szerző:
hvg.hu

A magyar gazdaság 2011-re és a következő évekre várható pályájáról sok vita folyik, ami alighanem annak a következménye, hogy az Orbán-kormány „nem szokványos” gazdaságpolitikai eszközöket használ céljai elérése érdekében. A makrogazdaság helyzetét és várható fejleményeit Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese elemezte a hvg.hu számára.

A Fidesz „nem szokványos” gazdaságpolitikája abból az alapfeltevésből indul ki, hogy lehetséges olyan gazdaságirányítás, amely megszorítás és reform, vagyis érdeksérelmek nélkül képes az egyensúlyt javítani, a gazdaságpolitika mindenekelőtt akarat és jó szándék kérdése. Ez a modell nem gazdasági elemzések, közgazdasági iskolák tételei alapján jött létre, hanem egyfajta politikai logikából, az „egypólusú politikai erőtér” megteremtésére való törekvést kiszolgáló termék – vélekedik Karsai Gábor.

Karsai Gábor: a kormányzat foglya lett saját retorikájának
©

A helyzet paradoxona, hogy a kormányzat foglya lett annak a retorikának, amelyet még ellenzéki korszakában alkalmazott, s amelyet – úgy tűnik – egyre inkább maga is elhitt. Tabuvá vált a megszorításokról való beszéd, nem lehet felvetni a vasúti szárnyvonalak megszüntetését vagy a tandíj bevezetését. Elhitte, hogy egyszeri nagyarányú adócsökkentéssel „kinőhető” a hiány. Csakhogy ha Magyarországon lehet is törekedni az egypólusú erőtér megteremtésére, a külső környezettől, az EU-tól és a bennünket finanszírozó intézmények értékítéletétől nem lehet eltekinteni – állítja Karsai.

Szerinte a Fidesz-KDNP eddigi kormányzásának története tulajdonképpen a mozgástér bővítéséért folytatott harc története, amelynek stációit eddig három vesztes csata jelzi. A „csontvázkeresés” időszakában a kormány megpróbálta elfogadtatni, hogy ne kelljen betartani a Bajnai-kormány által megígért 3,8 százalékos hiányt 2010-re. Az EU azonban ebben – nem meglepő módon, az éppen kiteljesedő görög válság tovaterjedő hatásaitól is rettegve – kompromisszumra sem volt hajlandó. Erre válaszolt Orbán Viktor azzal a 29 ponttal, amelyben megígérte a hiánycél teljesítését, de rögtön fedezetlen adócsökkentést is kilátásba helyezett, miközben a jegybankot is hevesen bírálta, hogy monetáris téren is bővíthesse mozgásterét. Nem sokkal ezután megszakították a tárgyalásokat az IMF-fel, hogy a Valutaalap ne szólhasson bele közvetlenül a folyamatokba. Azonban így is bekövetkezett a második csatavesztés – értékelt Karsai Gábor –, mert kiderült, hogy 2011-re is vállalni kell a Bajnaiék által megígért 3 százalék alatti hiányt. Ezután jelentette be a kormány a 2011. évi válságadókat, a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítását. Ám ennek is csatavesztés lett a vége, ugyanis az egyszeri hatalmas bevételek miatt középtávon fenntarthatatlan pályát jelöltek ki. Így a kormányzat kénytelen volt megígérni azokat a strukturális reformokat, amelyek megjelenítésére a Széll Kálmán-terv lenne hivatott – szögezte le a közgazdász.

A svájci frank árfolyamának változása, 2011 (2010. január 4. = 100)
©

A fenntarthatatlansági probléma már az idei évre is vonatkozik, mert az EU minden bizonnyal ragaszkodik ahhoz, hogy a strukturális egyenleg ne romoljon, sőt, lehet, hogy a hiány csökkentését is követelni fogja. Márpedig ebbe nem lehet beleszámolni az egyszeri bevételeket. A Széll Kálmán-terv ismertetése előtt bejelentett 250 milliárdos zárolásra tehát elsősorban nem a kockázatok miatt volt szükség, hanem azért, hogy eleget tegyünk az uniós követelményeknek. Ha ugyanis ezt nem tennénk, veszélybe kerülhetne az EU-támogatások egy részének lehívhatósága – fejtette ki a GKI vezérigazgató-helyettese. Ha viszont megtesszük, elkerülhető lehet a magyar adósságkockázat bóvli kategóriába történő leminősítése, s ezzel a forint jelentős gyengülése, illetve az ennek ellensúlyozására hivatott kamatemelés.

[[ Oldaltörés (2. oldal: A hatalmi daráló és a konfliktusok szétterítése) ]]

A hatalom központosítását szolgáló, a független intézmények „bedarálása” érdekében tett kormányzati lépések ismertek, a nyilvánosságban elég sok szó esett már róluk – fogalmazott a közgazdász. Fontos azonban azt is látni, hogy eközben a hatalom igyekszik a konfliktusokat szétteríteni. Például kivetik a válságadókat, majd azt mondják, hogy a bankok nem emelik a betéti kamatot, illetve emelik a hitelkamatot, miközben nem adnak hitelt. Megjelenik a „bérkommandó”, mondván, hogy „mi csökkentettük az adót, ők nem emelik a bért”. Hasonló logikát követ a gondok jövőbe tolása. Tipikusan ilyen a magánnyugdíjpénztárak államosítása, hiszen annak hatásai 25-30 év múlva jelentkeznek, s ezeket az emberek zöme most nem tudja felmérni. A népszerűtlen intézkedésektől való szabadulni akarás – hasonlóan kétséges hatékonyságú – példája, hogy a kiszivárgott elképzelések szerint a MÁV és Volán közös szervezetének kellene majd döntenie a párhuzamos közlekedés ésszerűsítéséről, így a szárnyvonalak megszüntetéséről és az utazási támogatások nagy részéről. Általában is az a jellemző, hogy a gazdasági szabályozás helyett erősen felértékelődik a politikai nyomásgyakorlás és a büntetőjogi megközelítés – vélekedik Karsai Gábor.

Háztartások végső fogyasztása, 2008-2010 (2008. I. negyedév = 100)
©

Az eredeti voluntarista elképzelés – a nagy költségvetési mozgástér kialakításának – meghiúsulása miatt hiányzik a reális helyzetre szabott gazdasági stratégia. A tabukhoz a gazdaságirányítók nem mernek hozzányúlni, miközben számtalan, sokszor „céhes” szemléletű rögtönzés jelenik meg. Ilyen például – mondja Karsai Gábor – a pálinkafőzés szabadsága, vagy ha a patikák nem adhatnak visszatérítést a náluk gyógyszert vásárlóknak, avagy az az ötlet, hogy a kisboltosok többségi tagságával működő kamarák dönthessenek arról, hogy nyílhat-e szupermarket valahol. Miként az is, hogy a nagy hálózatokra kivetik az adókat, a kisboltokra viszont nem. A kkv-szektor helyzete lényeges ügy. De egy globális, hálózatosodó világban anakronisztikus ez a szinte prekapitalista szemlélet.

A GKI vezérigazgató-helyettese szerint az elmúlt háromnegyed év gazdasági hatásai elég tragikusak. A forint sokat gyengült, s bár az utóbbi időszakban viszonylag kedvező az árfolyama, ennek egyik ára feltehetőleg az alapkamat emelése volt. Emellett a kormány kiigazító csomagja iránt nagy pénzügyi várakozás alakult ki. Ez örvendetes, de egyben annak veszélyét is jelzi, ha esetleg kiábrándulás következne be. Eközben a gazdaságpolitika – Karsai Gábor értékelése szerint – azt a fő célját, hogy a növekedést beindítsa, se kínálati, se keresleti oldalról nem tudta teljesíteni.

A vállalkozások terhei inkább emelkednek, mivel a társasági adó (már 2010-re is érvényes) csökkentése csak szűk kört érint, az egykulcsos szja-ra való áttérés pedig a foglalkoztatottak nagy többségénél a nettó kereset szintentartásához is érdemi béremelést tett szükségessé. Kínálati oldalról nézve viszont a hitelezés szigorodik, mégpedig a pénzintézeti különadó, az ingatlan-árverezés folyamatosan meghosszabbított tilalma következtében banki szempontból kockázatossá vált jelzálog-hitelezés, a megemelkedett forintkamatok miatt. Az adóváltozások keresleti oldalról sem igazán segítik a növekedést, mivel a kedvezményezettek közül a magas jövedelműek inkább megtakarítanak. A gyermekes családok viszont nagyrészt elköltik többletjövedelmüket. (Más kérdés, hogy ez részben nem a termelést, hanem az importot serkenti.) A válságadók korlátozzák az érintett cégek aktivitását. Hasonlóan kedvezőtlen hatású az Új Széchenyi Terv lassú beindulása, az EU-támogatások kifizetésének és odaítélésének kormányváltással is összefüggő befagyása, ami a beruházási keresletet korlátozza. Az előreláthatóság hiánya, az átláthatóság további romlása és a külföldellenes kommunikáció gátolja a külföldi tőkebefektetéseket – fejtette ki Karsai Gábor.

Majd megállapította, hogy a gazdaságpolitika kényszerű átalakítását a kettős beszéd próbálja elleplezni, a kormányzat mást mond magyarul és mást angolul, s mást a külföldnek, az elemzőknek és mást belföldi felhasználásra. A 4-6 százalékos növekedés "konzervatív számítás" szerint csak 3-3,5 százalék.

[[ Oldaltörés (3. oldal: A Széll Kálmán Terv csak félfordulat) ]]

A gazdaságpolitika legutolsó deklarációja, azaz a Széll Kálmán-terv harcot hirdetett az államadósság ellen, ami értelmes, racionális gazdaságpolitikai cél – szögezte le a GKI vezérigazgató-helyettese. Csakhogy a valódi gondunk pillanatnyilag nem az államadósság, hanem a költségvetés. A magyar államadósság az EU átlagának megfelelő (még ha a régióban magas is), s jelenleg a maastrichti szerződés is csak azt mondja, hogy bár a 60 százalékot kell elérni, de két éven át tartó csökkenés is elfogadható. Vagyis nem ez az igaz fő gond. Az államadósság csökkentése mellett szól, hogy a kisebb adósságnak kisebb a kamatterhe is. Ez igaz abban az esetben, ha a kamatláb változatlan. Ám ha egy ország olyan gazdaságpolitikát folytat, ami miatt a kamatok emelkednek, vagy magas szinten kényszerűen megrekednek, akkor a magas kamatláb elviszi a kisebb tartozásból származó előnyt. Most van egy olyan elképzelés, hogy az alkotmányban rögzítsék az 50 százalékos adósságkorlátot, de ez nem igazán hiteles az olyan, az adósságnövekedés veszélyére korábban is figyelmeztető független intézmények, mint a Költségvetési Tanács vagy a Magyar Nemzeti Bank elleni korábbi támadások fényében – véli Karsai.

GDP, beruházás, fogyasztás, 1990-2011 (1989=100)
©

A Széll Kálmán-terv megvalósítása a kidolgozott szakmai programok hiánya, a társadalmi-politikai elfogadottság bizonytalansága és a kettős beszéd miatt kérdéses. Az egyes intézményrendszereket érintő reformok hiányoznak a programból, legfeljebb helyenként, a költségvetési megtakarítás kapcsán kerülnek szóba, tartalmi kifejtés nélkül. Például a munkára ösztönzés helyes céljából csak a munkanélkülieknek, rokkantaknak, segélyezetteknek kifizetett transzferek csökkentése látszik, de foglalkoztatási, oktatási, társadalompolitikai program kidolgozása nem – foglalt állást Karsai Gábor.

Megállapította, hogy a Széll Kálmán-tervnek valódi fordulatot kellene hoznia a gazdaságban. Ez azonban egyelőre csak félfordulatnak tekinthető a Kupa-programhoz, a Bokros-csomaghoz, vagy Gyurcsány 2006-os csomagjához képest. Azért csak félfordulatnak, mert a kormányzók nem vallják be a kiigazítás elkerülhetetlenségét, kerülgetik a tabukat, ugyanakkor kifelé fenntartják azt a látszatot, hogy valamit tenni fognak. Egyenes beszédre, a tabuk ledöntésére, szakmailag kidolgozott, politikailag vitatható programra lenne szükség. Ennek híján az eddigi program az EU értékelése szerint is csak a helyes irányba tett lépés. A belföldi piaci szereplők pedig amúgy is érzik, hogy a gazdasági folyamatok nem a korábban ígértnek és reméltnek megfelelően alakulnak. Ez tükröződik a GKI-Erste konjunktúra-index markáns márciusi esésében is – fejtette ki a GKI vezérigazgató-helyettese.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI Itthon

Katona Tamás: ideje előállnia a kormánynak a tervekkel

Az MSZP arra szólítja fel a kormányt, hogy haladéktalanul álljon elő a konkrét gazdaságpolitikai elképzeléseivel, hogy legalább a türelmét vesztett piacok intervenció ne sújtsák az ország lakosságát – írta csütörtöki eljuttatott közleményében Katona Tamás, az MSZP elnökségi tagja.

hvg.hu Gazdaság

Demján: nyolc-tíz kötvénytulajdonos markában van az ország

A Gránit Bank pénteki bemutatása után Demján Sándor nagyvállalkozó a gazdaságról vallott elképzeléseit is ismertette. Szerinte akkor egészséges egy ország, ha bankszektorának legalább fele hazai tulajdonban van. Mivel a "bővített újratermelés" kora jöhet hazánkban, szerinte a mostani a legjobb időszak arra, hogy valaki bankba fektessen. A munkahelyteremtéshez szerinte állami vállalatok alapítására is szükség van – sorolta a portfolio.hu beszámolója.

hvg.hu Gazdaság

Orbán és Matolcsy pakkol: várjuk a csomagot

A miniszterelnök március 15-ére ígérte, hogy a nyilvánosság elé áll azzal a reformcsomaggal, amely a költségvetés fenntartható pályára állítására hivatott. Vajon változtatni fog ez valamin, vagy a kilábalásunkhoz sokkal több kellene? Az utóbbi napokban csak a kétségek gyűltek.

hvg.hu Gazdaság

Chikán: az értékrendet nem lehet rendeletekkel szabályozni – videók

Vajon a Fidesz mostani gazdaságpolitikája csak napi kényszerek szülte rögtönzés – mint ellenzéke állítja –, vagy mélyebb társadalmi megalapozottsága is van? A kérdés eldöntésében segít Chikán Attila közgazdász akadémikus, Orbán egykori minisztere – tavaly májusi – előadása.

MTI Itthon

Orbán: az unió is azt akarja, amit mi

Az euróövezeti versenyképességi paktum intézkedéseinek iránya egybeesik azzal az iránnyal, amelyet a magyar kormány követ a gazdaságpolitikában; adókérdésekben azonban különbség van - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Budapesten, sajtótájékoztatón, miután megbeszélést folytatott Herman Van Rompuy-jel, az Európai Tanács elnökével.

Tordai: Ez nagyon durva kampány volt, féltettem Gergőt

Tordai: Ez nagyon durva kampány volt, féltettem Gergőt

Kiadják az oroszok 600 ezer Szovjetunióba hurcolt magyar hadifogoly adatait

Kiadják az oroszok 600 ezer Szovjetunióba hurcolt magyar hadifogoly adatait

Radar360 extra: magas a részvétel, leszavaztak a jelöltek, Orbánt Borkairól kérdezték

Radar360 extra: magas a részvétel, leszavaztak a jelöltek, Orbánt Borkairól kérdezték

Szavazatvásárlás miatt tesznek feljelentést Pikó Andrásék

Szavazatvásárlás miatt tesznek feljelentést Pikó Andrásék

Kim Dzsong Il kedvenc rendezőjének filmjét is bemutatják Budapesten

Kim Dzsong Il kedvenc rendezőjének filmjét is bemutatják Budapesten

Diák kezét törte el egy hódmezővásárhelyi tanár, vádat emeltek ellene

Diák kezét törte el egy hódmezővásárhelyi tanár, vádat emeltek ellene