Az elmúlt időszakban többször is lehetett már arról hallani, hogy a jövőben akár oltással is lehetne védekezni a HIV-fertőzés ellen. A Moderna védőoltása az első tesztek szerint 97 százalékos hatékonyságú, a cég pedig már Afrikában is tesztelni akarja a vakcináját.

Eközben a tudósok egy másik megoldáson is dolgoznak. A The Jerusalem Post által közzétett jelentés szerint a Tel-Avivi Egyetem tudósai a CRISPR génszerkesztési technológiát használnák fel arra, hogy egy egyedülálló kezelést dolgozzanak ki. A Nature Biotechnology tudományos lapban megjelent publikáció szerint a szakemberek a B típusú fehérvérsejtek genetikai módosítását végeznék el, hogy képesek legyenek a HIV-vírus elleni semlegesítő antitestek kiválasztására,

és lehetővé tegyék a fertőzés felszámolását a szervezetben.

97 százalékban működhet a Moderna HIV elleni védőoltása, Afrikában is tesztelni fogják

A Moderna HIV vírus elleni vakcinája az első fázisú klinikai tesztek alapján működik, ezért most az Egyesült Államokon kívül is kipróbálja azt a cég.

A szervezeten belül a B-sejtek felelősek a vírusok és baktériumok elleni antitestek előállításáért. Ezek kezdetben a csontvelőben termelődnek, majd a vérbe és a nyirokrendszerbe kerülnek, ahonnan eljutnak a test többi részébe is. A szakemberek a CRISPR-t használták arra, hogy genetikailag módosítsák a B-sejteket az antitest előállítása érdekében. A szakemberek szerint eddig csupán néhány olyan tudóscsoport volt a világon, akik ezt képesek voltak megtenni a szervezeten kívül – ők is közéjük tartoztak –, ám ők lettek az abszolút elsők abban, hogy

ezt a szervezeten belül tették meg.

Az állatkísérletek során minden állatnál bevált a módszer, a vérükben nagy mennyiségben mérték az antitestek jelenlétét a kezelés után. Az állatokból így kinyert antitesteket aztán ráengedték a laborban a HIV-vírusra, és kiderült, hogy hatékonyan semlegesítik azt.

A memóriazavar ellen is jó lehet egy HIV-gyógyszer

A Kaliforniai Egyetem kutatói szerint a maraviroc nevű gyógyszer képes lehet elnyomni azt a gént, ami megzavarja az emlékezés mögött meghúzódó molekuláris folyamatokat.

A szakemberek szerint a módosított B-sejteket a vírus stimulálja, így beindul az osztódásuk, ami az antitestek terjedéséhez vezet. A tudósok azt mondják, ezek a sejtek képesek alkalmazkodni is a vírus esetleges változásaihoz, így ez lehet az első olyan gyógyszer, ami a beteg szervezetében fejlődik ki annak érdekében, hogy meggyógyítsa őt.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.