Régóta tudjuk, hogy egy traumatikus esemény emléke, lelki öröksége generációkon keresztül továbbadódik, akkor is, ha a leszármazottak elől elhallgatták a történteket. Hogyan adódnak át az élmények szavak nélkül? Bakó Tihamér klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta és Zana Katalin orvos, pszichoterapeuta írása.
Sokan feltesszük ezt a kérdést magunknak, akik tudattalanul is a társadalom bevált forgatókönyve szerint szeretnénk élni, elfogadást remélni. Mi történik, ha ráadásul ezek a normák már nem is annyira követhetők?
A várható élettartam növekedésének egyik eredménye, hogy most először fordul elő, hogy egyszerre hét generáció él a bolygónkon. A különböző nemzedékekhez tartozók utazási szokásai is eltérnek, a legtöbb időt most a fiatalabbak töltik el új helyek felfedezésével.
Eljött a téli szünet, ami arról is szól, hogy páran a szerkesztőségből belevágunk egy olyan cikkbe, ami messze kívül esik a sokéves rutinon. A téma egy személyes élmény, ami idén a leginkább mellbe vágott. Kihívás végre nem arról elmélkedni, hogyan fosztották ki a jegybank Pallas Athéné alapítványát. A jelenség, amit választottam a gyerekeinkről szól, akik összehasonlíthatatlanul értékesebbek, mint az elsíbolt százmilliárdok. Az én szubjektív sztorim informátora a kisebbik, 17 éves lányom, aki jóváhagyta, hogy megírjam.
Számos tabuval övezett betegség van, amiről nem szokás beszélni, pedig nagyon sokakat érint: ezek egyike az aranyér. Kevesen tudják, hogy népbetegség, aminek előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával nő. Talán épp azért, mert kényelmetlen és kellemetlen a róla folytatott kommunikáció, sok tévhit övezi a betegséget.
Válságok sorozata sújtotta a mai negyvenes-ötvenes korosztályt, akik gyerekeik és szüleik közé szorulva próbálnak talpon maradni, ráadásul a nyugdíjrendszer összeomlása is őket fenyegeti a leginkább. Még ha figyelnek is arra, hogy egyensúlyt tartsanak a munka és a magánélet között, akkor is kevésbé tudnak boldogok lenni a kutatások alapján. Az elfelejtett X generáció gazdasági hátrányait pedig a számok is igazolják.
A fiatal japánok szerint minden második munkahelyen van „egy öreg fickó, aki nem csinál semmit”. De milyenek lesznek a jövő munkavállalói? Milyen szakmák lesznek azok, amik kihalnak? És mi az a módszer, amivel a gyanú árnyéka nélkül lehetünk mi a bácsi vagy idősebb illető, aki nem dolgozik? A Duma Aktuálnál megvannak a válaszok.
Napjainkban sokszor már az is bonyolult, hogy az ember számontartsa a társadalom különféle generációit, az X-től a milleniumi nemzedéken át a Z-, illetve az alfa-generációig. Az eltérő korosztályoknak sok mindenről határozott – és erősen különböző – véleménye van, nem kivétel ez alól az elektromos autózás sem. De vajon mire vágynak a mostani ötvenes-hatvanasok, negyvenes-ötvenesek és a húszas-harmincasok?
Az aranyér hiába számít népbetegségnek, mivel kellemetlen és kényelmetlen helyen van, az indokoltnál sokkal kevesebbet beszélünk róla. A várandósság vagy a szülés miatt kialakult aranyérre ez fokozottan igaz. Cikkünkben összeszedtük, mit érdemes tudni az ebben az időszakban kialakult betegségről.
A magyar Z generáció sokszínű, tagjainak fontosak az értékek, de a spórolás még fontosabb. Sokat vásárolnak az interneten, de alaposan utána is néznek a megrendelni kívánt terméknek, és hallgatnak az influenszerekre – de csak azokra, akiket hitelesnek tartanak. Ez a Diverzum friss Z generációs kutatásából derül ki.
Még alig két hónaposak, illetve meg sem születtek, de máris világhírűek: ők a béta generáció, amelynek tagjai már olyan világban nőnek fel, ahol a mesterséges intelligencia tényleg a mindennapok része lesz, és korántsem ez az egyetlen kihívás. Kérdés, mennyire lehet általánosítani a nemzedékekről, és mennyire állják meg a helyüket a vad előrejelzések.
A SPAR Magyarország csaknem 14 ezer munkavállalónak biztosít megélhetést, ezzel az ország legnagyobb foglalkoztatói között van. A vállalat fejlődésében és sikeres működésében fiatalok és idősebbek, férfiak és nők egyaránt hatalmas szerepet vállalnak. Generációs programjuk segít abban, hogy a korosztályok közti különbségek előnnyé váljanak a mindennapi működésben.
Bár a magyarok erősen családcentrikusak, a többgenerációs háztartások népszerűségi indexe meglehetősen alacsony. Nem véletlen, mert az együttélés e formája az előnyei mellett súlyos konfliktusok színtere is lehet. Hogyan csináljuk jól?
Az eddigi ifjúságkutatásokban ez még soha nem merült fel, de a legfrissebb kutatásban már az egyik legfontosabb problémaként említik a 16-29 éves fiatalok.
Egy friss MTA-kutatás szerint, bár a fiatalok felét közvetlenül is érintett a koronavírus-járvány, az nem bizonyult tartós és mély strukturáló tényezőnek körükben, az infláció, az oktatási rendszer például sokkal jobban befolyásolja a jövőbeni terveiket.
Nem is gondolnánk, hogy a mindennapi életünkben hány és hányféle módon vagyunk képesek magunk ellen véteni. Amikor szembesülünk az aranyér kínzó problémájával, érdemes visszapörgetnünk, mi mindent csináltunk rosszul, mert csak ennek alapján tudunk tovább lépni. Segítségként pontokba szedtük, mi minden vezethet(ett) az aranyér kialakulásához.
Az aranyér olyan betegség, ami a lakosság meglehetősen nagy részét érinti, mégis kínos titkolózás rejti. Pedig a kezelése, különösen, ha időben, a betegség kezdeti szakaszában elkezdjük, otthoni körülmények között is lehetséges. Bár az aranyeresség egy kellemetlen állapot, mégis fontos beszélni róla.
A színész egy podcastban beszélt a karrierje nehézségeiről, a Metoo korában jelenlévő generációs különbségekről és a változás természetéről.
Amerikai és francia mintára 1998-ban tartották a Virág Judit Galériában az első olyan aukciót, amely már külföldön is megállta volna a helyét. Azóta sok idő eltelt, de a festmény a járvány okozta válság idején is értékállónak bizonyult. Virág Judittal és a róla elnevezett galéria vezetését fokozatosan átvevő Kelen Annával beszélgettünk. Rendszerváltókból generációváltók, 4. rész.
A 46. amerikai elnök, Joe Biden generációs történelmet ír. De mit kell tudni a csendes, vagy más néven veterán generációról, amelyhez ő is tartozik?
