Májusban a bruttó átlagkereset 17,9, a nettó átlagkereset 17,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, a reálkereset így is három százalékkal csökkent a 21,5 százalékos éves infláció miatt.
Ha kivételesen lesz is évközi minimálbér-emelés, az maximum az év utolsó két-három hónapját érintheti.
Az infláció visszaszorítása kulcsfontosságú a költségvetési hiány megfékezésében - jelentette ki a pénzügyminiszter.
Már most látszik, hogy túl nagy a különbség a várt és a valós infláció között, a szakszervezetek szerint nincs mese: kell a rendkívüli, évközi minimálbér-emelés. A munkáltatók hűtenék a kedélyeket, de az OECD-ben nálunk legmeredekebb reálbércsökkenés magáért beszél.
Szinte pontosan ugyanakkora az európai infláció, mint amekkora az orosz-ukrán háború kitörésekor volt, de vannak országok, ahol már csak 1 százalék körüli. Magyarország messze a legrosszabbul áll a 27 ország közül.
Idén májusban átlagosan már négyzetméterenként 4500 forintot kellett fizetni.
Szeptemberben dönthet a kormány arról, lesz-e újabb évközi nyugdíjemelés, miközben reméli: úgy alakul az infláció, hogy nem lesz rá szükség. A Bankmonitor megnézte, alátámasztják-e ezt a érvet a számok, és mekkora nyugdíjemelés lenne méltányos.
A lakosság biztatás nélkül is jelentősen növelte állampapír-befektetéseit – elsősorban az inflációkövető, magas kamatozású papírok révén – a lekötött betétek rovására.
Éveken át pörgette erőltetetten a gazdaságot a kormány, majd a kampányban kiosztott kétezer milliárd forint ingyen pénzt, most pedig nem csak visszaszedi ezt, hanem ahogy csak lehet, próbál újabb bevételekhez jutni, hogy a növekedést valahogyan fenntartsa. Az elmúlt több mint egy év már a megszorításról szólt, és nincs jele annak, hogy egyhamar jobb lenne.
Elvette a magyar infláció a Sziget versenyelőnyét az árak terén, egyedül a belépőkön spórolnak az ide érkező külföldiek, de továbbra is a legnemzetközibb fesztivál kezdődik augusztusban Budapest szívében – erről beszélt Kádár Tamás, a Sziget Zrt. cégvezetője közéleti podcastunkban, ahol a Fishing on Orfűről, a Balaton Soundról, a nem megrendezett Voltról és az idei sztárfellépőkről is szó volt. Na meg arról, hogy megfulladunk-e a porban.
Ha hazánk teljesítené a feltételeket, úgy az uniós pénzek sokat segíthetnének.
Az orosz statisztikai hivatal azt közölte, hogy júniusban az éves infláció 3,2 százalékra emelkedett a májusi 2,5 százalékról.
Az élelmiszergyártók tavaly azért tudták jelentősen emelni az áraikat, mert a lánc végén a lakosságnál volt pénz – köszönhetően a választások előtti kormányzati pénzszórásnak is. A nagy élelmiszergyártók végül jó, sőt egyesek príma üzleti évet zártak. Egyelőre kérdés, a szemétdíjak jelentős emelését be tudják, be fogják-e nyelni.
20,1 százalékosra lassult az infláció júniusban, noha már egyes számjeggyel kezdődőt várt a kormány. Az élelmiszerek ára sem csökkent nagyot, amiben az is szerepet játszik, hogy a gazdák, köztük Mészáros Lőrinc nyereségigénye felülírta ezt. A magas infláció ugyanakkor magas kamatokkal jár, így pedig borzasztó terhet jelentenek a kamatkiadások, ami az államadósság kezelését és a költségvetést is nehéz helyzetbe hozza. A gazdasági problémákat a sokasodó akkugyárak sem oldják meg, főként, ha elszennyezik az egész országot. Így pedig már a balatoni nyaralás sem olyan felszabadító, főként ha a Shein oldalán vettük a fürdőruhát. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Mennyire kezelik kiemelten a kormányzati propagandalapok a meglepően magas inflációt? Biztos, ami biztos, Nagy Márton miniszterre hagyják, hogy szép szavakba csomagolja a 20 százalékos adatot olvasóik számára.
Nemcsak Putyin vezető gárdájának tagjaiból menekültek sokan külföldre a Prigozsin-puccs idején, de sokan igyekeztek szabadulni a rubeltől is Oroszországban, mert a hatalom megingása komoly bizonytalanságot okozott. Ezért a rubel is gyengült – az orosz elnök hiába közölte a sanghaji virtuális csúcs résztvevőivel, hogy Oroszországban a hatalom stabil.
20,1 százalékos volt az infláció júniusban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A KSH 140 termékcsoportra lebontva részletesen is közzétette, hogyan változtak az árak az elmúlt egy évben, ebből szemezgettünk.
Európa minden más országában már 10 százalék környéki vagy annál is kisebb az infláció, idehaza viszont amiatt izgulhattunk pénteken reggel, hogy kiderüljön, júniusban legalább 20 százalék alá lement-e az áremelkedés üteme. És meg is kaptuk a választ: nem.
20,1 százalékosra lassult az infláció júniusban – számolt a Központi Statisztikai Hivatal. Az élelmiszerek ugyan olcsóbbak voltak, mint májusban, a szolgáltató szektorban és a benzinkutakon azonban akkora drágulás volt, hogy májusról júniusra összességében még emelkedtek is az árak.
