Már a 2022-es kampány idején is a miénk volt az EU legnagyobb inflációja, a választás után viszont elszabadultak az árak. Volt itt energiaválság, 25 százalék fölötti áremelkedés, árstopok, kormányzati beavatkozás, aztán egy jó szintre visszatérő, majd megint megnövő infláció, és most hiába jött egy nagyon alacsony adat, újra van mitől tartani.
Az elszámolás egy éven keresztül történik, és márciustól jelenik csak meg a statisztikában.
Az iráni háború okozta olajsokk és a forint gyengülése az év hátralévő részében feljebb fogja tolni az inflációt.
A kiskereskedelmi szereplőket tömörítő szervezet szerint az árrésstopnak nem volt tartós pozitív hatása, ellenben óriási strukturális problémákat okoz, és a szektor elvesztette eszközeit a feszültségek kezelésére.
Trump bizakodó szavai az iráni háború lezárásáról, a dollár és a kőolaj árfolyamának zuhanása, valamint a kedvező inflációs adat is a forint erősödését támogatja.
Olyan szintre lassult az infláció, ahol utoljára 2016 novemberében járt. Csakhogy ez a februári adat: ebben az üzemanyagárak még 11 százalékkal voltak az egy évvel korábbi szint alatt.
Sok a párhuzam az Ukrajna elleni orosz inváziót követő 2022-es energiaválsággal, de mindenki tanult az akkori eseményekből. Rövid távon 400 fölé mehet az euró, de tartósan nem valószínű, hogy elszállna az árfolyam. Az inflációra és a GDP-növekedésre így is érezhető hatása lehet az olaj- és gázár elszállásának.
Beinduló gazdasági növekedésre és csökkenő inflációra számít az MBH Bank, függetlenül attól, hogy ki nyer áprilisban.
A forint gyengült, az energiahordozók ára emelkedett. Az üzemanyagok és a vállalkozások energiaköltségei attól függetlenül emelkedni fognak, hogy a Mol hozzáfér-e orosz olajhoz, és az sem számít, hogy van orosz vezetékes gáz. A drágább energia és a gyengébb forint fűti az inflációt és az inflációs várakozásokat – miközben épp tényleg temetni lehetett volna a drágulás időszakát. A(z újabb) háború fékezi az egész gazdaságot – miközben épp jöhetett volna egy valamivel jobb év.
A gazdasági elemző a reálbérnövekedés és a kormánypártokra leadott szavazatok közötti összefüggést vizsgálta, meglepő eredményre jutott.
Ha nem romlott volna a hazai fizetőeszköz 2022-ben csak 8 százalék lett volna az infláció. A tavalyi erősödés csak lassan épül be az árakba.
Még olcsóbb lett a vasárnapi ebédmenü. A külföldi láncok, úgy tűnik, fittyet hánynak az élelmiszer-inflációra, ugyanis körképünk alapján havi szinten közel 2 százalékkal, éves összevetésben pedig 13 százalékkal csökkent a hozzávalók ára. Igaz, a borsóleves kicsit kilóg a sorból.
Bár a 2023-as extrém inflációs környezetben a nyugdíjak reálértékének emelkedése még bőven felülmúlt a reálbérdinamikát, 2024-ben fordult a kocka.
A termékpaletta közel felénél hajtanak végre tartós árcsökkentést arra hivatkozva, hogy kedvezőbb beszerzési feltételekkel tudnak hozzájutni az árukhoz.
Januárban alig emelkedtek az ipari termelői árak decemberhez képest, alacsonyabbak voltak, mint egy évvel korábban. Ez is afelé hat, hogy idén kedvezően alakuljon az infláció.
6,5 százalékról a még mindig magasnak tekinthető 6,25 százalékra csökkenti az alapkamat mértékét a Magyar Nemzeti Bank. A kedvező januári inflációs adatok és a külső körülmények mellett semmi sem szólt a kamattartás mellett, ideje volt a vágásnak. Márciusban még egy ugyanekkora csökkentés jöhet, aztán a választási eredményekre adott piaci reakciók lesznek meghatározóak.
Az infláció sokat mérséklődött, a forint erős – a borítékolt lépés Varga Mihály jegybankelnök renoméját sem rontja. De lesz vajon folytatása a kamatcsökkentésnek a választások után?
Az ipari termelői árak 2021-hez képest Romániában emelkedtek a legnagyobb ütemben, Magyarország pedig a második. A 46 százalékos növekedés duplája az uniós átlagnak.
Először jót tesz a gazdaságnak, ha erősödik a forint, aztán ez szépen megfordul és csökkenti a magyar cégek versenyképességét.
Családi vállalkozások megszűnnek, a nagy láncok nyeresége nő. Ki nyer valójában az árrésstopon?
