Hátrahagyott öröksége maga a gondolkodásra felkért ország: olyan tantárgy, ami egy életen át tanulható. A hétköznapi rítusok és a feltörhető mechanizmusok kutatója volt György Péter, a múlt héten elhunyt esztéta, egyetemi tanár.
Az én hetem című sorozatunkhoz négy írót kértünk fel, hogy öt kulcsszót felhasználva írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Karafiáth Orsolyának ezúttal ezeket a szavakat kellett felhasználnia: elsőrangú, kápórendszer, einstand, reflexióipar, bukóforduló.
Pétert egy sajátos becsület működtette: gyűlölte, amikor lebecsültek embereket, és különösen utálta, amikor szerinte érdemes embereknek nem volt önbecsülésük. Minden erejét megfeszítve azon dolgozott, hogy összevarrja az ég két sarkát.
Akarata ellenére is beírta magát a politikatörténetbe a szerdán elhunyt György Péter esztéta. Az 1993-as szárszói találkozón ugyanis emlékezetes szócsatát vívott Orbán Viktorral, aki akkor vett részt először és utoljára a sokáig évenként megrendezett összejövetelen.
A főpolgármester szerint kevesen tettek az esztétánál többet „kulturális emlékezetünk higiéniájának megőrzéséért”.
Meghatározó szerepet játszott az életében az avantgárd, ő pedig meghatározó szerepet játszott a médiakutatásban és a múzeumkritikában. A HVG 2012-ben készített portréinterjút a ma, 71 évesen elhunyt íróval, esztétával, médiakutatóval. Rá emlékezve közöljük újra a cikket, változtatás nélkül.
A kibeszélés megszabadít a traumától, de nem a társadalom kollektív emlékezetének hiányából fakadó traumától. A társadalom többségi közössége pedig nem beszélte ki betegsége okát. És ezért nem kaphat feloldást. Sem gyógyulást.
Nem ártott volna odafigyelni arra, hogy Charlottesville neonáci fehér fiataljai mitől sértődtek meg annyira, hogy az utcákra vonuljanak, és aljas ostobaságokat üvöltözzenek.
Nádasdy mellett kapott díjat az Artisjustól Ladik Katalin, Ménes Attila, Dérczy Péter és György Péter is.
Az ELTE BTK professzorának feladata a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria új koncepciójának kidolgozása volt, de szűk két évre szóló szerződését idő előtt felmondta.
Az Átlátszó kérdésére György Péter végül egy Örkény-novellával válaszolt.
A múzeumi negyedet támogatók negyede valamilyen kapcsolatban áll a múzeumi negyed ötletgazdájával. Ketten pedig úgy írták alá, hogy nem is.
A Liget Budapest ma Európa legnagyobb múzeumi fejlesztése, természetes, hogy vannak másféle vélemények – reagált Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, a projekt miniszteri biztosa a budapesti Katona József Színház múzeumi negyedről rendezett hétfői vitaestjén a fejlesztés irányát módosítani kívánó felvetésekre.
Tehetségtelen emberek pár nap alatt gyakorlatilag teljesen értelmetlenül lemészárolták tizennyolc év munkáját – így foglalta össze röviden az Origo körül kialakult botrányt György Péter, aki maga is részt vett a lap alapításában, és 18 év után ő is otthagyta a lapot. Szerinte az Origo egészen idáig "érintetlen volt", Sáling Gergő főszerkesztő távozásá pedig politikai döntés lehetett.
György Péter a Matáv tanácsadójaként nagy szerepet vállalt az Origo megalapításában, azóta is részt vesz a menedzsment döntéseiben. A főszerkesztő kirúgása azonban már sok volt neki, szerinte az Origo többé nem lesz valódi újság.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a Holokauszt Emlékév keretei között emlékművet állít a második világháború bölcsészkari áldozatainak, akik a háború idején erőszakos halált haltak.
György Péter esztéta és Deák istván történészprofesszor sem vállalta, hogy részt vegyen a Sorsok Háza koncepciójának kidolgozásában – írja a Nol.hu.
Mától két napon át tart Siófokon a Media Hungary konferencia, amelyet idén Bárány báránynak farkasa mottóval tartanak.
Ismeretlenek zsidózós matricákat ragasztottak az ELTE BTK médiaszakának oktatóinak névjegytáblájára.
