Az előírt tananyag mellett számos más módon is foglalkozhatnak az iskolák a holokauszttal. Ennek módja és mélysége a pedagógusokon múlik. Húsz éve Steven Spielberg maga is megnézett egy erről szóló tanórát Budapesten.
A tavaly 100 éves korában elhunyt, bonyhádi születésű auschwitzi túlélő, Lily Ebert többé nem tart már történelmi fogadóórát a TikTokon, de a dédunokája folytatja a munkáját, és továbbviszi a szellemiségét. Dov Forman szerencsére már évekkel ezelőtt valami olyasmire vállalkozott, amit túlélők leszármazottainak sokasága – tapintatból, félelemből vagy tudatlanságból – nem tud, mer vagy akar megtenni: kérdezett, amíg még lehetett. A holokauszt generációkon átívelő súlyáról, a szembenézés jelentőségéről és Lily Ebert megtörhetetlen életerejéről is beszélgettünk nem sokkal Auschwitz felszabadulásának a 80. évfordulója előtt.
Különös módon örökíti meg a holokauszt traumáját Gilles Ségal A bábjátékos című darabja, amelyet a Holokauszt 80 emlékév alkalmából mutat be közösen a debreceni Csokonai Nemzeti Színház és a Maladype Színház. A budapesti ősbemutató január 27-én lesz a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógában. A több dimenziójú, asszociatív, generációkat megszólító előadás rendezőjével, Balázs Zoltánnal beszélgettünk.
A kárpótlást irányító szervezet a világ 90 országában jelenleg 245 ezer túlélőről tud. HVG-ténytár.
Hoffmann Varga Juditnak 1944-45-től minden születésnapja különleges. Az első transzportokkal deportálták családjával Nagykanizsáról. A 17. születésnapja már Auschwitzban érte 1944. május 5-én. Egy évvel később, négy koncentrációs tábort megjárva éppen a 18. születésnapján szabadult fel. Népes családjából csak ő maradt életben. A közel 98 éves Judit emlékei még nem fakulnak, az életkedve is töretlen, és továbbra is fontosnak tartja az emlékeztetést a holokausztra.
A történészi kutatásoknak és túlélők, szemtanúk elbeszélésének köszönhetően meglehetősen széles és részletes képünk van arról, hogy a holokauszt milyen történelmi, fizikai, bürokratikus és emberi körülmények között zajlott le. Az elhurcoltaknak azonban a megérkezés pillanatában kellett felfogniuk, hogy mi zajlik körülöttük. Egy ép emberi ésszel felfoghatatlan valóságban kellett eligazodniuk. A félelmetes hatékonysággal érkező transzportokkal olyan világba érkeztek, amely minden elemében sokkoló volt. Hogyan élték meg az emberek az első pillanatokat?
Ez az első alkalom, hogy politikusok nem tarthatnak beszédet az évfordulós megemlékezésen.
Lena Dunham és Stephen Fry könnybe lábadt szemei nem tesznek jót a lengyel családi múlttal és a holokauszt-traumákkal való szembenézésnek.
A főpolgármester Krakkóban van, az Európai Zsidó Szövetség találkozóján mondott beszédet.
Kevesen tudják, hogy a ma 92 éves televíziós ikon, Vitray Tamás holokauszttúlélő, egyik nagymamáján kívül minden közeli rokonát elvesztette a vészkorszakban. 12 évesen árva gyermekként sodródva, a nyilasok elől rejtőzve, pincékben bujkálva menekült meg. Mi a kapcsolat a felnőtt döntéseket hozó gyerek és a későbbi médiasztár között? Milyen képességeket hasznosított bujkálás közben? Van-e rokonság Kisneufeld és a Sorstalanság Köves Gyurija között? Hogyan tudósít hányattatásairól Vitray Kiképzés című memoárjában?
A holokauszt áldozataira emlékezett Auschwitzban Sulyok Tamás köztársasági elnök, aki a náci német haláltábor helyén létesített emlékmúzeumban tett látogatást szombaton.
Egyszerre voltak a holokauszt áldozatai és szemtanúi, a tragikus események megörökítői azok a Magyarországon viszonylag ismeretlen művészek, akiknek alkotásait a Magyar Nemzeti Galéria Így történt – A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain című kiállítása mutatja be.
Fabiny szerint Labossa Péter Mihály igemagyarázata az evangélikus egyház biblikus tanításával szöges ellentétben áll.
Labossa Péter Mihály a holokauszt relativizálásnak minden formáját elutasítja, mégis azt állítja, valakik „sajátos módon” emeltek ki részeket prédikációjából.
Fabiny Tamás teológus-püspök bekérette Labossa Péter Mihály érdi evangélikus lelkész hétvégi prédikációjának hanganyagát, aki arról beszélt a híveknek, hogy a zsidók a felelősek a holokausztért, mert megtagadták Jézust.
Labossa Péter Mihály Imane Helifről is elmondta véleményét.
Egy meg nem gondolt gondolattal, akarva vagy akaratlanul árnyalta szalonképessé Magyarország köztársasági elnöke, Sulyok Tamás a vele készült július közepi „mélyinterjúban” a zsidóság éppen nyolcvan évvel ezelőtti totális jog- és vagyonfosztását.
A Magyar Nemzeti Galéria Így történt című kiállítása a holokauszt 80. évfordulójára készült, s azokból a holokauszt idején született, illetve közvetlenül a háborút követő években készült, kevéssé ismert munkákból áll, amelyek alkotói saját tapasztalatait dolgozták fel, akik részesei, elszenvedői, tanúi voltak az eseményeknek. Az alkotások a történtekkel egyidejű vagy csaknem egyidejű, gyakran szöveggel is kísért vizuális ábrázolások, melyek nem a művészi önkifejezés szándékával, sokkal inkább az események tényszerű és közérthető közvetítésének igényével születtek meg. Turai Hedvig írása.
Huszadik alkalommal rendezték meg a sétát, mellyel a holokauszt áldozataira emlékeztek. A mostaninak külön jelentőséget adott, hogy a gázai háború miatt erősödik az antiszemitizmus a világban.
A holokauszt dokumentációja kiterjedt, mégis alig van olyan kép, amely egy zsidó családot ábrázolna a meggyilkolásuk pillanatában. Az ismert holokausztkutató, Wendy Lower egy ilyen kép nyomába ered A szurdok című könyvben, rétegről rétegre illesztve össze a szörnyű tragédia részleteit. Részlet a könyvből.
