Elhatárolódott Fabiny Tamás püspök a holokausztért a zsidókat okoló evangélikus lelkész szavaitól
Fabiny szerint Labossa Péter Mihály igemagyarázata az evangélikus egyház biblikus tanításával szöges ellentétben áll.
#holokauszt
Bocsánatot kér a holokausztért a zsidókat okoló evangélikus lelkész, de arra nem ad magyarázatot, mit is akart mondani vasárnapi prédikációjával
Labossa Péter Mihály a holokauszt relativizálásnak minden formáját elutasítja, mégis azt állítja, valakik „sajátos módon” emeltek ki részeket prédikációjából.
Az evangélikus egyház elnöke a maga vasárnapi prédikációjában éppen az érdi lelkész által is osztott szemlélettől óvott
Fabiny Tamás teológus-püspök bekérette Labossa Péter Mihály érdi evangélikus lelkész hétvégi prédikációjának hanganyagát, aki arról beszélt a híveknek, hogy a zsidók a felelősek a holokausztért, mert megtagadták Jézust.
Az érdi lelkész szerint Isten azért hagyta megtörténni a holokausztot, mert Jézust elárulták a zsidók
Labossa Péter Mihály Imane Helifről is elmondta véleményét.
„Sokak, nagyon sokak motyójában akad két hold zsidóföld vagy valami hasonló” – Sulyok Tamás és a történelmi szembesítés
Egy meg nem gondolt gondolattal, akarva vagy akaratlanul árnyalta szalonképessé Magyarország köztársasági elnöke, Sulyok Tamás a vele készült július közepi „mélyinterjúban” a zsidóság éppen nyolcvan évvel ezelőtti totális jog- és vagyonfosztását.
A tanúságtétel képei – a Nemzeti Galéria túlélők alkotásait mutatja be a holokausztról
A Magyar Nemzeti Galéria Így történt című kiállítása a holokauszt 80. évfordulójára készült, s azokból a holokauszt idején született, illetve közvetlenül a háborút követő években készült, kevéssé ismert munkákból áll, amelyek alkotói saját tapasztalatait dolgozták fel, akik részesei, elszenvedői, tanúi voltak az eseményeknek. Az alkotások a történtekkel egyidejű vagy csaknem egyidejű, gyakran szöveggel is kísért vizuális ábrázolások, melyek nem a művészi önkifejezés szándékával, sokkal inkább az események tényszerű és közérthető közvetítésének igényével születtek meg. Turai Hedvig írása.
Megtartották az Élet menetét Budapesten
Huszadik alkalommal rendezték meg a sétát, mellyel a holokauszt áldozataira emlékeztek. A mostaninak külön jelentőséget adott, hogy a gázai háború miatt erősödik az antiszemitizmus a világban.
Mit tesz az ember, ha gyilkosságot megörökítő fényképre bukkan?
A holokauszt dokumentációja kiterjedt, mégis alig van olyan kép, amely egy zsidó családot ábrázolna a meggyilkolásuk pillanatában. Az ismert holokausztkutató, Wendy Lower egy ilyen kép nyomába ered A szurdok című könyvben, rétegről rétegre illesztve össze a szörnyű tragédia részleteit. Részlet a könyvből.
Új dallal jelentkezett Barbra Streisand
A 82 éves énekesnő egy holokausztsorozathoz vette fel a Love Will Survive című dalt.
Befalazott 1944-es iratokból derült ki, milyen "őrült harc folyt a zsidólakásokért" Budapesten
Egy felújításkor leltek rá az iratokra a második világháborúban lakásügyi irodaként működő budapesti ingatlanban.
Mit tett és mit tehetett volna Horthy Miklós Magyarország német megszállása után?
Abban mára konszenzus uralkodik a történészek között, hogy a 80 évvel ezelőtti német megszállást elkerülni nem állt módjában Magyarországnak, ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy kőbe vésettnek tekinthető-e minden más is, ami a megszállást követően történt? Mekkora mozgástere volt a magyar kormányzatnak és különösen Horthy Miklósnak 1944. március 19. után?
Élő halottak voltak azok is, akik még lélegeztek – hogyan lehet túlélni három koncentrációs tábort?
A fiatal holland Wim Aloserijt 1943-ban felkapta a történelem forgószele, és a poklok poklába repítette. Holland és németországi koncentrációs táborokat is megjárva látta, hogy semmi biztosíték nem volt arra, hogy aki emberként ment bele ebbe a történelmi darálóba, az emberként is jön ki belőle. Ő elképesztő erővel ragaszkodott nemcsak ahhoz, hogy túlélje a borzalmakat, hanem ahhoz is, hogy közben ember maradjon. A történetét évtizedekkel később tudta csak elmesélni. De elmesélte.
Auschwitz a világ legnagyobb temetője, de nincs benne egy sír sem
Ma már a világörökség része a világ legnagyobb népirtásának központjaként szolgáló auschwitzi koncentrációs tábor, felszabadításának évfordulója egyben a holokauszt nemzetközi emléknapja is. Bár a pusztítás nyomainak legembertelenebb részének bizonyos elemei ma is láthatók, nem feltétlenül ezek a legmegrázóbbak - riport magyarként egy auschwitzi látogatásról.
Gyenis Ágnes: A haláltól az életig – 13 évig ismerhettem Fahidi Évát
Fordulópontok 2023 című hagyományos, évzáró sorozatunkban szerzőink az év számukra személyesen is fontos, kiemelten emlékezetes, akár sorsfordító kérdéseiről, történéseiről, pillanatairól, érzéseiről írnak. Az alábbiakban személyes visszaemlékezést, szubjektív portrét olvashatnak az idén szeptemberben elhunyt holokauszttúlélő íróról, Fahidi Éváról.
Hogyan küzdhetünk meg a traumáinkkal? - interjú Edith Shiro traumaterapeutával
Az Egyesült Államokban praktizáló klinikai pszichológus nemrég megjelent könyve, A trauma váratlan ajándéka arról a pozitív átalakulásról, növekedésről szól, ami egy súlyos traumát követő, akár sok évvel későbbi szembenézés következtében indulhat el. Edith Shiro szerint a mások által okozott trauma terápiájához nélkülözhetetlen a közösség támogatása. Interjú.
XII. Piusz pápa már 1942-ben tudott a haláltáborokról
Erről "XII. Piusz tudta" címmel jelent meg cikk egy vezető olasz lapban. Egy vatikáni archívumkutató a Szentszék szorgalmazására hozta nyilvánosságra a bizonyító erejű levelet.
"...aki tudta, micsoda kincs az élet!" – In memoriam Fahidi Éva
Sok évtizednyi hallgatás után kezdte meg traumafeldolgozását a holokauszttúlélő Fahidi Éva. A 97 évesen elhunyt író rengeteget adott a világnak életszeretetből.
Felrúgott mindent, amit egy 90 éves emberről gondolnál – Fahidi Évára emlékezik a Tünet Együttes
„Amikor megkérdeztem tőle, hogyan lehetett túlélni Auschwitzot, azt mondta: »Nem káromkodtunk«” – írta Szabó Réka a Facebookon közzétett visszaemlékezésében.
David Pressman is hozzászólt Lázár János Horty Miklóst éltető kijelentéseihez
A nagykövet szerint nagyon rossz irány, ha az Orbán-kormány egyik magas rangú tisztviselője próbálja rehabilitálni Horthy örökségét.
Tompa Andrea új regénye nem egyszerűen jó, de a világ is jobb lesz tőle
A Sokszor nem halunk meg nem csak az év egyik legjobb című regénye, de igazi, súlyos nagyregény – nem a hossza miatt. Erdély történetének megrázó, kevésbé ismert részei, igazi emberi sorskérdések, gyönyörű gondolatok és izgalmas történet: megéri elolvasni. Kritika.
