Mire számíthat a környezetvédelem önálló tárca nélkül?
Önálló környezetvédelmi tárca nem lesz az új Orbán-kormányban, de lesz külön klímapolitikai, környezetvédelmi és természetvédelmi államtitkár, igaz, más-más minisztériumoknál. Ez eddig sem volt nagyon másképp, emlékeztettek a hvg.hu által megkérdezett klímapolitikai szakértők. Van, aki szerint a széttagoltság fenntartása kedvezőtlen, más szerint nem gond, amennyiben van egy minisztériumok felett álló, felsőbb szintű koordináció, aminek létére korábban is utaltak jelek.
Hiába mutatta ki több közvélemény-kutatás (a WWF, illetve a Závecz által készített is), hiába kérték nyílt levélben környezetvédő szervezetek tömegei, a negyedik után az ötödik Orbán-kormányban sem kapott önálló minisztériumot a környezetvédelem. A terület meglehetősen széttagoltnak tűnik az alapján, amit Nagy István régi-új agrárminiszter múlt heti miniszterjelölti meghallgatásain mondott. Nagy szerint a természetvédelemmel önálló államtitkárság foglalkozik majd a tárcájánál, míg a környezetvédelem ügye a Technológiai és Ipari minisztériumhoz kerül. Ezzel ugyan kettéválasztották a környezetügyet, de a környezetvédelem ügye az előző kormányban is széttagolt volt.
A klímapolitika és hulladékgazdálkodás az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz, az általános környezetügy, beleértve a természetvédelmet az agrártárcához, a vízvédelem, a vízzel kapcsolatos környezetvédelmi ügyek pedig a vízügy révén a Belügyminisztériumhoz tartoztak – emlékeztetett Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője, akit arról kérdeztünk, hogy a jelenleg ismert új kormánystruktúrán belül milyen eséllyel érvényesülhet a klíma- és környezetpolitika.
A szakértő szerint a korábbi rendszer sem volt optimális, a darabokra szabdalt struktúra nagyon nehézkes működést eredményez. Dedák Dalma önálló minisztériumban látott volna fantáziát, amihez a fenti a meglévő elemeket kellett volna összeszervezni külön tárcába. Ez nem is járt volna jelentős plusz költséggel, hiszen a szakemberállomány a különböző tárcákban most is alkalmazásban áll. Az önálló minisztériummal viszont hatékony képviselethez juthatott volna a kormányüléseken a környezet ügye - véli Dedák.
Ezzel szemben a jelenleg ismert kormánystruktúra “a gazdaság szempontjából erős lábakon áll, és ez lehetőséget ad arra, hogy egy nagyon jó fenntarthatósági lábat is kialakítsanak, bár ez utóbbi még nem körvonalazódik” – mondta.
A szakértő szerint a széttagoltságból fakadó kockázat az is, hogy a különböző gazdasági területekért felelős minisztériumok a termelésben és rövid távú növekedésben érdekelt ágazatoknak igyekeznek majd kedvezni. Így pedig könnyen előfordulhat, hogy a rájuk bízott klímavédelmi, környezetvédelmi feladatokat – amelyek haszna bár hosszú távon érvényesül – felülírják az általuk rövid távon esetleg hátrányosan érintett fent jelzett gazdasági érdekek.
A jelenlegi felállás szerint lesz egy
- természetvédelemért felelős államtitkár az agrárminisztériumban,
- környezetvédelmi államtitkár a technológiai és ipari minisztériumban
- energetikáért és klímavédelemért felelős államtitkár ugyancsak a technológiai minisztériumban.
Nagy István szerint a természetvédelem az önálló államtitkárság révén az eddigieknél hatékonyabban érvényesítheti a környezeti szempontokat, Palkovics László ipari és technológiai miniszter pedig azért tartotta jónak, hogy a tárcájánál lett egy környezetvédelmi államtitkárság is, mert a minisztériumában összpontosulnak a környezeti kihívásokra adható megoldási lehetőségek is.
Ifj. Chikán Attila: Minden hangszeren játszani kell
Aki feladja környezete alapvető élhetőségét a saját kényelméért, az nem érdemel se élhető környezetet, se kényelmet.
Egészségügy, környezet és demográfia
Dedák Dalma szerint nagyon szomorú, hogy a környezetvédelem mellett az egészségügy sem kapott saját minisztériumot, ráadásul a két terület szorosan össze is függ. Elég, ha a daganatos megbetegedések vagy a levegőminőség okozta betegségek és idő előtti elhalálozások nemzetközi szinten is magas arányát nézzük, amik számos ponton összefüggnek a környezet állapotával.
Arra emlékeztetett, hogy a kormány a demográfiai mutatók javítására prioritásként tekint, azonban a meglévő, születésszámok növekedését célzó, egyébként sikeres programok mellől hiányoznak a lakosság egészségi állapotának a javításával foglalkozó átfogó intézkedések.
Ha nem is a zöld ügyek irányából tekintünk a környezetvédelemre, hanem csak az emberi egészség biztosítására alkalmas környezet megteremtését nézzük, akkor is elszomorító, hogy ezek a területek nem élveznek prioritást.
– mondta a szakértő, aki az új kormány jelenleg ismert konstrukciójából kiindulva abban lát lehetőséget, ha prioritásként jelenne meg a fenntarthatóság akár a gazdaságpolitikát, akár a természeti erőforrásokkal való gazdálkodást érintő döntésekben.
A WWF szakértője szerint a természeti erőforrásokkal való felelős gazdálkodás olyan hosszú távú nemzeti érdek, ami nem csak feladata minden kormánynak, de az Alkotmányból fakadóan kötelessége is. “Mi semmi mást nem szeretnénk, csak hogy az Alaptörvényben lefektetett kötelezettségek és vállalások megfelelően érvényesüljenek.”
Eddig is inkább magasabb szinten dőlhetett el
Szimbolikus értéke lenne, de nem feltétlenül szükséges a jó klímapolitikához az, hogy önálló tárcát kapjon a kérdés – mondta a hvg.hu-nak Huszár András, a Green Policy Center vezetője. A klímapolitikai szakértő a német vagy francia példát említette, ahol egyrészt külön kezelik a környezetvédelmi és külön a klímapolitikát, másrészt mivel olyan sok területet érint a kérdés, a szakminisztériumi szintnél magasabb, központi koordináció valósul meg.
Ezt itthon is megvalósítható szerinte, egy központi koordinációt végző vezető személyében, aki az egymással gyakran küzdelembe bonyolódó szakminisztériumok tevékenységét hangolja össze, aki egy személyben felelős a témáért és annak érvényre juttatásán dolgozik. Nem kell, hogy szakminiszter legyen, államtitkári szintű ember is tudná koordinálni, csak nem valamelyik szaktárca alá beosztva – bár ott sem árt, ha van felelőse a kérdésnek –, hanem felsőbb szinten, például a Miniszterelnökségen – mondta.Ha ez nem így lesz, akkor a klíma témája szakpolitikai kérdésként tűnhet föl, jóllehet ez témákon átívelő terület, és a cél, hogy magukban a szakpolitikákban jelenjenek meg központi koordinációval a zöld szempontok.
A kormányzat eddig is azzal érvelt, hogy a klíma- és környezetpolitika mindenhol megjelenik kicsit a tárcák kompetenciájában. Ezt persze lehet jól és rosszul is csinálni, aki szerint sajnos inkább az utóbbira láttunk példákat, az ügy nem jelent meg kiemelt szempontként a szaktárcák munkájában – mondta Huszár András.
Átvizsgálták 68 ország 1500 természetvédelmi területét - az eredmény lesújtó
A természetvédelmi területekről készült eddigi legnagyobb tanulmány szerint a legtöbbjük nem jelent védelmet a vadon élő állatok és növények számára.
Huszár András szerint az előző kormányban is az látszott, hogy bár volt, aki képviselje Magyarországot a nemzetközi szervezetek és az EU klímapolitikai tárgyalásain, a döntések valószínűsíthetően magasabb szinten születtek. Vagyis ha már eddig is így volt a valóságban, akkor ennek érdemes lenne intézményesen is leképeződnie.
(Kiemelt képünkön: Aszárazság miatt sűrű porfelhő száll a talajkészítést végző mezőgazdasági munkagép nyomásban. Fotó: MTI / Balázs Attila)
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Egészséges erdőkkel tompíthatjuk a klímaváltozás negatív hatásait
Nemcsak szénraktárak, de rekreációs és gazdasági, valamint védelmi funkciójuk is van az erdőknek: utóbbi révén tompítják a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait. Már amennyiben maguk is ellen tudnak állni a globális felmelegedés és az emberi tevékenység gyakran pusztító kettősének. Ehhez elengedhetetlen a jó immunrendszer, amihez sokféle erdei élőlényre, mindenféle fajta őshonos, vegyes korú fára és cserjére, holt- anya- és habitatfák jelenlétére is szükség van. A klímaváltozás mindennapjainkra gyakorolt hatásairól szóló sorozatunkban Aszalós Rékával és Ódor Péterrel, az Ökológiai és Botanikai Intézet Ökológiai Kutatóközpontja erdőökológusaival beszélgettünk arról is, hogy ugyan a hazai erdők zöme elsődlegesen gazdasági célt szolgál, de örökerdőként kezelve sokkal többet is kihozhatunk belőlük mint épület- és tűzifát, pláne ha táji léptékben gondolkodunk.
Kiégett tómedrek, üres víztározók is jelzik az Alföld elsivatagosodását
Eleink a folyószabályozással kiengedték a vizet a Kárpát-medencéből, és ugyan már száz éve rájöttek, hogy ami maradt az kevés, de csak a múlt század közepére-második felére jutottak oda, hogy visszaduzzasszák a Tiszát. Ettől azonban az Alföld nagy része öles léptekkel halad az elsivatagosodás felé. A kiegyenesített folyókon gyorsan lefutnak az árvizek, a belvizet hamar elvezetjük, közben egyre kevesebb a csapadék a klímaváltozás miatt. Új fogalmat is tanulhatunk: téli aszály. A bő négy évtizede létrehozott Debrecen-környéki víztározók az akkori ígéret szerint legfeljebb tíz évente ürültek volna ki, most örülhetünk, ha valaha még lesz még bennük víz. A már most is hivatalosan félsivatagos területnek számító Homokhátságon is sorra száradnak ki a tavak, volt olyan, aminek még a medre is kiégett, miután kigyulladt benne a nád. A kulcs a vízvisszatartás, ki a belvízelvezető csatornát torlaszolja el, ki otthagyná belvizet a mélyebben fekvő földeken, vagy visszalassítaná a folyókat, különben nézhetjük, ahogy az egykori szántókon homokdűnéket épít a szél. Videóriport a lassan sivataggá váló Alföldről.
