Magyarország még egyetlen centet sem kapott a helyreállítási alapokból, miközben Románia, Csehország, Szlovákia az uniós pénzekből már érdemben tudja enyhíteni az energiakrízist és a nyomában megjelenő szociális válságot.
Azonnali ötszázmilliárd forintért és az uniós pénzekhez való elvi hozzáférésért az Orbán-kormány beleegyezett az ország megbüntetésébe, valamint feladta vétófenyegetését a minimáladóval és Ukrajna megsegítésével szemben. Az „önbefagyasztás” a kormány elszigeteltségét mutatja Európában, gazdaságilag viszont levegőhöz jutottak Orbánék.
A lengyel EU-ügyi miniszter szerint a szóban forgó törvénymódosításokat feltehetőleg még kedden benyújtják a szejmbe.
Úgy látják, a hétfő esti megállapodásban az unió nem ment el a falig.
Hétfőn este megszületett a régóta várt kompromisszum a magyar uniós források ügyében, erről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter tájékoztatta a sajtót.
A külföldi lapok eltérően magyarázzák az az EU és a magyar kormány között létrejött elvi megállapodást a kohéziós alapok és a helyreállítási terv Magyarországra jutó pénzeinek zárolásáról.
A miniszter valahogy nem tett arról említést, hogy ha év végéig nincs megállapodás a helyreállítási alapról, akkor 1600 milliárdot fog elbukni az ország.
Varga megvétózta az Ukrajnának járó 18 milliárdos uniós támogatást, mire a magyar helyreállítási tervről való szavazás lekerült a napirendről Brüsszelben.
Nem születik ma döntés sem Magyarország helyreállítási alapjának jóváhagyásáról, sem a jogállamisági eljárás lezárásáról és a 7,5 milliárd euró befagyasztásáról, sem az Ukrajnának nyújtandó uniós hitelről, sem a globális minimumadóról a pénzügyminiszteri tanácson.
Az Európai Bizottságnak benyújtott Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervből kiderül, milyen vállalásokat tett a kormány az oktatás ügyében.
Nagy vonalakban sem látszik a jövő évi költségvetés, nem tudni, mennyit kereshetnek az emberek, milyen lesz a kórházi ellátás, hova és mikor szervezik ki az elfekvőket. Ez csak néhány azok közül, amelyek rendezésével adós a kormány, amely tág feltételeket szabott az üzemanyagárstop kivezetésére is. Nehéz év volt az idei, és a következő sem tűnik jobbnak. A tervezhetetlenség pedig csak ront a helyzeten. 7 pontban foglaltuk össze a legnagyobb bizonytalanságokat.
Hiába nyújtotta be a javaslatát az Európai Bizottság a tagállamoknak a magyar helyreállítási terv elfogadásáról és a jogállamisági eljárás lezárásáról, a helyzet változatlanul bizonytalan.
A K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság és a Transparency International (TI) Magyarország szerint az is fontos, hogy a feltételek megvalósulását megfelelően ellenőrizzék.
Nem volt meglepetés, a sajtó által megszellőztetett kettős döntés született: Magyarország pénzeinek egy részét nem kapja meg, de egy másik részét előkészítették utalásra. Ez az árukapcsolás teszi lehetővé, hogy az Európai Bizottság javaslata jó eséllyel kiállja a tagállamok kormányainak próbáját. Ettől még izgulhatnak, milyen aduk maradtak Orbán zsebében.
Brüsszelben, az Európai Bizottság sajtótájékoztatóján bejelentették, hogy a testület két javaslatról döntött Magyarország esetében. Három uniós biztos részletezte a Magyarországgal kapcsolatos fejleményeket, Valdis Dombrovskis alelnök, a költségvetésért felelős Johannes Hahn és az igazságügyekért felelős Didier Reynders.
Egyszerre két eljárással kapcsolatban is bejelentést tesz az Európai Bizottság, amelyek Magyarországot érintik. Sorra vettük a legfontosabb kérdéseket ezekkel összefüggésben.
Eddig minden országba elment bejelenteni, hogy elfogadták a helyreállítási tervet.
Tényleg elveszítünk 3000 milliárd forintot, vagy akár annál is többet? Miért csak 12 év után csapott az asztalra az EU? Mi a különbség a kohéziós és a helyreállítási alap között? És egyáltalán, mivel telt az elmúlt nyolc hónap a Brüsszel-Budapest tengelyen? Minden kérdésre válaszoltunk közéleti podcastunk legfrissebb epizódjában.
Miközben minden hír arról szól, hogy 3000 milliárd forintot bukhatunk, a kormány állítja: nincs itt semmi látnivaló, minden a terv szerint halad. Orbán Viktor és két minisztere, Navracsics Tibor és Gulyás Gergely reakciója arra, hogy az Európai Bizottság elégedetlen a magyar jogállamisági vállalásokkal, jól jellemzi azt a kétszínűséget, amellyel az elmúlt 8 hónapban kommunikálták az alkudozást: pár tucat törvénnyel palira vehető kincstárnoknak beállítani az Uniót, hízelegni a színfalak mögött, közben pedig a legmocskosabb EU-ellenes propagandát folytatni. A valóságban azonban úgy fest, nem a Fidesznek áll a zászló.
A kényszerhelyzetekhez és az uniós normákhoz való alkalmazkodás határozza meg Orbán Viktor lépéseit, még ha úgy is tesz, mintha változatlanul világmegváltó elképzelésein dolgozna. A kérdés most az: hol van az általa korábban a gyengeség jelének tartott kompromisszumok végső határa.
