Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Eredetileg 4% alatt lett volna. 6,5% lett a vége… Maradhat? A költségvetési hiány az átlagember számára egy sokkal kevésbé érthető mutató, mint az infláció, mégis óriási jelentősége van. Ezen írásunkban azt kívánjuk bemutatni, mégis hogyan érinti a mindennapjainkat, ha nem sikerül „elfogadható” keretek között tartani az állam bevételei és kiadásai között tátongó szakadékot.
Amennyiben az állam kiadásai meghaladják a bevételeit, akkor deficit, költségvetési hiány keletkezik. Ezt minden ország esetében a GDP arányában fejezik ki. Az eredeti tervek szerint 2023-ban a magyar kormány 4% alatti deficittel számolt. Ezt a tervet az év végén 5,9%-ra emelte a Pénzügyminisztérium, majd a napokban nyilvánosságra hozott adat alapján 6,5% lett. (Ha más módszertannal számolunk, lásd MNB, akkor 6,8%.)
Nagyon sok a 6,5%?
Igen. Alapvetően 3%-os hiányszintet tekintik a nemzetközi porondon elfogadható, fenntartható deficitnek. Amennyiben a hiány egy, esetleg két évben haladja meg a 3%-ot, még nincs tragédia, ugyanis a költségvetés valószínűleg egy külső sokk helyzetre reagál – a gazdasági szereplők, a lakosság támogatásával - többlet kiadással. A probléma ott kezdődik, ha hosszú éveken keresztül elrugaszkodik a hiány a 3%-os szinttől. Mint ezt az alábbi grafikon is jól mutatja, Magyarország esetében a 2023-as év már a negyedik olyan volt, amikor több mint a duplája volt a deficit a kívánatos szintnek.
Miért és hogyan jelent problémát mindannyiunknak a költségvetés magas hiánya?
Mi vár ránk 2024-ben?
A gazdasági szakemberek között szinte teljes konszenzus van azt illetően, hogy nagyon bizonytalan a magyar költségvetés helyzete. Egyelőre nehezen jelezhető előre, hogyan fogunk ismét eljutni a 3% alatti hiányszinthez. 2024-ben erre nem is igazán számíthatunk, viszont nagyon nem mindegy, hogy 4%, 5%, vagy 6% lesz a költségvetési deficit. Minél magasabb lesz a hiány, annál inkább fognak hatni a fentebb bemutatott negatív tényezők.
Speciális kamatszintek
A magyar gazdaságot egészen „speciális kamatviszonyok” jellemzik. Egyrészt nagyon komoly súlya van a támogatott, így mesterségesen alacsony kamatozású hiteleknek (vállalati oldalon: Széchenyi hitel, lakossági oldalon: CSOK Plusz), másrészt mivel a bankok a náluk elhelyezett betéteken jelentős profitot tudnak elérni, sokkal alacsonyabb kamatot kérnek ügyfeleiktől a nem támogatott hitelek esetében is.
Nem visszük tovább ezt a gondolatmenetet, csupán annyit szeretnénk jelezni, hogy a most megjelent költségvetési hiány miatt sem érdemes alacsonyabb kamatokra várni azoknak, akik hitelfelvételben gondolkodnak…
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Akkor igazán előnyös egy ilyen beruházás, ha a fogyasztás jelentős része egybeesik a napsütéses időszakokkal.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.