A Covid-járvány és az ukrajnai háború miatti gazdasági problémák leküzdése lassú és egyenetlen, és több tényező is visszatartja: ilyen például a magas infláció miatt világszerte alkalmazott monetáris szigorítás, vagy a szélsőséges időjárás – emeli ki legfrissebb, kedden kiadott világgazdasági prognózisában (WEO) a Nemzetközi Valutaalap.

Összességben a világgazdaság növekedése a tavalyi 3,5 százalékos ütemről 3 százalékra lassulhat idén, és 2,9 százalékra 2024-ben – írják a Valutaalap elemzői, kiemelve, hogy ez jóval a historikus 3,8 százalékos átlag alatt maradhat, és több évtizedes mélypontot jelent. Ez még úgy is negatívnak számít, hogy előző, júliusban kiadott prognózisához képest nem változtatott a kilátásokon az IMF.

A fejlett gazdaságokban még látványosabb a lassulás: a tavalyi 2,6 százalék után mindössze 1,5 százalékkal bővülhet ezeknek az országoknak a GDP-je. A feltörekvő országoknál 4,1 százalék után 4 százalékos lehet az átlagos növekedés – persze itt nagyok lehetnek az eltérések.

Magyarországon például 0,3 százalékos visszaesést jósol erre az évre az IMF – áprilisban még 0,5 százalékos növekedéssel számolt a szervezet. Nem hazánk egyébként az egyetlen európai ország, ahol csökkenhet a Valutaalap szerint a GDP, Németországban például 0,5 százalékos lehet a visszaesés a jelentés szerint. A magyar gazdaságot alapvetően befolyásoló euróövezetben egyébként a tavaly még 3,3 százalékos bővülés átlagosan 0,7 százalékosra lassulhat az IMF szerint.

Rekorder lehet viszont Magyarország az uniós inflációban, amelyet az IMF az év egészére 17,7 százalékra kalkulál. Ennél magasabb értéket az egész kontinensen is csak Törökország érhet el, igaz, ott jóval magasabb, 50 százalékot meghaladó szintre kalibrálják most a drágulást.