Egyre gyakrabban hangzik el, hogy az 1970-es évek után újra stagflációba süppedhet a világ. A 2010-es években hozzászoktunk ahhoz, hogy egyszerre nagy a gazdasági növekedés, csekély a munkanélküliség, alig van infláció, és alacsonyak a kamatok, és még 2020–21-ben is hihettük azt, hogy csak a járvány okozott ideiglenes visszaesést, de mostanra egyre biztosabban látszik: ennek az időnek vége van.
Újabb szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben; a mezőgazdaságban dolgozók, a közúti fuvarozók és a benzinkutasok is egyre nagyobb bajban vannak az árak maximálása miatt; őrizetbe vették a volt bolgár miniszterelnököt. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Amelyik kút nem tud üzemelni, annak működtetését a kormány átadja a Molnak. Akkor is, ha egy kút azért nem tud üzemelni, mert a nagykereskedőtől (aki a Mol) nem kapott üzemanyagot.
Sok közép- és kelet-európai ország küzdött magas inflációval már az orosz–ukrán háború előtti hetekben is, a magyar drágulás így is a legnagyobbak közé tartozott.
Több mint három év után emelt kamatot a jegybank szerepét betöltő Fed. A Fed borúsabban már nem csak az inflációtól tart, de borúsabban látja a gazdasági kilátásokat is.
A pénzosztás pozitív hatását ellensúlyozta a háború.
A kormányzati szankciók után szinte minden fontos nyugati cég elhagyta Oroszországot; kétségbeesetten küzd a magyar kormány, hogy rend és nyugalom legyen a benzinkutakon; 399,87 forint is volt egy euró ára; kiderült, hogy az MKB volt az a magyar bank, amely négymilliárd forintos hitelt adott Marine Le Pen kampányára. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Jelentősen felfelé módosította előrejelzését az eurózóna központi bankja.
Évtizedes árrekordokat dönt az olajtól a gabonáig számos termék, melyekből Oroszország és Ukrajna jelentős exportőr. Ráadásul az árupiacokon igen magas fokú a globalizáció és így a sebezhetőség.
„Ha a baloldalon múlna, már brutális háborús infláció lenne” – ezzel a címmel adott ki közleményt a Fidesz arra reagálva, hogy 15 éve nem látott szintre, 8,3 százalékra nőtt az infláció. A közlemény megismételte azt, amit Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója nyilatkozott: a magyar infláció az európai középmezőnyhöz tartozik. Nagy Márton ehhez még azt tette hozzá, hogy az ármaximálás 3-4 százalékponttal vitték lejjebb az inflációt. Megnéztük, mi igaz ezekből az állításokból.
A tíz legnagyobbat dráguló termék közül hét élelmiszer, de még az üzemanyag is bekerült a tízes lista végére, annyival drágább, mint tavaly ilyenkor volt. Négy olyan termékcsoport van a 140-ből, amelynek csökkent az ára.
Az élelmiszerek és a benzin árának maximálása is csak egy kicsit tudta lassítani az infláció száguldását, 2007 augusztusa óta nem volt akkora drágulás, mint most. Az árbefagyasztással nem érintett termékek közül a margarin ára 25,8 százalékkal, a kenyéré 25 százalékkal nőtt. Ráadásul az orosz–ukrán háború gazdasági hatásai még csak nem is látszanak ezeken a számokon.
A kereskedőknél ennél is nagyobb arányban számolnak drágulással.
A januári 7,9 százalék után a februári infláció a szakértők szerint akár 8,5 százalékos is lehet.
A JP Morgan szerint 150 dollárt is érhet hamarosan egy hordó Brent olaj, de mehetnek még e fölé is az árak, ha a globális kereslet úgy alakul. Az ukrajnai háború miatt a világ második exportőre, Oroszország kiszorulóban a piacról.
Többek közt az orosz-ukrán konfliktus a ludas, főleg a búza és a növényi olajok áremelkedésében, de sok más faktor is befolyásolja az árakat. A cukor például olcsóbb lett.
Borzasztó állapotban van a forint, olyan mélypontokra zuhant az elmúlt napokban, amelyekről még akár egy hete sem hittük volna, hogy a közelébe juthat. De mi történhet ez után, mit lehet tenni ez ellen, és mit tehet az, aki szeretné menteni a befektetéseit? Erre gyűjtöttük össze a válaszokat.
A háború előtt lefektetett menetrend szerint nem lett volna kamatemelés, de a jegybank 75 bázisponttal emelte az irányadó rátát. A kamatemelésre szükség is van, a háború miatt a forint árfolyama esik, a tőzsde zuhan, az inflációs kockázatok erősödnek.
Lassult az ipari termelői árak emelkedése januárban, de nem állt meg. Éves alapon a drágulás 22,3 százalékos volt, decemberhez képest 0,6 százalékos.
A rubel beszakadt a szankciók miatt, a központi bank lépett.
