#Grönland




Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.




A volt osztrák agrárminiszter a Der Standardban: Belháború is jöhet a Néppártban, ha a kancellári székbe segítik Kicklt

A Der Standard, a Süddeutsche Zeitung és a Bloomberg is foglalkozik azzal, mi a dolgok állása Ausztriában. Utóbbi szerint Herbert Kickl a második világháború óta egyszerre a leginkább csodált és a leggyűlöltebb osztrák politikus. Anne Applebaum azt kéri, hogy akik most az ukrajnai békéről papolnak, árulják el, hogy miként képzelik a világot utána. A Financial Times szerint Elon Muskot senki választotta meg, mégis úgy lép fel, mintha társelnök volna Trump mellett. A Süddeutsche azt írja, kockázatos, hogy az olasz kormány Muskra akarja bízni kényes kommunikációs hálózatok és biztonsági rendszerek kiépítését. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.









Régi amerikai álmot álmodik újra Trump, amikor rá akarja tenni a kezét Grönlandra

Donald Trump 2019 után ismét bejelentkezett Grönlandért. Öt éve még meg akarta venni a világ negyedik legnagyobb területű közigazgatási egységének számító szigetet, ezúttal egyelőre csak annyit közölt, hogy „a Grönland feletti tulajdonjog és ellenőrzés abszolút szükségszerűség” az Egyesült Államok számára. A Panama-csatornára is igényt tartó Trump szavai ezúttal is hűvös fogadatásra találtak a grönlandi miniszterelnöknél, ugyanakkor a hatszáz éve Dániához tartozó, autonóm sziget amerikai megszerzése már a XIX. században is felmerült.