Fabiny Tamás teológus-püspök bekérette Labossa Péter Mihály érdi evangélikus lelkész hétvégi prédikációjának hanganyagát, aki arról beszélt a híveknek, hogy a zsidók a felelősek a holokausztért, mert megtagadták Jézust.
Labossa Péter Mihály Imane Helifről is elmondta véleményét.
Egy meg nem gondolt gondolattal, akarva vagy akaratlanul árnyalta szalonképessé Magyarország köztársasági elnöke, Sulyok Tamás a vele készült július közepi „mélyinterjúban” a zsidóság éppen nyolcvan évvel ezelőtti totális jog- és vagyonfosztását.
A Magyar Nemzeti Galéria Így történt című kiállítása a holokauszt 80. évfordulójára készült, s azokból a holokauszt idején született, illetve közvetlenül a háborút követő években készült, kevéssé ismert munkákból áll, amelyek alkotói saját tapasztalatait dolgozták fel, akik részesei, elszenvedői, tanúi voltak az eseményeknek. Az alkotások a történtekkel egyidejű vagy csaknem egyidejű, gyakran szöveggel is kísért vizuális ábrázolások, melyek nem a művészi önkifejezés szándékával, sokkal inkább az események tényszerű és közérthető közvetítésének igényével születtek meg. Turai Hedvig írása.
Huszadik alkalommal rendezték meg a sétát, mellyel a holokauszt áldozataira emlékeztek. A mostaninak külön jelentőséget adott, hogy a gázai háború miatt erősödik az antiszemitizmus a világban.
A holokauszt dokumentációja kiterjedt, mégis alig van olyan kép, amely egy zsidó családot ábrázolna a meggyilkolásuk pillanatában. Az ismert holokausztkutató, Wendy Lower egy ilyen kép nyomába ered A szurdok című könyvben, rétegről rétegre illesztve össze a szörnyű tragédia részleteit. Részlet a könyvből.
A 82 éves énekesnő egy holokausztsorozathoz vette fel a Love Will Survive című dalt.
Egy felújításkor leltek rá az iratokra a második világháborúban lakásügyi irodaként működő budapesti ingatlanban.
Abban mára konszenzus uralkodik a történészek között, hogy a 80 évvel ezelőtti német megszállást elkerülni nem állt módjában Magyarországnak, ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy kőbe vésettnek tekinthető-e minden más is, ami a megszállást követően történt? Mekkora mozgástere volt a magyar kormányzatnak és különösen Horthy Miklósnak 1944. március 19. után?
A fiatal holland Wim Aloserijt 1943-ban felkapta a történelem forgószele, és a poklok poklába repítette. Holland és németországi koncentrációs táborokat is megjárva látta, hogy semmi biztosíték nem volt arra, hogy aki emberként ment bele ebbe a történelmi darálóba, az emberként is jön ki belőle. Ő elképesztő erővel ragaszkodott nemcsak ahhoz, hogy túlélje a borzalmakat, hanem ahhoz is, hogy közben ember maradjon. A történetét évtizedekkel később tudta csak elmesélni. De elmesélte.
Ma már a világörökség része a világ legnagyobb népirtásának központjaként szolgáló auschwitzi koncentrációs tábor, felszabadításának évfordulója egyben a holokauszt nemzetközi emléknapja is. Bár a pusztítás nyomainak legembertelenebb részének bizonyos elemei ma is láthatók, nem feltétlenül ezek a legmegrázóbbak - riport magyarként egy auschwitzi látogatásról.
Fordulópontok 2023 című hagyományos, évzáró sorozatunkban szerzőink az év számukra személyesen is fontos, kiemelten emlékezetes, akár sorsfordító kérdéseiről, történéseiről, pillanatairól, érzéseiről írnak. Az alábbiakban személyes visszaemlékezést, szubjektív portrét olvashatnak az idén szeptemberben elhunyt holokauszttúlélő íróról, Fahidi Éváról.
Az Egyesült Államokban praktizáló klinikai pszichológus nemrég megjelent könyve, A trauma váratlan ajándéka arról a pozitív átalakulásról, növekedésről szól, ami egy súlyos traumát követő, akár sok évvel későbbi szembenézés következtében indulhat el. Edith Shiro szerint a mások által okozott trauma terápiájához nélkülözhetetlen a közösség támogatása. Interjú.
Erről "XII. Piusz tudta" címmel jelent meg cikk egy vezető olasz lapban. Egy vatikáni archívumkutató a Szentszék szorgalmazására hozta nyilvánosságra a bizonyító erejű levelet.
Sok évtizednyi hallgatás után kezdte meg traumafeldolgozását a holokauszttúlélő Fahidi Éva. A 97 évesen elhunyt író rengeteget adott a világnak életszeretetből.
„Amikor megkérdeztem tőle, hogyan lehetett túlélni Auschwitzot, azt mondta: »Nem káromkodtunk«” – írta Szabó Réka a Facebookon közzétett visszaemlékezésében.
A nagykövet szerint nagyon rossz irány, ha az Orbán-kormány egyik magas rangú tisztviselője próbálja rehabilitálni Horthy örökségét.
A Sokszor nem halunk meg nem csak az év egyik legjobb című regénye, de igazi, súlyos nagyregény – nem a hossza miatt. Erdély történetének megrázó, kevésbé ismert részei, igazi emberi sorskérdések, gyönyörű gondolatok és izgalmas történet: megéri elolvasni. Kritika.
A lövöldözős játék mára digitális világgá alakult, itt lehet majd tanulni a Holokausztról. A bővítményt az tervezte, aki az első edukatív videójátékot is készítette a soáról.
Az Újpesti Városvédő Egyesület a leszármazottakkal együttműködésben, valamint Bedő Kata és Volosin Hédi koncepciója alapján és Fülöp Csaba tervezésében állít emléket a városrész egykori lakóinak, hogy ne hagyja feledésbe veszni a magyar történelem legsötétebb időszakát.
