Bár a Pénzügyminisztérium a friss EDP-jelentésben publikálta a magasabb 2024-es pénzforgalmi hiányról szóló várakozását, ugyanakkor az ÁKK részéről nincs szükség a finanszírozási terv módosítására – jelentette be az adósságkezelő.
A kormánynak októberig kell beterjesztenie az Európai Bizottság elé azokat a terveket, amelyekkel négy éven belül három százalék alá csökkentenék az államháztartási hiányt, miután túlzottdeficit-eljárás indult Magyarország ellen.
Az eredeti idei éves hiánycél 105,6 százaléka jött össze a költségvetésben fél év alatt, a megemelt deficitcélhoz képest 66,7 százalékon állt az egyenleg. A Pénzügyminisztérium szerint javulnak a költségvetési folyamatok. Ebből annyi látszik, hogy valamelyest kezdenek magukra találni a fogyasztásiadó-bevételek. A hevített termékek magasabb forgalma miatt nőtt a dohányáfa-bevétel, az üzemanyagok jövedéki adójának emelése pedig plusz 89 milliárd forintot hozott fél év alatt.
A Magyar Nemzeti Banknak a saját tőkéjét is ezermilliárd forintot meghaladó mínuszba vitte a vesztesége 2023 végére, amelyet azonban nem kell a költségvetésnek kipótolnia – egyelőre. Áttetkintjük, hogy mi vezetett a hatalmas hiány kialakulásához, és miért nem fizet a kormány.
Kínában egy tévésorozat nyomán kirobbant divat hatására óriási kereslet alakult ki a szamarakra, mert a bőrükből főzött zselatinnak gyógyító erőt tulajdonítanak. A kínai szamárállomány nagy részét már kiirtották, a következő nyolc évben pedig letarolhatják az egész világot, ami ötszáz millió ember élelmiszer és vízellátását veszélyezteti, különösen Afrikában okozva katasztrófát.
Noha a világ legnagyobb termelője, Brazília rekordot döntő exportot produkált, hosszabb távon aggasztó a kép a kávé piacán. A klímaváltozás korlátozza a termelés növelését, miközben a kínai fogyasztás berobbant. A helyzet a világ legnagyobb kávéfogyasztóját, Európát különösen sújtja.
Kiderült, hogy 108 milliárdot szán a kormány az új otthonfelújítási programra, kérdés, ki tudja az önrészt megfinanszírozni. A legtöbbünknek ugyanis elvitte a pénzét az infláció, ezért is költünk még mindig alig a boltokban. Az orosz MERE diszkontlánc viszont épp most lát lehetőséget az itthoni terjeszkedésre, míg a SPAR esetében az merült fel sokakban, talán ellenük hoznának új törvényt. Húsvétkor pedig csoda történt: Nagy Márton és Matolcsy György együtt ebédelt. Cikkünkből kiderül, ez miért szenzáció. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
5018 milliárd forint volt a 2023-as hiány, nőtt az államadósság is, a kamatkiadások majdnem megduplázódtak egyetlen év alatt. Az EU-nak elküldött jelentésben elismerte a kormány, hogy a 2024-re tervezett hiánycél tarthatatlan.
Eredetileg 4% alatt lett volna. 6,5% lett a vége… Maradhat? A költségvetési hiány az átlagember számára egy sokkal kevésbé érthető mutató, mint az infláció, mégis óriási jelentősége van. Ezen írásunkban azt kívánjuk bemutatni, mégis hogyan érinti a mindennapjainkat, ha nem sikerül „elfogadható” keretek között tartani az állam bevételei és kiadásai között tátongó szakadékot.
A kormány elismerte, hogy tavaly elszállt a hiány és köhögött a gazdaság, de bíznak abban, hogy idén a fogyasztás felturbózásával megoldja ezt Nagy Márton. A kérdés itt: hogy lesz-e elég pénzük ehhez az embereknek; Budapesten: hogy marad-e a Budapest-bérlet; a világkereskedelemben pedig: hogy vissza tudják-e a verni a húszi lázadókat a Vörös-tengeren. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A pénzromlás üteme csökkent, de szintje még mindig elég magas ahhoz, hogy ne oldódjon a háztartások inflációs fóbiája. Közben a magyar gazdaság irányítói továbbra sem találják a közös nevezőt, a sok bizonytalanság miatt a szakértők várakozásai is eltérők.