Az Európai Számvevőszék nyilvánosságra hozta értékelését az uniós helyreállítási alapok eddigi felhasználásáról. A beszámolóból kiderül, hogy időarányosan nem áll túl jól a források elköltése. Magyarországot olyan értelemben nem érinti ez a téma, hogy a korrupciós kockázatok miatt továbbra is el van zárva az ország az őt megillető 10 milliárd eurós összegtől.
Az Európai Bizottság értékelte és támogatja a magyar helyreállítási terv módosítását, ez egyben azt is jelenti, hogy a brüsszeli testület egy előleg kifizetését javasolja.
Van azonban egy kiskapu, amin keresztül legalább a pénzek egy kisebb részéhez hozzájuthat a kormány.
Beküldte az Európai Bizottságnak az uniós helyreállítási alap energetikai fejezetére vonatkozó terveit a kormány. Azt várják, hogy ettől majd nő az energiaszuverenitás, de nem látni, hogy a terv javítását célzó civil javaslatokat érdemben megfontolták volna.
Navracsics Tibor területfejlesztésért felelős miniszter jelentette be.
A lakossági energiatakarékossági felújítások és a megújulók támogatása helyett a kormány hatalmas összegeket költene a gázinfrastruktúra fejlesztésére. Uniós pénzből finanszíroznák a Mol leválását az orosz olajról – miközben a kormány százmilliárdokat von(t) el az olajmultitól különadóval, árstoppal. Az állami MVM és Mészáros Lőrinc Opusa is uniós pénzből fejleszthetne. A tervezet értékelésére a felügyelettel megbízott civilek is csak napokat kaptak.
Már 35 ezer nyugdíjas kap havi félmillió forintot meghaladó ellátást, miközben még mindig 23 ezren kapnak 40 ezer forintnál kevesebbet. A kormány nyugdíjreformot ígért az uniónak a Helyreállítási alap pénzeiért cserébe – írja az e heti HVG.
A kormány fűt-fát megígért az uniós helyreállítási alap forrásaiért cserébe, a megszorításokat az EU-ra fogja, de azért nem rohan a vállalások végrehajtásával, nem titkolva, hogy a reform egyes esetekben nem jelent majd többet egy hatástanulmány elkészítésénél.
Ugyan ezt egyelőre más fórumon nem kommunikálták, ám az Európai Bizottság számára összeállított helyreállítási terv új anyagából kiderül, hogy a kormány olyan konstrukcióban gondolkodik, ami lehetővé tenné a lakosság számára, hogy dinamikus árképzés szerint vehesse az áramot a rezsivédett, jelenleg 2523 kWh-s éves fogyasztás mennyiségén felül.
A kohéziós alapok egy része, valamint az 5,8 milliárd eurós helyreállítási alap azért nem érkezik, mert a magyar kormány nem teljesíti az ehhez szükséges jogállamisági feltételeket. Ukrajnát valóban támogatja az EU, de nem a tagállamoknak szánt költségvetésből. Nem is tehetné, hiszen Kijev nem az Európai Unió tagja.
Persze csak akkor, ha majd valaha megkapjuk az összeget.
Bóka János igazságügyminiszter-helyettes szerint a magyar kormány és Brüsszel között a civil társadalmat és a menekültkérdést érintő ügyekben van vita, és a kormány nem fog mindenben engedni.
A részletekről nyár végéig kell a kormánynak megállapodni a Bizottsággal.
Olaszország nem kapja meg március végén a helyreállítási alapból neki járó 19 milliárd eurós részletet, mert Brüsszel nem helyesli a költési célok egy részét – köztük a stadionokat.
A tagállamok tanácsa ma elfogadta azt a jogszabályt, amely újabb forrásokkal egészíti ki a helyreállítási alapokat.
Az igazságügyi reformról szóló jogszabálytervezetet véleményezhette Helsinki Bizottság, az Amnesty International Magyarország és az Eötvös Károly Intézet az Igazságügyi Minisztériumban.
A fontos európai vezetőkkel együtt mozgó olasz miniszterelnök most újabb vizsgák elé néz.
A vita tárgya Lengyelországban is az igazságszolgáltatás függetlensége, közelebbről pedig az, hogy milyen szerv döntsön a bírák fegyelmi ügyeiről. A tét: az uniós helyreállítási pénzek.
Hosszú kudarcsorozat után lett sikertörténet az uniós pénzek lehívása Romániában, amihez az kellett, hogy az egymással amúgy viszálykodó pártok ki akarják használni a történelmi lehetőséget, hogy együttműködjenek.
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter és Lantos Csaba energiaügyi miniszter kapott ezzel kapcsolatban feladatokat.
