EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
2024-ben 4,7 százalék lehet a költségvetés hiánya - jósolja az Equlior Befektetési Zrt. előrejelzése. Ez jelentősen magasabb, mint a költségvetési törvényben szereplő 2,9 százalék. Igaz, bár Varga Mihály pénzügyminiszter szavai szerint elkötelezett a hiánycél mellett, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter többször jelezte, hogy a hiánycél elérése túl nagy növekedési áldozatokkal járna. A hiány automatikusan csökkenhet a tavalyihoz képest, köszönhetően elsősorban a gazdasági növekedéssel járó magasabb adóbevételeknek és az alacsonyabb rezsikiadásoknak.
A 2,9 százalékos hiánycélhoz még a költségvetés közel 2 százalékának megfelelő kiigazítás (megszorítás) kellene, ami nem valószínű - mondta az előrejelzéseket bemutató sajtótájékoztatón Árokszállási Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője.
Ami a növekedést illeti, az Equilor 3,2 százalékos pluszt vár. Ez elmarad a Pénzügyminisztérium decemberi prognózisában szereplő 3,6 százaléktól, és jelentősen elmarad a Nagy Márton által emlegetett "4 százalék körüli” növekedéstől.
A növekedést idén már segíti:
- csökkenő kamatszint és a működőtőke beáramlás miatt a privát beruházások,
- EU-források beáramlása,
- jelentősebb költségvetési konszolidáció várható elmaradása (vagyis, hogy nem várható jelentős megszorítás).
- gyenge fogyasztói bizalom,
- gyenge euróövezeti kereslet,
- állami beruházások gyengélkedése (vagyis, hogy jelentős megszorítás nem várható, de az állam továbbra is visszafogja a kiadásait).
Az infláció decemberben 5,5 százalékra csökkent, ami jelentős visszaesés a 2023-as 17,6 százalékos éves átlaghoz képest, így az MNB tovább vághatja a kamatot, akár az eddigieknél nagyobb léptékben. A minap Virág Barnabás jegybanki alelnök egy konferencián azt mondta a január végi kamatdöntést illetően, hogy az eddigi ütemet tartó 75 bázispontos és a gyorsabb, 100 bázispontos csökkentés mellett ugyanannyi érv szól. A jegybank Monetáris Tanácsa egyébként már decemberben két forgatókönyvet vizsgált, a 75 és a 100 bázispontos csökkentést - végül előbbi mellett tették le a voksukat a tagok.
A jelenlegi 10 százalék feletti alapkamat jelentősen tovább csökkenthető hónapokig, akár negatív (magas) inflációs meglepetések esetén is. Nyárra valószínűleg látszódni fog, hogy folytatható-e a csökkentés.
Egyre fontosabb kérdés, hogy meddig tarthat a kamatcsökkentési ciklus, hiszen a 10,75 százalékos jelenlegi alapkamat nagyon messze van az aktuális és az Equilor által 2024-re várt 5,3 százalékos átlagos inflációtól. Az elemzés rámutat, hogy a hosszabb távú inflációs folyamatokban továbbra is bizonytalanság látható, ezért év végére az Equilor is 6 százalékos alapkamatot vár.
A forint árfolyamában ellentétes hatások érvényesülnek: az európai uniós források egy részéhez most már hozzáfér Magyarország, és a globális kamatokhoz képest a kamatkülönbözet a forint javára továbbra is számottevő. Ez gyorsan csökkenhet, így, bár rövid távon nem kizárt némi erősödés, az év végén 395 forint körül alakulhat az euró árfolyama.
