A világ Dániához tartozó legnagyobb szigete egyszer már fontos szerepet játszott a dán-amerikai kapcsolatokban. De egészen másképp, amikor a II. világháború alatt a nácik partraszállásától lehetett tartani.
A január 20-án újra hivatalba lépő Donald Trump amerikai elnök azzal a kijelentéssel lepte meg a világot, hogy követelni kezdte a NATO-szövetséges Dániához tartozó Grönland átengedését: „A nemzetbiztonság és a világ szabadsága érdekében az Egyesült Államok úgy véli, hogy Grönland birtoklása és ellenőrzése feltétlenül szükséges”. Érdemes felidézni, hogy több mint 80 évvel ezelőtt hogyan kerültek oda az amerikaiak.
Dániát 1940-ben megszállta a náci Németország, de ez furcsa megszállás volt. X. Keresztély király – testvéröccsével, az emigrációba vonult VII. Haakon norvég királlyal ellentétben – otthon maradt. 1943 augusztusáig működött a szociáldemokrata többségű parlament és a szociáldemokrata miniszterelnök által vezetett kormány. Így – bár persze az amerikai követ távozott Koppenhágából – Washingtonban megmaradt a dán követség. 1941-ben a követ, Henrik Kauffmann – a dán korona nevében – váratlan döntést hozott, hogy megakadályozza a nácik partraszállását a stratégiailag fontos helyen található szigeten.
Jurij Gagarinnak és Farkas Bertalannak is hatalmas, nyitott autós felvonulást szerveztek Budapesten, miután visszatértek az űrből és erre a propaganda is készült rendesen. Magyarországon már szinte hagyománya van az asztronauták köszöntésének, de az utolsó óta is eltelt 45 év. Nem tudni, Kapu Tibort mivel fogják fogadni, mindenesetre az MNB már rárepült az űrrepülésére.
Politikusokat, és résztvevőket kérdeztük Tusványoson arról, hogy el tudják-e képzelni, hogy a Fidesz 2026-ban ellenzékbe kerül.
