Durván megemelte inflációs prognózisát a Magyar Nemzeti Bank, a pénzügyminiszter pedig költségvetési kiigazítást ígért, de csak a választások utánra. Mindeközben a kormány zavartalanul vádolja az ellenzéket azzal, hogy megszorításokra készül.
Az eddig tervezett 5,9 helyett 3-4 százalékos, vagy annál valamivel nagyobb GDP-növekedést valószínűsített Varga Mihály 2022-re a Figyelőnek adott interjújában, az inflációs becslésre pedig nem mondott számot.
Érdemes bekapcsolniuk az öveket a hitelben úszó magyaroknak: a romló piaci környezet érzékenyen érintheti a szerződéseiket. Júniusban jöhet az első nagy pofon.
A hatósági árak ellenére például az üzemanyagon sokan próbálnak spórolni.
Elfelejthetjük a korábban várt 5 százalék körüli GDP-növekedést, az infláció 9 százalékosra ugorhat – számol a GKI Gazdaságkutató Zrt.
Miközben az év eleji fizetésemelések és a minimálbér-emelés, valamint a rendkívüli munkaerőhiány miatt óriásit ugrott az átlagkereset, a reálkereset csak 5,4 százalékkal magasabb, mint amilyen tavaly ilyenkor volt.
Mégis kéri a magyar kormány az uniós hitelt, amiről tavaly még lemondott volna; azon dolgozik az EU, hogyan lehetne megszüntetni az orosz energiafüggőséget; sokkal nagyobb inflációt vár az MNB, mint amit eddig prognosztizált. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
De ez csak akkor van így, ha a kérdező szóba hozza a témát. Spontán módon csak elvétve említik.
Most látszik igazán, hogy a nagy választási osztogatás közben a kormány nem hagyott magának mozgásteret. Akkora sebeket üt a gazdaságon az infláció és a háború, hogy eddigi álláspontját sutba dobva kénytelen volt pénzt kérni az Uniótól. Az ellenzék nem változtat gazdasági programján.
Minden fontos előrejelzésén nagyot rontott az MNB: a legjobb esetben 7,5, a legrosszabb forgatókönyv szerint 9,8 százalékos lehet az infláció, a GDP-növekedés 2,5 és 4,5 százalék között lehet. Az élelmiszerárak úgy nőnek, hogy azt néhány termék ármaximálása sem képes megállítani, és hacsak nem lesz nagy változás a világpiacon, jókora ársokk jön, amint elengedik az árak rögzítését.
A kormány árstop-intézkedései legfeljebb ideiglenes sebtapaszt kínálnak az infláció ellen, cserébe rendkívül károsak, költségüket részben már rövid távon a lakosság fizeti meg. A plusz jövedelemjuttatások ideig-óráig segítenek a háztartásoknak kigazdálkodni a magasabb árakat, ám hozzájárulnak az árak gyorsuló emelkedéséhez. A jegybank szerint a kormány intézkedései mindössze egy százalékponttal fékezik az elszálló inflációt.
1992 márciusában mértek utoljára nagyobb drágulást Nagy-Britanniában, mint az idén februári 6,2 százalék.
A szokásos november helyett már júniusban nyugdíjkiegészítés jöhet.
A háború okozta kínálati sokkok miatt az év első felében még gyorsul az infláció, márciusban már 8,5–9 százalék várható. Fordulat a második félévben lehet, az éves átlag megközelítheti a 10 százalékot. A gazdasági növekedés ezzel szemben lassabb lesz a vártnál, lehet, hogy csak 2,5 százalék. A jegybank folytatja a szigorítást, aminek fenntartására hosszabb ideig lesz szükség.
Egy világjárványból indult és egy háborúban folytatódott a parlamenti választásokat megelőző kampány, annak témáit is meghatározta a különleges helyzet. A magyar gazdaságot, politikát és társadalmat érintő problémák ettől azonban még velünk maradtak. Cikksorozatunkban ezeket vesszük számba, és azt, mennyire képes vagy akar eltávolodni az ellenzék az elmúlt 12 évet meghatározó fideszes politikai irányvonaltól.
Egyre gyakrabban hangzik el, hogy az 1970-es évek után újra stagflációba süppedhet a világ. A 2010-es években hozzászoktunk ahhoz, hogy egyszerre nagy a gazdasági növekedés, csekély a munkanélküliség, alig van infláció, és alacsonyak a kamatok, és még 2020–21-ben is hihettük azt, hogy csak a járvány okozott ideiglenes visszaesést, de mostanra egyre biztosabban látszik: ennek az időnek vége van.
Újabb szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben; a mezőgazdaságban dolgozók, a közúti fuvarozók és a benzinkutasok is egyre nagyobb bajban vannak az árak maximálása miatt; őrizetbe vették a volt bolgár miniszterelnököt. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Amelyik kút nem tud üzemelni, annak működtetését a kormány átadja a Molnak. Akkor is, ha egy kút azért nem tud üzemelni, mert a nagykereskedőtől (aki a Mol) nem kapott üzemanyagot.
Sok közép- és kelet-európai ország küzdött magas inflációval már az orosz–ukrán háború előtti hetekben is, a magyar drágulás így is a legnagyobbak közé tartozott.
Több mint három év után emelt kamatot a jegybank szerepét betöltő Fed. A Fed borúsabban már nem csak az inflációtól tart, de borúsabban látja a gazdasági kilátásokat is.
