Abban mára konszenzus uralkodik a történészek között, hogy a 80 évvel ezelőtti német megszállást elkerülni nem állt módjában Magyarországnak, ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy kőbe vésettnek tekinthető-e minden más is, ami a megszállást követően történt? Mekkora mozgástere volt a magyar kormányzatnak és különösen Horthy Miklósnak 1944. március 19. után?
A fiatal holland Wim Aloserijt 1943-ban felkapta a történelem forgószele, és a poklok poklába repítette. Holland és németországi koncentrációs táborokat is megjárva látta, hogy semmi biztosíték nem volt arra, hogy aki emberként ment bele ebbe a történelmi darálóba, az emberként is jön ki belőle. Ő elképesztő erővel ragaszkodott nemcsak ahhoz, hogy túlélje a borzalmakat, hanem ahhoz is, hogy közben ember maradjon. A történetét évtizedekkel később tudta csak elmesélni. De elmesélte.
Ma már a világörökség része a világ legnagyobb népirtásának központjaként szolgáló auschwitzi koncentrációs tábor, felszabadításának évfordulója egyben a holokauszt nemzetközi emléknapja is. Bár a pusztítás nyomainak legembertelenebb részének bizonyos elemei ma is láthatók, nem feltétlenül ezek a legmegrázóbbak - riport magyarként egy auschwitzi látogatásról.
Fordulópontok 2023 című hagyományos, évzáró sorozatunkban szerzőink az év számukra személyesen is fontos, kiemelten emlékezetes, akár sorsfordító kérdéseiről, történéseiről, pillanatairól, érzéseiről írnak. Az alábbiakban személyes visszaemlékezést, szubjektív portrét olvashatnak az idén szeptemberben elhunyt holokauszttúlélő íróról, Fahidi Éváról.
Erről "XII. Piusz tudta" címmel jelent meg cikk egy vezető olasz lapban. Egy vatikáni archívumkutató a Szentszék szorgalmazására hozta nyilvánosságra a bizonyító erejű levelet.
Sok évtizednyi hallgatás után kezdte meg traumafeldolgozását a holokauszttúlélő Fahidi Éva. A 97 évesen elhunyt író rengeteget adott a világnak életszeretetből.
„Amikor megkérdeztem tőle, hogyan lehetett túlélni Auschwitzot, azt mondta: »Nem káromkodtunk«” – írta Szabó Réka a Facebookon közzétett visszaemlékezésében.
A nagykövet szerint nagyon rossz irány, ha az Orbán-kormány egyik magas rangú tisztviselője próbálja rehabilitálni Horthy örökségét.
A Sokszor nem halunk meg nem csak az év egyik legjobb című regénye, de igazi, súlyos nagyregény – nem a hossza miatt. Erdély történetének megrázó, kevésbé ismert részei, igazi emberi sorskérdések, gyönyörű gondolatok és izgalmas történet: megéri elolvasni. Kritika.
A lövöldözős játék mára digitális világgá alakult, itt lehet majd tanulni a Holokausztról. A bővítményt az tervezte, aki az első edukatív videójátékot is készítette a soáról.
Az Újpesti Városvédő Egyesület a leszármazottakkal együttműködésben, valamint Bedő Kata és Volosin Hédi koncepciója alapján és Fülöp Csaba tervezésében állít emléket a városrész egykori lakóinak, hogy ne hagyja feledésbe veszni a magyar történelem legsötétebb időszakát.
Nyolcvan éve, 1943. július 1-jén végeztek ki egy háborús hőst, egy szegénységből érkezett, művészpályafutásra vágyó, meleg férfit, aki megmutatta a világnak, hogy ellen lehet és kell állni a nácik uralmának, és akinek utolsó szavai máig ott csengenek sokak fülében. A férfit, akinek túl kevesen ismerik a nevét: Willem Arondeust.
Ha tisztességesen és tárgyilagosan akarjuk megítélni Horthy kormányzó alakját, nem tekinthetünk el a magyarországi Holokauszt történetében játszott szerepének vizsgálatától – írja történész szerzőnk válaszcikkében. Vélemény.
A magyar származású író- és költőnő többek között József Attila és Radnóti Miklós verseit is fordította.
A deszki Gerliczy kastélyban működő iskola és gyermekotthon történetét családi dráma öleli körül Lugosi Viktória Akit itt felejtettek című könyvében, mely a Pesti Kalligram gondozásában jelent meg.
Fareed Zakaria arra hívja fel a figyelmet a Washington Post-ban, hogy az USÁ-nak változtatni kell politikáján, mert a világ jelentős része nem az ő oldalán áll. Putyin és Prigozsin játszmája a zsoldosok növekvő szerepéről is árulkodik. Kína szalámi-taktikát alkalmaz Tajvan ellen.Európában kísértenek a 30-as évek. Válogatás a világsajtó írásaiból.
A meccs napján erre is volt idejük.
A magyar miniszterelnök lehet Ausztria legnagyobb migrációs gondja. Az európai szélsőjobb is besokallt Orbántól az embercsempészek elengedése miatt. Cinkosság a holokausztban - választási és gyűlöletkampány Lengyelországban. Fura és rosszízű férfibarátság Trump és Putyin között. Válogatás a világsajtó írásaiból.
