Már a Föld felé robog a kínai holdszonda, értékes rakományt hoz

Megkezdte visszatérését a Földre Holdon gyűjtött kőzetmintáival a Csang'o-5 kínai űrszonda, amely november 24-én indult útnak és december 1-jén szállt le a Hold felszínén.

  • MTI / hvg.hu MTI / hvg.hu
Már a Föld felé robog a kínai holdszonda, értékes rakományt hoz

Az űrszonda, amely 44 év után hoz újra kőzet- és talajmintát a Holdról a Földre, pekingi idő szerint vasárnap hajnalban rugaszkodott el a Hold körüli pályájáról, és kezdte meg három napig tartó visszaútját a Földre – közölte a kínai űrkutatási hivatal.

Ha a mintát tartalmazó kapszula szerencsésen földet ér az észak-kínai Belső-Mongólia Autonóm Területen, a Szovjetunió és az Egyesült Államok után harmadikként Kína mondhatja el magáról, hogy anyagmintát hozott a Holdról. Legutóbb 1976-ban, a Luna 24 szovjet űrszonda tért vissza a Földre Hold-mintával.

Az ősi kínai holdistennőről elnevezett űrszonda leszállóegysége a Mons Rümker vulkáni formáción gyűjtött mintát, a tervek szerint két kilogrammnyit, de csak később derül ki, hogy pontosan mennyit.

Kína először 2013-ban landolt a Holdon. 2019 januárjában a Csang'o-4 űrszonda a Föld kísérőjének távoleső oldalán landolt, elsőként a nemzetek közül. A 8,2 kilogramm súlyú Csang'o-5 az eddigi legnagyobb kínai űrszonda.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

Valter Attila: Olyan versenynap nincs, hogy nem fáj

„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.