Amerikai kutatók alig fél év leforgása alatt fejlesztették ki azt a terápiát, amelyet egy újszülött csecsemőn, K. J.-n alkalmaztak. A kezelés egy jobb élet lehetőségét kínálja számára.
Amerikai és japán kutatók olyan eljárást fejlesztettek ki, amely megmutatja az immunrendszernek, hol vannak a felszámolandó daganatos sejtek. Az eljárás az első kísérletek alapján működőképesnek tűnik.
A vérszegénység kezelésére fejlesztették ki azt a két gyógyszert, amelyek génszerkesztéssel javítanának a betegek állapotán.
A Tel-Avivi Egyetem tudósai génszerkesztés segítségével módosították a B-sejteket, hogy azok felismerjék a HIV-vírust, és semlegesítő antitesteket termeljenek ellene.
A CRISPR technológia a hozzáértők szerint napjaink egyik legnagyobb problémájára, a klímaváltozásra is megoldást nyújthat.
A fiatalkori alkoholfogyasztás súlyos problémákat okozhat az agyban, a kutatók szerint azonban ez a károsodás visszafordítható.
Kaliforniai kutatók génszerkesztői eszközzel „kikapcsolták” egy szúnyog látását, ami ezután képtelen lett felismerni a célpontját.
A szakemberek olyan genetikai ollót alkottak, amely képes felismerni a SARS-CoV-2 vírust. Jól működött.
Egy olyan megoldással álltak elő az amerikai kutatók, aminek köszönhetően már elég csak egy injekció ahhoz, hogy meggyógyítsák a gyógyíthatatlan betegségeket.
A Harvard Egyetem kutatói egy, a CRISPR eljárásnál jóval hatékonyabb "genetikai ollót" alkottak meg, amivel több millió kísérletet lehet egyszerre elvégezni.
A DNS célzott, rendkívül pontos szerkesztését lehetővé tévő CRISPR/Cas9 genetikai olló alkalmazása rendkívül hatékonynak bizonyult két agresszív ráktípus kezelésében egérkísérletek során – jelentették be a Tel-avivi Egyetem kutatói.
Eszköz az élet kódjának átírásához. Amit így méltattak a Nobel-díj odaítélői, annak felfedezése véletlenül indult, és érdekes versenyfutásba torkollott.
A génszerkesztést tanulmányozó tudósok és biokémikusok olyan megoldás után kutatnak, amely csírájában fojtaná el annak lehetőségét, hogy valakit koronavírus fertőzzön meg a jövőben.
A várandósság 12-14. hetében lehet az a kínai nő, aki szintén részt vett Ho Csian-kuj sencseni tudós tudományos kutatásában, amelynek keretében novemberben megszületettek az első génszerkesztett ikrek az ázsiai országban – közölte William Hurlbut, az amerikai Stanford Egyetem bioetikusa, aki már évek óta kapcsolatban állt kínai kollégájával.
A kínai tudományos és technológiai miniszterhelyettes elfogadhatatlannak tartja Ho Csienkuj kísérletét. A tudós azt állítja: megszülettek a világ első génszerkesztett babái.
