szerző:
MTI / hvg.hu
Tetszett a cikk?

Kínai kutatók rekonstruálták a Hold távoli oldalán a világon elsőként landoló Csang'o-4 űrszonda leereszkedését.

A 2018 decemberében útnak indított Csang'o-4 januárban landolt a Kármán Tódor magyar-amerikai fizikusról, repülőmérnökről elnevezett, 180 kilométer széles Von Karman-kráterben, amely a 2300 kilométer széles Déli-sark-Aitken-medencében fekszik a Hold távoli oldalán. A landolást követően az űrszonda útnak indította a Jáde Nyúl 2 (Yutu-2) elnevezésű holdjárót.

A szakemberek a Csang'o-2 űrszonda által szolgáltatott nagyfelbontású topográfiai adatokat és a Csang'o-4 által készített felvételeket felhasználva rekonstruálták a landolási folyamatot, többek között azt is, hogy az űrszonda miként kerülte ki az útjába kerülő akadályokat.

NAOC

"A Csang'o-4 egy porladó becsapódási kráter enyhe lejtőjén landolt, és öt másik becsapódási kráter veszi körül. Mindössze 8,35 méterre van egy tőle északra lévő, 25 méter átmérőjű kráter peremétől" – mondta Li Csunlaj, a Kínai Tudományos Akadémia Állami Csillagvizsgáló Intézetének (NAOC) vezető munkatársa, a kutatás vezetője.

[Fotó: íme a képek a Hold azon oldaláról, amit a Földről sosem látunk]

A szakemberek a Nature Communications című tudományos folyóiratban publikálták részletes tanulmányukat a sikeres landolásról. Számításaik szerint a Csang'o-4 a keleti hosszúság 177,5991 fokán és a déli szélesség 45,4446 fokán szállt le.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!