Két hónap után tért vissza az infláció 2 százalék fölé. Ebben szerepe volt annak is, hogy a benzinárat mesterségesen alacsonyan tartották, és annak is, ahogyan a rezsi számítását megbolygatták. Az iráni háború hatásai még nem mutatkoznak, az élelmiszerek világpiaci áresése annál inkább.
A hamarosan hivatalba lépő Tisza-kormány által bejelentett eurócsatlakozási irány pozitív fejlemény a költségvetés számára, de fontos, hogy a közös deviza bevezetése megfelelő intézményi és gazdasági körülmények közt történjen – figyelmeztet Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. Arról is beszél, kell-e kiigazítás a költségvetési hiány kordában tartására.
Az MNB reputációját helyre kell állítani, a rendőrségi ügyekben készen állunk arra, hogy segítsük az igazságszolgáltatás munkáját, és szeretnénk a feleslegessé vált ingatlanokat értékesíteni – summázta törekvéseit Varga Mihály jegybankelnök, aki a HVG-nek adta az első interjút.
Sok a bizonytalanság, a forint erősödése legfeljebb ellensúlyozni képes az iráni háború energiaár-sokkját. A jegybank óvatos üzemmódban marad, az alapkamat pedig 6,25 százalékon.
Az eddig vártnál gyengébb, ráadásul törékeny növekedést vár az Egyensúly Intézet 2026-ra.
A Nemzetközi Valutaalap prognózisa szerint az európai átlagnál jobban fog teljesíteni a magyar gazdaság. Igaz, ebben nagy szerepet játszott az is, hogy az elmúlt négy év adataival nem büszkélkedhetünk.
Szoros együttműködésre lesz szükség Varga Mihály MNB-elnök és Magyar Péter hamarosan felálló új kormánya között, hogy elfogadott szintre vigyék le az inflációs célt. Az új kormánytól kiszámítható gazdaságpolitikát és a piactorzító intézkedések kivezetését várja a Raiffesen vezető elemzője, Török Zoltán, aki szerint le kell törni a brutális hiányt, ami nagy kihívás lesz a várható gyengécske növekedés mellett, és még ki tudja, hány csontváz van a leköszönő Orbán-kormány szekrényében.
A háztartások inflációs érzékelése és inflációs várakozása is érdemben csökkent. Az egy évre előre tekintő várakozás még mindig 7 százalék fölött áll, ami irreálisan magas. Több háztartás tervez megtakarítani a következő évben.
Az iráni háború hatásai még nem jelentek meg a hazai fogyasztói árakban, és van rá esély, hogy idén már nem is nagyon fognak, inkább jövőre. Az áremelések hiánya ugyanakkor gyenge keresletre utal, ami nem sok jót ígér a gazdasági növekedést illetően.
Még mindig 2 százalék alatti az infláció. Az iráni háború első heteiben a benzinárat még csökkenőnek mérték a tavaly ilyenkorihoz képest, az élelmiszerárak stagnáltak, a rezsi pedig nem drámai módon nőtt, ahogy beérkeztek a januári hideg fogyasztási adatai.
Annyiféleképp kavarták meg az infláció számítását, és olyan bonyolult a rezsi kiszámítása, valamint a januári hidegre válaszul adott rezsitámogatás minden részlete, hogy az áremelkedés a statisztikában még kisebbnek is fog látszani, mint ha nem lett volna januárban hideg.
Tóka Gábor arra tippel, hogy a magyar miniszterelnök „putyinista tanácsadókra” hallgathat, saját kárára is. Ezért nyomhatta az ukrán-tematikát Orbán Győrben is.
A már csaknem egy hónapja tartó közel-keleti háborúskodás nyomán Magyarországon a vártnál magasabb lehet az infláció és a kamatszint. Az élelmiszereket egyelőre védi a hosszabb távon fenntarthatatlan üzemanyag-ársapka, de az építőanyagok máris drágulnak.
Majdnem minden fontos mutatóban rontott az előrejelzésein a jegybank. Hamarosan visszatérhet a 4 százalék fölötti áremelkedés, a céges beruházások még idén sem fogják segíteni a magyar gazdaságot. Bemutatta a Magyar Nemzeti Bank legújabb Inflációs jelentését.
Az iráni háború miatt idén csak 1,7 százalék lehet a gazdasági növekedés, ellenben 3,8 százalék lehet az éves átlagos infláció. Öröm az ürömben, hogy az energiaválság sokkal jobb helyzetben éri Magyarországot, mint 2022-ben.
Minden adott volt a kamatcsökkentések folytatásához, aztán jött az iráni háború és az energiaársokk. Az alapkamat így marad 6,25 százalék.
A magyarok több mint 28 százalékának csökkent a nettó reálbére tavaly az egy évvel korábbihoz képest. Ez kiugró, majdnem 9 százalékpontos emelkedést jelent éves szinten.
A közel-keleti háború az építőanyag-gyártást is megviseli. A kormányzati sanyargatáspolitika miatt leépült a hazai gyártás, a megugró energiaárak pedig költségesebbé teszik az importot. Az év elején remélthez képest akár két-háromszoros is lehet a drágulás.
A hazai módszertan szerint meglepően alacsony, 1,4 százalék volt a pénzromlás üteme februárban, uniós módszertan szerint valamivel nagyobb, 1,6 százalék. Ami a hetedik legkisebb érték az uniós országok sorában.
A világ energiapiacán akkora káosz van, mint 2022-ben, a magyar kormány benzinárstopot vezetett be, csak most védett árnak nevezi, és mostanra összejött az egész évre tervezett költségvetési hiány fele. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
