A jegybank Monetáris Tanácsa egy opciót tárgyalt, a döntés egyhangú volt – tájékoztatott Virág Barnabás alelnök a tanács ülése után, amelyen 50 bázisponttal, 7,25 százalékra mérsékleték az alapkamatot.

Az 50 bázispontos vágás nem okozott meglepetést, az igazi kérdés már a döntés előtt az volt, innen hogyan halad tovább a jegybank. Virág megerősítette, hogy a júniusi alapkamat-szint 6,75-7 százalékon „reális”. Arra azonban utalást sem tett, hogy a 25 vagy az 50 bázispontos csökkentés valószínűbb-e.

Június után a kamatcsökkentések további tere „nagyon-nagyon” szűknek ígérkezik.

Pontosabb kép majd a friss gazdasági előrejelzéseket tartalmazó júniusi Inflációs jelentés után rajzolódik ki.

Az alelnök – ismét – leszögezte, hogy óvatos és türelmes monetáris politikára van szükség. A tanács továbbra is körültekintő, adatvezérelt döntéseket fog hozni. „Nincs hová sietni” – mondta az alelnök.

A tanács kiemelt figyelmet fordít majd az inflációra – az év közepén várhatóan emelkedik, a szolgáltatások inflációja és bázishatások miatt.

A fenntartandó kamatszint miatt is fontos országkockázati megítélés szempontjából kiemelten fontos a költségvetési hiánycélok fenntartható elérése

– intézett figyelmeztetést Virág a kormányhoz.

A pénzpiaci stabilitás továbbra is kulcsfontosságú, különösen a változékony nemzetközi befektetői hangulatban – utalt arra az alelnök, hogy a jegybank az importált infláció féken tartása érdekében továbbra is stabil forintárfolyam fenntartására törekszik.

A helyzet amúgy jelenleg nem rossz, sőt jobb, mint egy hónappal korábban, az előző kamatdöntés idején volt. Az ország kockázati megítélése javult, a magyar hozamfelárak csökkentek. Emögött több országspecifikus hatás áll: az első negyedéves, vártnál jobb gazdasági növekedés, folyó fizetési mérleg a vártnál nagyobb többlete, a devizatartalék magas szintje. A jegybank által figyelt adatok alapján a második negyedévben folytatódott a gazdasági élénkülés. Még az első negyedévinél is gyorsabb lehet a gazdasági növekedés negyedéves alapon. A folyó fizetési mérleg többlete márciusban még nagyobb volt, mint februárban. Jó alap, hogy a többlet az év egészében fönnmaradjon, sőt tovább javuljon.

A jegybank azért kockázatokat és problémákat is lát bőven. Folytatódott a (gyorsan változó tételektől szűrt) maginfláció mérséklődése, ami pozitív fejlemény. Pozitív, hogy az iparcikkek és feldolgozott élelmiszerek inflációjának mérséklődése erősíti ezt a folyamatot.

Ugyanakkor a piaci szolgáltatások 10 százalék körül drágulnak, ez nagyon magas szint. A visszatekintő átárazások 3,6 százalékpontért felelnek ebből – szólt Virág Barnabás azokról a szolgáltatószektorokról (például telekommunikáció), amelyekben idén a tavalyi, extrém magas inflációhoz igazodva emeltek árakat.

3-4 százalékos inflációs közegben nincs rendben, hogy egyes szolgáltatások ára 10 százalék fölött nő

– feddte meg az alelnök a szóban forgó vállalkozások „káros gyakorlatát”. A jegybank arra számít, hogy a 2025 eleji átárazásokkor kerülhet ki ez az inflációtöbblet a szolgáltatásinflációból. (Mivel idén az infláció már jóval alacsonyabb, jövőre a visszatekintő elven árazó vállalkozások jóval kisebb mértékű emeléseket fognak végrehajtani.)

A jegybank mozgásterét szűkíti, illetve a feltörekvő országok számára kevéssé örvendetes, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatcsökkentési ciklusa egyre távolabb tolódik a várakozások szerint. Olyannyira, hogy a Fed később vághat bele a kamatcsökkentésbe, mint az Európai Központi Bank (EKB). A két nagy jegybank monetáris politikája közti széttartás, illetve a kamatszintjeik közti differencia a feltörekvő piacokon (mint Magyarország) nagyobb volatilitást (nagyobb árfolyam- és hozamingadozásokat) okozhat.