Az orosz külügyminiszter szerint hasonló Grönland helyzete, mint amikor ők meghallgatták a Krím, a Donyec-medence és Novorosszija lakóit.
Ki kell kérni a grönlandiak véleményét Donald Trump megválasztott amerikai elnöknek a sziget hovatartozására vonatkozó javaslatáról – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter keddi moszkvai évértékelő sajtóértekezletén.
„Úgy vélem, hogy mindenekelőtt a grönlandi népet kell meghallgatnunk” – hangsúlyozta a tárcavezető.
„Ez hasonló ahhoz, ahogyan mi – más szigetek, félszigetek és területek szomszédjaiként – meghallgattuk a Krím, a Donyec-medence és Novorosszija lakóit, hogy megértsük álláspontjukat azzal a rezsimmel kapcsolatban, amely törvénytelen puccsal ragadta magához a hatalmat, és amelyet a Krím, a Donyec-medence és Novorosszija népe elutasított” – tette hozzá Lavrov.
Az orosz külügyminiszter arra utalhatott, hogy miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, és törvénytelenül elfoglalt több területet, a megszállt régiókban népszavazásokat tartottak a fegyverek árnyékában 2022 szeptemberében. Az oroszbarát, kollaboráns hatóságok szerint a Zaporizzsjában leadott szavazatok 93 százaléka, a herszoniak 87 százaléka, a luhanszkiak 98 és a donyeckiek 99 százaléka támogatta a területek Moszkva általi annexióját.
Ahogy több mint két éve írtuk, teljesen egyértelmű, hogy a voksolás a népszavazások intézményével való durva visszaélés volt. Az oroszok ugyanis nem tartják ellenőrzésük alatt a négy megye teljes területét, így azok nem szavazhattak, akik az ukrán kézen lévő településeken élnek. Azok sem vehettek részt, akik a megszállt területekről Ukrajnába menekültek, és helyi beszámolók szerint az elfoglalt területeken lévő otthonokat végigjáró orosz katonák sok helyen ellenőrizték, jó helyre teszik-e az emberek az X-et.
Donald Trump nemrég – előző elnökségéhez hasonlóan – ismét felvetette az ásványi kincsekben és természeti erőforrásokban gazdag sziget megvásárlásának lehetőségét. Erre válaszul Dánia bejelentette, hogy jelentősen növeli a Grönland védelmét szolgáló katonai kiadásait.
Francia kollégája, Jean-Noël Barrot is megszólalt az ügyben. Ő úgy véli, a frissen megválasztott amerikai elnök nem fogja erőszakkal elfoglalni az északi-sarkvidéki szigetet, de ha mégis így lenne, az Európai Unió nem fogja megengedni, hogy más országok megtámadják szuverén határait.
Grönland miniszterelnöke, Mute Egede hétfőn azt mondta, szorosabban együtt szeretne működni az Egyesült Államokkal a védelem, valamint a sarkvidéki sziget természeti erőforrásainak kiaknázása terén. Azt is elmondta: „Grönland függetlensége Grönland dolga, ami a saját földjének használatát is illeti, így Grönland dolga azt is eldönteni, hogy milyen megállapodásra jusson” – hangsúlyozta. – „Ez az első alkalom, hogy odafigyelnek Grönlandra. Nyugodtnak kell lennünk, ki kell használnunk a helyzetet, és össze kell tartanunk” – tette hozzá.
A tízes toplistán a nyolcadik helyre került a kamcsatkai földrengés, mégsem voltak halálos áldozatok. Ez hogyan lehetséges? Cikkünkben igyekszünk válaszokat találni. Felidézzük azt a 2004-es katasztrófát is, amikor a világ egy életre megtanulta, mi az a cunami.
Ha sikerül a kormányváltás, más törvényre is hasonló sors vár.
A kormányközeli lap a közvélemény-kutató megfutamodásáról írt, aki szerint erről szó sincs.
Új műsorvezetőket kap a Kalandra fal!
