A gyógyszerhiány nem új jelenség, a gyárak nem tudnak lépést tartani a növekvő igényekkel, mindehhez azonban hozzájött a járvány és a háborúval súlyosbított gazdasági válság. Itthon az is nehezítheti a gyógyszerek eljutását a betegekhez, hogy több száz gazdaságtalanná váló kispatika bezárhat.
Gólszámban aligha, de lesújtó statisztikákban elsők lehettünk volna a katari vb-n – már ha kint lennénk, és a meccseket magas inflációra, antidemokratikus tendenciákra, dízelárra, vagy Covid-halálozásokra játszanánk. Szimuláltuk, hogyan alakulna a foci-vb, ha csak ezek a mutatók számítanának.
Rossz hír: a közúti fuvarozás díja szinte minden ipari és fogyasztási termékben jelentkezik majd.
A központi árdiktálás paródiája, hogy a tojással és a burgonyával bővítette a kormány az ársapkás termékek körét. A hatósági árak a gyorsuló infláció tüneti kezelésére sem alkalmasak.
A kakaós csiga 56 százalékkal drágult, a gyümölcsjoghurt 42 százalékkal, a hamburger 45-tel.
Törökország megállíthatatlanul emelkedik az infláció, így a majd mindenható elnök rugdalja ki a statisztikai hivatal vezetőit, mert nincs megelégedve a számokkal.
A globális hitelező szerint a G20-as csoport legtöbb gazdaságában tartós marad a magas infláció.
Árstopot vezettek be a tojásra és a krumplira; elterjedt a hír, hogy Palkovics László lemond, csak a kormány nem foglalkozott ezzel; még tovább nőtt az infláció. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Az Európai Bizottság közzétette őszi gazdasági előrejelzését, amely szerint nem lesz recesszió az EU-ban jövőre, minimális növekedés várható. A várakozások alapján 2023-ban az EU-ban Magyarországon lesz a legnagyobb a pénzromlás, 2024-ben pedig az államháztartási hiány. Ellenben úgy számolnak, hogy megkapjuk az uniós forrásokat.
Az átállás alatt is a rögzített áron kell adniuk a krumplit és a tojást.
Az egymással gazdasági jellegű jogvitákba keveredett vállalkozások döntő többsége bíróságra megy, és a nézeteltéréseknek csak elenyésző része dől el békés megegyezéssel. Pedig nem is gondolnánk, mennyi időt és pénzt lehet megtakarítani azokkal a peren kívüli megoldásokkal, amelyekkel a vállalkozások megnyugtatóan rendezhetik vitáikat, ráadásul a bírósági ítélettel azonos jogerővel.
„A rendelet kihirdetésének időpontjában az üzletek döntő többsége már bezárt, a dolgozók hazamentek” – írják közleményükben.
Az európai gazdaság a visszaesés felé menetel, a gazdasági bajok még csak ezután csúcsosodnak ki, írja a brit lap elemzése.
Hatósági áras lesz a tojás és a krumpli, a kiskereskedők nem adhatják őket a szeptember végi árnál drágábban. Ez első lépésben árcsökkentési kötelezettséget jelent. A rezsiben a rendszerhasználati díjak jövőre nem fognak emelkedni, a hálózati kiegyenlítő szerepet betöltő erőművek különadót kapnak a nyakukba.
21,1 százalékra emelkedett az éves infláció, új árstopok jönnek a tojásra és az étkezési burgonyára. Élőben közvetítettük a Kormányinfót.
Brutális az áremelkedés, hát még ha részleteire bontjuk, miből jött ki a KSH adata a 21,1 százalékos inflációról. Megnéztük a 140 termékcsoportot, amelyből kiszámolják, mekkora a drágulás.
Nem sikerült megállítani az infláció száguldását, még a szeptemberihez képest is emelkedtek az árak. A most közzétett 21,1 százalékos októberi adat annyira magas, amilyet 1996 óta nem láttunk Magyarországon.
Gyakran nem az a fontos, hogy mi történik valójában, hanem az, hogy mit gondolunk, mi fog történni. Az önbeteljesítő, vagy épp néha öncáfoló jóslat ezért válhatott a közgazdászok egyik kedvenc témájává.
Hiába károsak az árstopok, és kérdéses, hogy fékezik-e egyáltalán az inflációt, a kormány bevezet még néhányat. Év végére a magyar infláció lehet a legmagasabb az egész unióban, akármennyi sapka is van rajta. A kormány a valós okokról nem beszél, a mély problémák még felvetnék a párt felelősségét, és esetleg a megoldásukra is ki kellene találni valamit.
