar és a lengyel kormány a jogállamisági pert; 7,1 százalékos lett a GDP-növekedés. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A minisztert az árstopról és az inflációs kockázatokról kérdeztük mai tájékoztatóján.
A legoptimistább várakozásokat nem váltotta ugyan valóra a tavalyi magyar GDP-adat, de annál jobb lett, amiről az elmúlt néhány hétben már a kormány is beszélt. A 7,1 százalékos növekedés gyors visszapattanást mutat a válság után, még akkor is, ha a 2019 végi szintet csak 2,1 százalékkal haladja meg a gazdaságunk teljesítménye. A szolgáltató szektor jól teljesített az év végén is, az ipar pedig ugyan nem zárt jó évet, de 2020 annyira rémes volt, hogy ahhoz képest még ez is szép növekedést jelentett.
Az infláció letörése lesz 2022 legfontosabb gazdaságpolitikai feladata, miközben a választási osztogatás után az év közepétől komoly szigorításra lesz szükség – olvasható az Equilor elemzésében.
Idén 5, jövőre 4,3 százalékkal nőhet a magyar gazdaság teljesítménye a Világbank friss elemzése szerint.
Az ipar gazdasági növekedéshez való hozzájárulása csalódást keltő volt, a szolgáltatások viszont hasítottak, igaz, leginkább az árak emelkedése miatt.
Az egy hét alatt kétszer is kamatot emelő jegybank szerint 7 százalékosnál is nagyobb lehet novemberben az infláció; magas, de még így is csalódást keltő adat érkezett a magyar GDP növekedéséről; életbe lépett a 480 forintos benzin szabálya. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Fokozottabb óvatosságra intheti a jegybanki döntéshozókat is a friss GDP-szám, amikor az alapkamat újabb emeléséről döntenek – véli Virovácz Péter. Az ING elemzője szerint az év végi gazdasági teljesítményt az határozhatja meg, hogy a kormány pénzosztása mennyire ellensúlyozza az ipar leállásait.
Az egy évvel korábbinál 6,1 százalékkal volt erősebb a magyar gazdaság teljesítménye idén július és szeptember között, az előző negyedévhez képest pedig 0,7 százalékos volt a növekedés. A végéhez közeledik a válság utáni látványos felpattanás, de 2020 közepe annyira rossz időszak volt, hogy a január-szeptember közötti növekedés még így is 6,8 százalékos.
Már ami a növekedést illeti.
A választási év rejtélyei és dilemmái a kutatók szemével.
A jövőbeni kilátások azonban bizonytalanok. Az OECD 5,7 százalékos globális GDP-növekedést jelez előre az idei évre, és 4,5 százalékosat 2022-re.
