A Gazdasági Versenyhivatal elnöke szerint részben az árösszehasonlító portáljuk miatt csökkent az élelmiszer-infláció júliusban, a látogatottsági adatok szerint viszont az állami árfigyelő szinte senkit sem érdekel.
Orbán Viktor azzal rúgta be a pénteket, hogy közölte: a multi kiskerláncok árspekulánsok. Hogy lehet, hogy mégis ők a legolcsóbbak? Júliusi bevásárlókörünk során erre is kerestük a választ. Na meg arra, milyen árakon mondhatunk búcsút a talán túl hosszú ideig velünk maradt árstopoknak.
Leültek tárgyalni az egészségügy kormányzati vezetői és a Magyar Orvosi Kamara első emberei, de a MOK beszámolója alapján túl sok köszönet nem volt ebben.
Az irányadó kamatot is 1 százalékponttal csökkenti a jegybank - derült ki a Monetáris Tanács júliusi kamatdöntő ülése után. Ha minden jól megy, szeptember végén csökkenhet az alapkamat 13 százalékos szintjére. És ha az infláció a várakozásoknak megfelelően lassul tovább, addigra vaskosan pozitív lesz a reálkamat-környezet, amire az infláció tartós letöréséhez szükség van.
A KSH adatai alapján májusban a kedvezmények nélküli átlagbér 377 600 forint volt. Ez egy év alatt 17,9 százalékos emelkedés, ami azonban elmarad a 21,5 százalékos inflációtól. A bérek vásárlóereje tehát csökkent a tavasz utolsó hónapjában, de vajon egy átlagos keresetű ember hitelfelvételi képessége is romlott?
Májusban a bruttó átlagkereset 17,9, a nettó átlagkereset 17,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, a reálkereset így is három százalékkal csökkent a 21,5 százalékos éves infláció miatt.
Ha kivételesen lesz is évközi minimálbér-emelés, az maximum az év utolsó két-három hónapját érintheti.
Az infláció visszaszorítása kulcsfontosságú a költségvetési hiány megfékezésében - jelentette ki a pénzügyminiszter.
Már most látszik, hogy túl nagy a különbség a várt és a valós infláció között, a szakszervezetek szerint nincs mese: kell a rendkívüli, évközi minimálbér-emelés. A munkáltatók hűtenék a kedélyeket, de az OECD-ben nálunk legmeredekebb reálbércsökkenés magáért beszél.
Szinte pontosan ugyanakkora az európai infláció, mint amekkora az orosz-ukrán háború kitörésekor volt, de vannak országok, ahol már csak 1 százalék körüli. Magyarország messze a legrosszabbul áll a 27 ország közül.
Idén májusban átlagosan már négyzetméterenként 4500 forintot kellett fizetni.
Szeptemberben dönthet a kormány arról, lesz-e újabb évközi nyugdíjemelés, miközben reméli: úgy alakul az infláció, hogy nem lesz rá szükség. A Bankmonitor megnézte, alátámasztják-e ezt a érvet a számok, és mekkora nyugdíjemelés lenne méltányos.
A lakosság biztatás nélkül is jelentősen növelte állampapír-befektetéseit – elsősorban az inflációkövető, magas kamatozású papírok révén – a lekötött betétek rovására.
Éveken át pörgette erőltetetten a gazdaságot a kormány, majd a kampányban kiosztott kétezer milliárd forint ingyen pénzt, most pedig nem csak visszaszedi ezt, hanem ahogy csak lehet, próbál újabb bevételekhez jutni, hogy a növekedést valahogyan fenntartsa. Az elmúlt több mint egy év már a megszorításról szólt, és nincs jele annak, hogy egyhamar jobb lenne.
Elvette a magyar infláció a Sziget versenyelőnyét az árak terén, egyedül a belépőkön spórolnak az ide érkező külföldiek, de továbbra is a legnemzetközibb fesztivál kezdődik augusztusban Budapest szívében – erről beszélt Kádár Tamás, a Sziget Zrt. cégvezetője közéleti podcastunkban, ahol a Fishing on Orfűről, a Balaton Soundról, a nem megrendezett Voltról és az idei sztárfellépőkről is szó volt. Na meg arról, hogy megfulladunk-e a porban.
Ha hazánk teljesítené a feltételeket, úgy az uniós pénzek sokat segíthetnének.
Az orosz statisztikai hivatal azt közölte, hogy júniusban az éves infláció 3,2 százalékra emelkedett a májusi 2,5 százalékról.
Az élelmiszergyártók tavaly azért tudták jelentősen emelni az áraikat, mert a lánc végén a lakosságnál volt pénz – köszönhetően a választások előtti kormányzati pénzszórásnak is. A nagy élelmiszergyártók végül jó, sőt egyesek príma üzleti évet zártak. Egyelőre kérdés, a szemétdíjak jelentős emelését be tudják, be fogják-e nyelni.
20,1 százalékosra lassult az infláció júniusban, noha már egyes számjeggyel kezdődőt várt a kormány. Az élelmiszerek ára sem csökkent nagyot, amiben az is szerepet játszik, hogy a gazdák, köztük Mészáros Lőrinc nyereségigénye felülírta ezt. A magas infláció ugyanakkor magas kamatokkal jár, így pedig borzasztó terhet jelentenek a kamatkiadások, ami az államadósság kezelését és a költségvetést is nehéz helyzetbe hozza. A gazdasági problémákat a sokasodó akkugyárak sem oldják meg, főként, ha elszennyezik az egész országot. Így pedig már a balatoni nyaralás sem olyan felszabadító, főként ha a Shein oldalán vettük a fürdőruhát. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
