K&H: A magyar gazdaság 1,5 százalékkal nőhet idén

Látszanak a gazdasági élénkülés jelei, de nagy felpattanás nem várható idén sem. Az infláció jelenleg alacsony, de év végére 4 százalék fölé emelkedhet. A hazai kötvényhozamok optimizmust tükröznek, de a piac még nem árazta be a magyar eurót.

Az inflációs helyzet kedvező – mondta Németh Dávid, a K&H bank vezető elemzője a bank gazdasági előrejelzéseit ismertető sajtótájékoztatón. A január–májusi időszakot tekintve az átlagos havi árváltozás a harmadik legkisebb érték 2002-ig visszatekintve. A forint árfolyamának erősödése fékezi az inflációt az importon keresztül. Az iráni háború által okozott globális költségsokkok azonban idővel várhatóan megjelennek a magyarországi árakban, az év végére 4 százalék fölötti értékeket láthatunk. Jövőre éves átlagban magasabb lehet a mutató, mint idén, a 2026-os adat akár 3 százalék alatt is lehet éves átlagban, köszönhetően az év eleji alacsony értékeknek.

Az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti inflációs kritérium teljesítéséhez 12 havi gördülő átlagot kell nézni, a hazai adat jelenleg közelít ehhez, de el kell még érni és tartósan fenntartani.

https://hvg.hu/360/20260504_hvg-nemeth-david-kh-bank-elemzo-tiszakormany-gazdasag-eurocsatlakozas

Lesz némi gazdasági növekedés

A gazdaságban látszanak az élénkülés jelei, az ipar idén már pozitívan járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez. Az adatok ugyanakkor arra utalnak, hogy az ipar jelenleg jelentős mértékben készletre termel. A növekedés motorja idén is a belső kereslet, a háztartások fogyasztása lesz. A kiskereskedelmi adatok az év eddigi részében nagyrészt jónak voltak mondhatók, a keresetek emelkedése további növekedést vetít előre.

A K&H az idei évre 1,5 százalékos gazdasági növekedést vár, jövőre 2,6 százalékot, 2027-re 3 százalékot.

A jövő nagy kérdése, hogy a magyar gazdaság termelékenysége képes lesz-e érdemben javulni – hosszú évek óta az uniós átlag 70 százaléka alatt ingadozik. Ugyanez a kérdés egyébként a régió többi országával kapcsolatban is él.

Költségvetési fegyelem kell

Nagy kérdés, hogy a Tisza-kormány milyen középtávú költségvetési pályát vázol fel. Az örökölt és bevezetni tervezett intézkedések jelentősen terhelik a kiadási oldalt,

a hitelminősítők őszig adtak időt az új kormánynak.

A költségvetési hiány jelenleg historikus összehasonlításban is magas, a kormány nyár végére ígért pótköltségvetést, a 2027-es büdzsé októberben készülhet el.

Magyar Péter miniszterelnök gratulál Kármán András pénzügyminiszternek a Tisza-kormány minisztereinek eskütételét követően, 2026. május 12-én
HVG / Cabrera Martin

Az eurócsatlakozást még nem árazták be

A dollár leértékelődésében lehet még újabb hullám, az amerikai elnök politikája inkább ebbe az irányba hat. A forint erősödésében a dollár leértékelődése is szerepet játszott, mindenesetre a forint a régiós devizákhoz képest is felülteljesítőnek számít.

A forint mellett jelentős pozíciók épültek ki, ami támogatja az árfolyamot. Ugyanakkor a piaci bizalom esetleges elvesztése eladási hullámmal járhatna, ami árfolyam-korrekcióval (gyengüléssel) járna.

A hazai kötvényhozamok mérséklődésében szerepet játszik a kormány elköteleződése az euró bevezetése mellett. Mindenesetre

az ötéves hozamok még mindig csak a régiós szintekre mérséklődtek, a piac tehát egyelőre nem azt árazza, hogy Magyarország 2031-ben már az eurózóna tagja lesz.

A magyar alapkamat jóval magasabb, mint a többi régiós országban, Németh Dávid továbbra is két 25 bázispontos kamatcsökkentést vár a nyári hónapokra. A továbbiakat az inflációs kilátások alakulása, a forint árfolyama, a globális költségsokkok és a globális kamatkörnyezet határozhatják meg.

https://hvg.hu/gazdasag/20260526_alapkamat-indoklas-varga-mihaly-kozlemeny-miert-nem-csokkent

Hozzászólások

Útmutató cégvezetőknek

Pénznemváltás

Egy társaság bármikor dönthet arról, hogy egy másik devizanemben vezeti a könyvelését?