Fareed Zakaria arra hívja fel a figyelmet a Washington Post-ban, hogy az USÁ-nak változtatni kell politikáján, mert a világ jelentős része nem az ő oldalán áll. Putyin és Prigozsin játszmája a zsoldosok növekvő szerepéről is árulkodik. Kína szalámi-taktikát alkalmaz Tajvan ellen.Európában kísértenek a 30-as évek. Válogatás a világsajtó írásaiból.
A meccs napján erre is volt idejük.
A magyar miniszterelnök lehet Ausztria legnagyobb migrációs gondja. Az európai szélsőjobb is besokallt Orbántól az embercsempészek elengedése miatt. Cinkosság a holokausztban - választási és gyűlöletkampány Lengyelországban. Fura és rosszízű férfibarátság Trump és Putyin között. Válogatás a világsajtó írásaiból.
Hogy nő fel egy ember gyerekkor nélkül? Tova Friedman még csecsemő volt, amikor kitört a második világháború, első élményeit a gettóban szerezte, kisgyerekként már megismerte az auschwitzi haláltábort, de túlélte, és most azt mondja: ha engedné, hogy elhatalmasodjon rajta a sötétség, azzal Hitler nyerne, azt pedig nem fogja engedni. Interjú a holokauszt egyik legfiatalabb túlélőjével.
Anne Frank naplója csak ürügy a Disney+ új sorozatában, amely valójában nem a tragikus sorsú kamaszlányról szól: a készítői nyolc részen át beszélnek sokkoló, megrázó és megható dolgokról, és olyan igaz történetekről, amelyeket enélkül talán sosem ismertünk volna meg.
Hitler és Sztálin az általuk elképzelt „földi paradicsomot” akarták megvalósítani, de nem érdekelte őket, hogy a tervük emberek millióinak életébe kerül – mondta Laurence Rees brit történész, a Libri kiadásában megjelent, Hitler és Sztálin, a két zsarnok és a második világháború című könyv szerzője.
99 éves volt, 1944-ben deportálták a dachaui haláltáborba.
A második világháború alatt a koncentrációs táborok foglyai a Briefaktion propagandaprogramban leveleket küldhettek haza. Auschwitzból írok nektek című könyvében Karen Taieb történész ezeknek a leveleknek a történetét eleveníti fel. Részlet.
Holokauszt-e, ha nem pusztítják el tömegesen a zsidó származásúakat, ám megfosztják őket a jogaiktól, elveszik a vagyonukat, és büntető- vagy kényszermunkatáborokba zárják őket? Ez a kérdés is felmerül a 80 éve Észak-Afrikában történtek kapcsán.
A magyarországi holokauszt és bori munkaszolgálatosok tragikus történetének egyik legsötétebb napja, amikor több száz magyar zsidót mészároltak le a bácskai Cservenka téglagyárában.
A három éve elhunyt szerző ellen bosszúhadjárat folyt, de most végre megjelenhetett Elfeledett szomszédaink című könyve.
A levelek olykor a történelem legszemélyesebb, legintimebb mozaikjainak bizonyulnak. Tükrözik a feladó és a címzett viszonyát a korhoz, és a kor hatását rájuk és a kapcsolatukra. A náci ideológia térhódítását, majd pusztítását pont ezen a kommunikációs csatornán keresztül mutatja be két nemrég megjelent könyv. Míg az egyik fikciós, irodalmi vádirat a nácizmus ellen, a másik a valóságot kutató munka eredménye, és egyben szívszorító lenyomata az emberi kapcsolatoknak egy embertelen korból.
Ferenc pápa levélben tisztelgett a magyar származású holokauszttúlélő előtt.
Az Igaztalanul az igazak között hőse/antihőse, Harangi Zoltán végigbűnözte, végigspicliskedte az életét, ami többször is bizarr kanyarokat vett.
Holokauszttúlélők után kutató mesterséges intelligencia azonosított egy idős nőt egy olyan gyerekkori családi fényképen, aminek létezéséről nem is tudott.
A történészek évtizedek óta használták a holland Herman Heukels második világháború alatt készített fotóit a holokauszt dokumentálására. Azt azonban kevesen tudják, hogy Heukels valójában náci propagandista volt.
Évtizedes vitázás után végül pénteken kezdődik annak a sertéstelepnek a lebontása, amely egy második világháborús koncentrációs tábor helyén áll Csehországban.
Budapesten maradt, illetve New Yorkba emigrált magyar holokauszttúlélők portréi láthatók két fotóművész, Bácsi Róbert László és Hermann Ildi közös tárlatán. A képeket megrázó életútinterjúk egészítik ki.
Ha egy váróteremben ülve mellettünk egy tizenéves folyamatosan görgeti az Instagramot, nem árt tudnunk, hogy nem feltétlenül csupa haszontalansággal üti el az időt. A történelem is felköltözött már erre a platformra, még ha nem is minden korszaka, de egy fontos időszaka mindenképpen. Részlet A rejtélyes Z generáció című könyvből.
A holokauszt után 75 évvel is találtak náci orvosok háborús bűncselekményeiből származó emberi maradványokat a Strasbourgi Egyetemen – derült ki egy vizsgálatból. A gyanú szerint az eset nem egyedi.
