A világ Dániához tartozó legnagyobb szigete egyszer már fontos szerepet játszott a dán-amerikai kapcsolatokban. De egészen másképp, amikor a II. világháború alatt a nácik partraszállásától lehetett tartani.
Elvitelre – a podcast, amelyben a hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! A héten: bemész a kisboltba, veszel egy Grönlandot. Ausztriában a hangulat: weimari.
Fareed Zakaria attól tart, hogy ha az Egyesült Államok gyarmatosítaná Panamát, azzal Dél-Amerikát Kína karjaiba lökné.
Múte B. Egede jelezte, kész tárgyalni Donald Trumppal.
Peszkov szerint amennyiben megkérdezik a grönlandiak véleményét az USA-hoz való csatlakozásról, azt tiszteletben kell tartani.
A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.
Lars Lokke Rasmussen úgy látja, nincs külpolitikai válság.
Jean-Noel Barrot azonban nem gondolja, hogy a frissen megválasztott amerikai elnök valóban megpróbálná erőszakkal elfoglalni az északi-sarkvidéki szigetet.
A Der Standard, a Süddeutsche Zeitung és a Bloomberg is foglalkozik azzal, mi a dolgok állása Ausztriában. Utóbbi szerint Herbert Kickl a második világháború óta egyszerre a leginkább csodált és a leggyűlöltebb osztrák politikus. Anne Applebaum azt kéri, hogy akik most az ukrajnai békéről papolnak, árulják el, hogy miként képzelik a világot utána. A Financial Times szerint Elon Muskot senki választotta meg, mégis úgy lép fel, mintha társelnök volna Trump mellett. A Süddeutsche azt írja, kockázatos, hogy az olasz kormány Muskra akarja bízni kényes kommunikációs hálózatok és biztonsági rendszerek kiépítését. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Donald Trump szerint az Egyesült Államok nemzetbiztonságának szempontjából a Panama-csatorna és Grönland is létfontosságú, biztonsági okokból pedig akár a hadsereget is készen áll bevetni, Kanadát azonban katonák nélkül csatolná az USA-hoz.
X. Frigyes döntése még a történészeket is meglepte.
A NASA és az Európai Űrügynökség műholdjai segítségével összeállított adatsor azt mutatja, hogy folyamatos az olvadás Grönlandon.
Még el sem foglalta az elnöki székét Donald Trump, máris sikerült Panamával és Dániával is összezördülnie.
Járőrhajókat, drónokat és kutyaszános egységeket szerelnek fel a dánok. Az szerintük véletlen, hogy azután jelentették be, hogy
Dán kutatók bizonyítékot találtak arra, hogy az 1300-as évek után a norvégoknak azért kellett elhagyniuk Grönlandot – szemben az inuitokkal –, mert nem tudták a gyerekeiket megfelelően felkészíteni a rájuk váró életformára.
Donald Trump 2019 után ismét bejelentkezett Grönlandért. Öt éve még meg akarta venni a világ negyedik legnagyobb területű közigazgatási egységének számító szigetet, ezúttal egyelőre csak annyit közölt, hogy „a Grönland feletti tulajdonjog és ellenőrzés abszolút szükségszerűség” az Egyesült Államok számára. A Panama-csatornára is igényt tartó Trump szavai ezúttal is hűvös fogadatásra találtak a grönlandi miniszterelnöknél, ugyanakkor a hatszáz éve Dániához tartozó, autonóm sziget amerikai megszerzése már a XIX. században is felmerült.
Az Egyesült Államok következő elnökének területi igényei vannak Dániával és Panamával szemben, legalábbis erről posztolt a közösségi oldalán. Grönlandot már az előző hivatali ideje alatt is meg akarta venni, akkor a dánok nemet mondtak.
Több mint egy évtizede csetepatéztak az Antarktiszon a japán bálnavadászok és Paul Watson ökoszervezete, az idős férfit legújabban Grönlandon kapták el.
Elsőként Koppenhágából, hamarosan pedig New Yorkból is egyszerűen elérhető lesz Nuuk repülőtere.
