Nem elégséges csak célok kitűzése, és nemcsak a kibocsátás-csökkentésről kellene majd rendelkeznie az új klímatörvénynek, hanem arról is, hogy miként készüljük fel a klíma- és ökológiai válság már ma is érezhető hatásaira, és hogyan alakítsuk ki a társadalmi-gazdasági rendszereinket, hogy ellenállóbbak legyenek mindezeknek – hangzott el azon a sajtóeseményen, amit a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Green Policy Center (GPC) szervezett, és amin arról számoltak be, hogy miként képzelik az Alkotmánybíróság nyári ítéletével elkaszált klímatörvény újraalkotását.
Az Ab még júniusban semmisítette meg a 2020-ban a Fidesz által kilúgozva áterőltetett klímavédelmi törvény legfontosabb pontját, állapította meg a kormány mulasztásos alkotmánysértését és kötelezte arra, hogy 2026. június 30-ig hozza helyre a hibát. A döntéssel, mint megírtuk, komoly eszközt kaptak a kezükbe a klímaváltozás ügyét szívükön viselők, akik – most már látszik – bizony élni is fognak ezzel.
Már szerveztek egy konferenciát (szeptember 17-én), elindítottak egy egyeztetést, amihez kiáltványban hívtak csatlakozásra minden érdekeltet, és dedikált honlapot is létrehoztak. Mindezt annak érdekében, hogy az új klímatörvény a lehető legszélesebb szakmai konszenzuson és társadalmi támogatáson alapuljon, és olyan legyen, amivel hatékonyan tudjuk kivédeni a klíma- és ökológiai válság legsúlyosabb hatásait, alkalmazkodni a megváltozó körülményekhez, és amivel – mint a nyáron megsemmisített régi klímatörvény ügyét előadó alkotmánybíró, Szabó Marcell fogalmazott –
képesek lehetünk elkerülni azt, hogy valóra váljon a szakmai anyagokban felvázolt szomorú kép, hogy 50-100 év múlva nem fogunk ráismerni a tájra, amit a hazánknak vallottunk.
https://hvg.hu/gazdasag/20250502_klimavalsag-klimavaltozas-klimatudomany-tiz-pontja-Gelencser-Andras-Urge-Vorsatz-Diana-Zlinszky-Janos-GPC
Éger Ákos, az MTVSZ ügyvezető elnöke szerint ugyanakkor nem maguk akarják megírni a kész tervezetet, hanem azokat az alapelveket akarják lerakni és kommunikálni, amit látni szeretnének egy teljesen új törvényben, ugyanis azt is szeretnék, hogy „ne lehessen törvénymódosításokkal kipipálni az alkotmánybírósági döntést”. Egyfajta kerettörvényt, klímaalkotmányt képzel el Huszár András, a GPC igazgatója. Ennek érdekében még ahhoz sem ragaszkodnak, hogy az Alkotmánybíróság által szabott határidőn belül elkészüljön.
Mit szeretnének látni benne?
- Mutasson túl a klímán, térjen ki a biológiai sokszínűségre is,
- kerüljenek mellé anyagai források és támogató intézményrendszer,
- legyenek számonkérhető felelősök,
- kövessék nyomon a végrehajtás hatékonyságát, és
- szankciókat a nem teljesítés esetére.
Mindehhez szerintük nem is kellenének plusz források, hanem elég lenne a költségvetés zöld átvilágítása, a meglévő költések újragondolása, például felhagyni azokkal, amelyek hozzájárulnak a helyzet romlásához – mint például a fosszilis beruházások támogatása.
A megalkotása során lehetne meríteni a 2009-10-ben hasonló kampány során kidolgozott korábbi, számos tekintetben ma is releváns, bár a 2010-es választások után elsikkadt klímatörvény-javaslatból, az igen alapos nyári alkotmánybírósági határozatból, nemzetközi példákból, civil és szakmai szervezetek idevágó tanulmányából, javaslatából, de persze van egy sor nemzetközi jogi uniós kötelezettség is, aminek amúgy is meg kell felelnie az országnak.
A 2009-es javaslattal kapcsolatban Éger Ákos jelezte
akkor még lehetett azt mondani, hogy a gazdaság érdekei és fenntarthatóság között konfliktus van, de mostanra már meghaladtuk ezt a határt.
Az új beruházásoknál nem tudjuk biztosítani a vízigényt, ahogy már a termőtalajban sem, csökkent a mezőgazdaság termelékenysége (elég csak az idei aszályra gondolni, amire hivatkozva el is engedte a kormány az idei GDP-növekedési álmot), sérül a generációk közötti igazságosság – amit ki is mondott az Alkotmánybíróság.
A kezdeményezők bizakodók. Az Ab-döntéssel kapcsolatban nemcsak fokozott nemzetközi érdeklődést tapasztaltak, de a hazai szervezetek is aktívak, a tucatnyi kezdeményező száma hamar megháromszorozódott, a szerdán közzétett kiáltvány óta is folyamatosan csatlakoznak újabbak, és nem csupán a civil vagy az önkormányzati, hanem a gazdasági szférából is. A GPC igazgatója szerint kulcskérdés, hogyan tudnak az új klímatörvényről beszélgetni a gazdaság képviselőivel, hogy ők is lássák benne a szerepüket.
Meglepetés, hogy a korábbi hasonló Ab-döntések ügyében különösképp nem kapkodó kormányzat is aktivizálta magát: a konferenciájukon részt vett többek között Gondola Csaba, az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára, aki formálisan is elmondta, hogy a minisztériumban már több munkacsoport is dolgozni kezdett az új klímatörvényen.
A menetrend még képlékeny, a kezdeményezők a következő hetekben még várják a csatlakozókat, a javaslatokat, majd jön egy társadalmasítás – ami során a könnyen érthető üzenetekkel igyekeznek minél több embert bevonni –, lesz róla párbeszéd és a végén közös döntés.
Borítóképünk illusztráció, rajta kiszáradó kukorica. Fotó: Reviczky Zsolt
