Most volt két éve, hogy elindult az ukrán háború és az élelmiszer-árstop, ez a két dolog határozhatta meg leginkább az azóta eltelt időszak ármozgásait. De hol tartunk most?
Mindeközben persze a gabonapelyhek ára is nagyot emelkedett az amerikai piacon, és a vezérigazgatónak az sem használt, hogy a kijelentése nyomán a szegények pénzére pályázó multimilliomos üzletember képe alakult ki róla.
Csak a növekedés korlátozásával lehetne tartani a kitűzött hiánycélt - erre figyelmeztet egy friss elemzés.
Januárban már nem volt kiemelkedően magas az éves infláció Magyarországon uniós összehasonlításban. Decemberhez képest azonban jelentősnek mondható az infláció, miközben az uniós országok többségében árcsökkenés, defláció zajlott.
Két minimálbér-emelés hatása is megjelenik a decemberi kereseti statisztikákban, a 2023 januári, illetve a 2024 januárjáról előre hozotté.
Csapnivalóan zárta 2023-at a gazdaság. A tavalyi alacsony teljesítményhez képest idén könnyű lenne nagyot nőni – ha év végén lett volna már némi lendület. De nem volt. Segíthetik a növekedést a nagyberuházások, a reálbér növekedése és az uniós források. ugyanakkor az ipar küszködik, az építőipar küszködik, és a mezőgazdaság sem fog tudni nagyot mutatni. A kamatok relatíve magasak maradnak. Elengedett hiány mellett sincs nagy költségvetési mozgástér, különösen, ha kiderül, hogy tavaly nőtt a GDP-arányos államadósság. Amire van esély.
Novemberben ugyanis elnökválasztás jön az USA-ban.
Az infláció a jegybanki alapkamattól, az állampapírok várható hozamától, de még a prognosztizált béremelésektől is elmaradt. A tavalyi rekordhoz képest egy ideig még alacsony számok várhatók, de nyáron ismét nőhet az infláció.
Frissítette a KSH annak listáját, mi mindennek az árát kell megnézni az infláció kiszámolásakor. Felkerült rá sok más mellett az airfryer, az okosóra és a csirke far-hát, és reagáltak arra is, hogy egyre kisebb kiszerelésben kerülnek az áruk a polcokra. Mostantól ellenben nem számít bele az inflációba az egykor fontos áruk közül sem a közepes méretű szótár, sem az ébresztőóra, sem a zsebszámológép.
A magyar gazdaság 0,8 százalékkal zsugorodott 2023-ban, de idén 2,4, jövőre pedig 3,6 százalékos bővüléssel lehet számolni - ez áll az Európai Bizottság csütörtökön közzétett téli gazdasági előrejelzésében.
Hozamot fizetnek az inflációkövető állampapírok, a legtöbb kifizetést ráadásul év elején kell végrehajtania az államadósság-kezelőnek.
Árfigyelő, verseny, kötelező akció – a nemzetgazdasági miniszter szerint így sikerült letörni az inflációt. A megállapításai azért árnyalhatók.
A kormány saját sikereként tálalja az infláció mérséklődését, holott abban jelentős szerepet játszott, hogy a háztartások már a hideg ellenére is alig fűtöttek. Bár most óriási a gazdasági sikerpropaganda, valójában már januárban megnyekkent az idei költségvetés, és a forint árfolyama is komoly gyengülésbe kezdett a héten. Kormányunk emellett abban is vastagon benne van, hogy nem a vendégmunkást rúgják ki, hanem a magyart. De nemcsak a magyar munkavállalókat, hanem a Magyar Postát is sajátos módon védi a kormányunk.
A januári infláció azért is meglepően alacsony, mert nem jelent meg benne teljes egészében az üzemanyagok adóemelése. A lakossági energia ára nem változott, a KSH módszertana szerint mégis olcsóbb lett – gyakorlatilag az húzta le az inflációt, hogy a háztartások a hideg ellenére keveset fűtöttek.
Cél a 4 százalékos gazdasági növekedés.
Két év és tíz hónap után először tért vissza az infláció abba a sávba, ahol lennie kell. Ehhez persze szükség volt nemcsak arra, hogy a tavaly januári nagyon drága benzinhez hasonlítsuk az üzemanyagárakat, hanem arra is, hogy a KSH módszertanával kijöjjön egy év alatt 25 százalékos gázárcsökkenés.
A magas nyomású gazdaság 2.0 elindul és megvalósul, többéves bérkonvergencia mellett – véli Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Inflációs szempontból ez az év még rendben lesz.
A gazdaságkutató szerint ezt a tavalyi fogyasztási adatok is bizonyítják.
Magyarország logisztikai nagyhatalom lesz, a beruházások megmentik az építőipart. A foglalkoztatottságot fel kell tornászni 85 százalékra, az inflációtól pedig már nem kell félni. Gazdasági tankönyvekből sem tanulható meg minden – mondta Magyarország gazdasági minisztere.
„Zavaró pénzpiaci zajokkal” indokolta az MNB alelnöke, hogy nem gyorsítottak a kamatcsökkentés ütemén. Ezeket a zajokat főleg a kormányzati gépezet okozta.
