szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Egy nagyobb magyar kutatócsoport vírusgenomikai vizsgálata szerint Magyarországon február végén és március első felében észlelték a koronavírus jelenlétét, vagyis hibás az a vélekedés, amely szerint a kórokozó már korábban is terjedt volna az országban. A minták alapján pedig megállapítható: nálunk elsősorban az Olaszországból kiinduló változatok terjedtek el.

Koronavírus – a második év
Több mint egy év telt el azóta, hogy a kínai hatóságok egy új, sebesen terjedő vírus felbukkanását jelentették a WHO-nak. Aligha akad azóta olyan ember a világon, aki ne hallotta volna a Covid–19 kifejezést, és mind többen gyászolnak rokont vagy barátot, akivel az új betegség végzett, miközben egzisztenciák dőltek romba hetek alatt, és a teljes életünket átírta a járvány. Mostanra elkészültek az oltások is, ami viszont nemcsak reményt, de ismét rengeteg kérdést is felvet, miközben a vírust nem hogy megállítani nem sikerült, de újabb mutációja is fenyeget. E harc a részleteit találja meg cikksorozatunkban.
Friss cikkek a témában

Szegedi, pécsi, debreceni és budapesti kutatóintézetek, klinikák, valamint szakemberek közreműködésével, több száz vírusminta felhasználásával elkészült az első nagyobb léptékű, magyarországi tudományos elemzés a koronavírus 2020-as járványhullámairól.

A kutatók szerint a SARS-CoV-2 fertőzés hazai második hulláma független a tavaszi járványterjedéstől: a jelenlegi járványügyi helyzet nem a tavaszi időszakban kialakult és lappangva terjedő fertőzési láncok folytatása, hanem a nyár közepén történt újbóli behurcolások eredménye. A vizsgálat szerint a Magyarországon jelenleg terjedő fertőzési láncokat kialakító vírusváltozatok alapvetően megegyeznek az Európában terjedő vírusvariánsokkal.

A szakemberek a nemzetközi kutatásoknál is alkalmazott módszer alapján, a fertőzés terjedési láncolatát és a vírus természetszerű változásait követték nyomon. Utóbbi fontos eszközei a vírusgenomikai vizsgálatok, amelyek során a kórokozó örökítőanyagát (genomját) és annak változásait elemezték. “Az örökítőanyag természetes változásai (mutációi) fontos szerepet játszanak a vírus életképességében és fertőzőképességében, így döntő hatással vannak (vagy lehetnek) a kezelési és a megelőzési stratégiák hatékonyságára. Nélkülözhetetlen tehát, hogy ismerjük és folyamatosan kövessük a kórokozó változásait” – áll a vizsgálatról szóló, pénteki összefoglalóban.

©

A vizsgálat megállapította, hogy a SARS-CoV-2 koronavírus terjedése során már rövid távon is mutációkat halmoz fel. A genom módosulásának üteme nagyjából kéthetente 1 mutáció, amelyek a fertőzöttek szervezetéből kimutatott kórokozók genetikai vizsgálatával nyomon követhetők. A mutációk követése két okból is fontos része a koronavírus elleni küzdelemnek a kutatók szerint:

  • A mutációk időbeli és térbeli mintázata egyrészt fontos információt ad a járvány terjedéséről (az adatokból megbecsülhető például, hogy mi volt az egyes gócpontok földrajzi forrása, és fertőzési gócok kialakulásának időpontja, valamint a vírus terjedési üteme).
  • Másfelől a mutációs mintázat képet ad a kórokozó biológiai viselkedését befolyásoló genetikai változások megjelenéséről és terjedéséről is. A vírusmódosulások vizsgálata a védőoltások fejlesztése szempontjából is kiemelten fontosak lehetnek, ugyanis megjelenhetnek olyan génváltozatok, amelyek ellenállóvá (rezisztenssé) teszik a vírust az oltással szemben.

A kutatócsoport mintegy 270 hazai vírusváltozat genetikai feltérképezését végezte el eddig a tavaszi, illetve őszi vírushullámból. A tavaszi járványhullám során 85, az őszi, második hullámban 188 koronavírus-mintát vontak be a vizsgálatba. Az elemzések alapján kideríthető, hogy melyik hazai vírusváltozat melyik másikkal mutat közelebbi rokonságot, és a legutóbbi közös ősük vajon jelen volt-e már Magyarországon. A tavaszi hullámból vizsgált 85 minta elemzéséből például megtudták, hogy a Magyarországra behurcolt fertőzések számos, egymástól független behozatalból származnak.

A szakértők szerint megállapítható, hogy a vírus jellemzően február végén és március első felében jelent meg Magyarországon, abban az időszakban, amikor az első fertőzések felütötték a fejüket Nyugat-Európában.

Ez a megállapítás egyben azt is igazolja, hogy hibás az az általános népvélekedés, miszerint a vírus már korábban is terjedt volna hazánkban

– szögezik le a kutatók.

©

Az evolúciós törzsfa adatai szerint március előtt lényegében nem volt igazolt hazai terjedése a vírusnak, ami egybecseng más járványügyi adatokkal. “Természetesen nem zárhatjuk ki teljes bizonyossággal, hogy nem volt olyan fertőzési góc az országban, amely esetlegesen már korábban megjelent, csak mikrobiológiai vizsgálat hiányában nem került leírásra” – olvasható a kutatás szövegében. Az viszont, teszik hozzá, szinte bizonyos, hogy ha előfordultak is ilyen szórványos esetek, ezek nem váltak dominánssá, vagyis nem terjedtek szét a tavaszi hullámban.

A kutatás fontos megállapítása, hogy a márciusban hazánkban terjedő vírusváltozatok megegyeznek az az idő tájt Európa más országaiban is széles körben terjedő változatokkal. A kutatók szerint mivel ezeket a változatokat leghamarabb Olaszországban figyelték meg,

kijelenthetjük, hogy Magyarországon is az Olaszországból kiinduló változatok terjedtek.

A 85 tavaszi vírusminta vizsgálatai azt jelzik, hogy a járvány első szakaszában legalább 6 független fertőzési lánc (klád) jelenléte volt kimutatható a magyar lakosság körében. Ugyanakkor az egyes megyékben megjelenő kládok jellemzően nem terjedtek át másik megyére, tehát az első járványhullám fertőzési láncai lokálisak maradtak. A kutatók szerint ebből arra lehet következtetni, hogy a járványügyi intézkedések hatásosak voltak.

Nem a tavaszi folytatása

Ismertetik azt is, hogy a jelenlegi, második magyarországi járványhullám nem a tavaszi időszakban kialakult és lappangva terjedő fertőzési láncok folytatásaként jött létre. A határ megnyitását követően, a nyár közepén újbóli behurcolások történtek az országba – írták. Arra is rámutatnak, hogy a július és augusztus folyamán behurcolt esetekből alakultak ki “jelentős terjedési láncolatok”.

Az első és második hullám különbségei

A vírus második hulláma több dologban is különbözik az elsőtől.

  • Ilyen például, hogy a 2. hullám terjedési láncolatai sokkal kiterjedtebbek, akár több hónapig is elhúzódnak,
  • egy-egy klád jellemzően sokkal több fertőzöttet foglal magában, az egy kládon belüli minták pedig jellemzően több megyéből érkeztek: tehát amíg az első hullám lokális maradt, addig a másodikban már van olyan klád is, ami országos kiterjedésű, főleg az északkeleti régióban.
  • A tavaszi és az őszi hullám különbségét tükrözi az is, hogy az őszi vírusváltozatok túlnyomórészt nem egyeznek meg a tavasszal terjedő változatokkal.

A kutatók szerint ebből szűrhető le, hogy a magyarországi őszi járványhullámot már olyan változatok dominálják, amelyek a tavasz során más európai országokban alakultak ki “a korai olaszországi fertőzési vonalak leszármazottaiként”.

Vagyis: a második hazai járványhullám nagy valószínűséggel nem az első feléledése.

A témában készült kutatás teljes szövegét és megállapításait itt olvashatja.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Autóbalesetben veszthette életét a mohácsi rendőrkapitány

Autóbalesetben veszthette életét a mohácsi rendőrkapitány

Szigorúbb szabályokat vezet be a TikTok

Szigorúbb szabályokat vezet be a TikTok

Meghosszabbíthatják a meggyilkolt Szilágyi István fiának letartóztatását

Meghosszabbíthatják a meggyilkolt Szilágyi István fiának letartóztatását