Elkészült az új klímatörvény koncepciója, amivel tényleg nyakon lehet majd csípni a klímaharcot elsunnyogó kormányt
A dokumentum a szerzők szerint „sokkal több mint egy zöld hóbort, hiszen mindannyiunk alapvető életlehetőségeit érinti”.
#Green Policy Center
Komoly kibocsátás-csökkentési vállalást villantott a klímacsúcs előtt az EU, Magyarország ellene szavazott
Majd egy teljes napon át egyeztettek az Európai Unió új kibocsátás-csökkentési vállalásairól az EU illetékes miniszterei. Végül szerda reggelre állapodtak meg, hogy az EU 2040-re 90 százalékkal csökkenti a globális felmelegedésért felelős káros gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Ez erős tárgyalási pozíciót jelent a jövő héten induló klímacsúcson, a COP30-on, még úgy is, hogy több tagállam – például Magyarország – ellene szavazott.
Bevetik a nyáron kapott eszközt, amivel helyes irányba terelnék a kormányt a klímaváltozás ügyében
Mozgásba lendültek a klímaváltozás elleni küzdelmet szívükön viselők a korábbi klímatörvényt megsemmisítő alkotmánybírósági döntés után. Meg szeretnék mutatni a kormánynak, hogy milyen legyen az új törvény, mert nagy a tét: mennyire leszünk képesek megbirkózni a klíma- és ökológiai válság egyre durvuló hatásaival?
A klímaváltozás buszán ülünk, féktávolságon belül van a fal, mindenki előtt van gáz- és fékpedál – ön épp melyiket nyomja?
A címben kissé átdolgozva idézett metaforát Zlinszky János biológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára hozta egy minapi beszélgetésen, amin Gelencsér András kémikussal és Ürge-Vorsatz Diána fizikussal beszélte át a klímaválság helyzetét. Szó esett a polikrízisről, a fogyasztás szent tehenéről, a zöld diktátorokról és a nemnövekedésről. Mit tehetnek a politikusok, a társadalom, az egyének és a kutatók? Sokféle kérdésre sokféle válasz jött a keresztény tanításból kiinduló biológustól, a borúlátó levegőkémikustól és az optimista fizikustól.
zCast: A klímacélok elérése nem holmi zöld hóbort, a természettel nem lehet tárgyalni
A kibocsátáscsökkentés lényege, hogy tervezhetően alakítsuk a bolygó ökoszisztémáját, ami pedig a gazdaság és a társadalom működésének az alapja. Ha nem így teszünk, kicsúszik a kezünkből a dolog és a világ összes pénzét elkölthetjük, hogy mérsékeljük a következményeket. A természettel nem lehet tárgyalni – mondja Huszár András, a Green Policy Center klímapolitikai szakmai műhely társalapító igazgatója, akivel klímacélokról, ambíciókról, a velük kapcsolatos döntéshozatalról és arról beszéltünk, egy magyar átlagember hogyan vehet részt az ő jövőjét befolyásoló zöld döntésekben.
2040-es klímacél: Ej, ráérünk arra még? - A Green Policy Center elemzése
Miért kell már most foglalkozni a 2040-es klímacéllal? Hogyan és milyen mértékben kellene Magyarországnak hozzájárulnia az EU által kitűzött 90 százalékos csökkentési célhoz? A Green Policy Center elemzésében kész válaszokat kínál a kormányzatnak.
Jelentés: Hiába tartja magát klímabajnoknak a kormány, ettől nem fognak teljesülni az uniós klímavállalások
A 2010-es években könnyedén teljesítette kibocsátáscsökkentési céljait Magyarország, az akkori hozzáállás azonban nem elég a 2030-as vállalások eléréséhez. Szakpolitikai váltásra, és a folyamat szoros nyomon követésére van szükség. Ezért készítették el az első klímasemlegességi jelentést.
Ellentmondásos eredményt hozott az ENSZ-klímacsúcs – benéztünk a COP27 kulisszái mögé
Hiába állapodtak meg a COP27 résztvevői, hogy kárpótolják a felmelegedés által leginkább sújtott államokat a veszteségeikért, a káros gázok kibocsátásának fokozottabb csökkentését elhalasztották. Pedig ha utóbbi elmarad, a károk finanszírozhatatlanná nőnek. Miért felemás az idei klímacsúcs végeredménye? Miben tért el gyökeresen a kongresszus a korábbiaktól? Mi vetett árnyékot a magyar részvételre? A tárgyalások egyik szereplője segítségével pillantunk be a klímacsúcs kulisszái mögé.
Mire számíthat a környezetvédelem önálló tárca nélkül?
Önálló környezetvédelmi tárca nem lesz az új Orbán-kormányban, de lesz külön klímapolitikai, környezetvédelmi és természetvédelmi államtitkár, igaz, más-más minisztériumoknál. Ez eddig sem volt nagyon másképp, emlékeztettek a hvg.hu által megkérdezett klímapolitikai szakértők. Van, aki szerint a széttagoltság fenntartása kedvezőtlen, más szerint nem gond, amennyiben van egy minisztériumok felett álló, felsőbb szintű koordináció, aminek létére korábban is utaltak jelek.
A sokat szennyezők, a sokat fogyasztók vagy a gazdagok fizessék a klímapolitika költségeit?
Mindenképpen az emberek fogják megfizetni a zöld átállás költségét, amiről egyelőre nem is tudjuk biztosan, mekkora lesz – derült ki egy szerdai vitaesten. Eldönthetjük, hogy a társadalom melyik csoportja milyen mértékben járuljon ehhez hozzá, az viszont biztos, hogy az államnak nem kellene dotálnia a jacuzzik fűtését, és költhetné klímatudatosabban az adófizetők pénzét. A Green Policy Center vitaestjén egy volt paksi államtitkár és két zöld átalakulásban jártas közgazdász kereste a válaszokat a klímapolitika pénzégető kérdéseire.
Megtettek mindent, amit lehet, de amit kellett volna, az nem jött össze – mérlegen a glasgow-i klímacsúcs
Lett nyilatkozat, de felpuhították. Láthatóvá teszik a konkrét eredményeket, de az eddigi vállalásoknak még nincs hatása. India ugyan majdnem megtorpedózta az egyezményt, mégis tett egy jelentős vállalást, az EU viszont saját súlyához képest szerényen szerepelt – így értékelte a COP26-ot a Green Policy Center.
„A klímacsúcson sokszor olyan megállapodások születnek, amikről jobb, ha nem is tudunk”
Tévedünk, ha azt hisszük, hogy ha nem történik látványos előrelépés az ENSZ hétvégén kezdődő klímavédelmi világkonferenciáján, a COP26-on, akkor elbuktuk a klímaváltozás elleni harcot – mondja a hvg.hu-nak adott interjújában a csúcson többször részt vevő Huszár András, a Green Policy Center alapító-igazgatója. Szerinte paradox helyzetben vannak a politikusok, akiknek kevéssé kifizetődő azt mondani, hogy ők védték meg a világot az összeomlástól, ha a világ nem is omlott össze, mint egy extrém időjárási esemény után a helyszínre sietni, fényképezkedni, és bejelenteni, hogy milyen segítséget nyújtanak a természeti csapás által sújtott övezetnek.
Van-e értelme az Alkotmánybíróság elé vinni a magyar klímatörvényt?
Politikusokat, multinacionális cégeket és már kormányokat is bíróság előtt tesznek felelőssé, ha nem tesznek eleget a klímaváltozás megfékezése érdekében. De vajon mire számíthat Magyarország, ahol az ellenzéki frakciók szeretnék, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondja ki a tavaly elfogadott klímatörvényt?
