#gyász


Testközelbe került a halál, amit eddig nagyon is igyekeztünk kitakarni a látókörünkből

A húsvét a feltámadás ünnepe, a tavasz pedig a testi és a szellemi megújulás időszaka. Legalábbis békeidőben. Már a tavalyi ünnep is a karanténban talált ránk, idén azonban már pótolhatatlan veszteségekkel is kell számolnunk, hiszen mostanra rengetegen gyászolják a járvány során elveszített rokonukat vagy barátjukat. A gyászmunkát az eleve rossz mentális állapot mellett jócskán megnehezítheti a búcsú hiánya, de akár a szociális háló fizikai távolsága is. Singer Magdolna gyásztanácsadóval beszélgettünk.





„Nem feltétlenül kell megbocsátanom, de gyűlöletet sem kell éreznem többé”

Témájában és kivitelezésében is figyelemre méltó a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon bemutatott Szemtől szemben című film, amelyben az alkotók a finn börtönökben működő resztoratív párbeszédekre fókuszálnak. Ennek keretén belül leültetik az elkövetőt az áldozatok hozzátartozóival. De kaphat-e bárki is válaszokat, ha megtörténik a megmagyarázhatatlan? Létezik-e bocsánat, ha valaki elkövette a megbocsáthatatlant?