Minden fontos előrejelzésén nagyot rontott az MNB: a legjobb esetben 7,5, a legrosszabb forgatókönyv szerint 9,8 százalékos lehet az infláció, a GDP-növekedés 2,5 és 4,5 százalék között lehet. Az élelmiszerárak úgy nőnek, hogy azt néhány termék ármaximálása sem képes megállítani, és hacsak nem lesz nagy változás a világpiacon, jókora ársokk jön, amint elengedik az árak rögzítését.
A kormány árstop-intézkedései legfeljebb ideiglenes sebtapaszt kínálnak az infláció ellen, cserébe rendkívül károsak, költségüket részben már rövid távon a lakosság fizeti meg. A plusz jövedelemjuttatások ideig-óráig segítenek a háztartásoknak kigazdálkodni a magasabb árakat, ám hozzájárulnak az árak gyorsuló emelkedéséhez. A jegybank szerint a kormány intézkedései mindössze egy százalékponttal fékezik az elszálló inflációt.
1992 márciusában mértek utoljára nagyobb drágulást Nagy-Britanniában, mint az idén februári 6,2 százalék.
A szokásos november helyett már júniusban nyugdíjkiegészítés jöhet.
A háború okozta kínálati sokkok miatt az év első felében még gyorsul az infláció, márciusban már 8,5–9 százalék várható. Fordulat a második félévben lehet, az éves átlag megközelítheti a 10 százalékot. A gazdasági növekedés ezzel szemben lassabb lesz a vártnál, lehet, hogy csak 2,5 százalék. A jegybank folytatja a szigorítást, aminek fenntartására hosszabb ideig lesz szükség.
Egy világjárványból indult és egy háborúban folytatódott a parlamenti választásokat megelőző kampány, annak témáit is meghatározta a különleges helyzet. A magyar gazdaságot, politikát és társadalmat érintő problémák ettől azonban még velünk maradtak. Cikksorozatunkban ezeket vesszük számba, és azt, mennyire képes vagy akar eltávolodni az ellenzék az elmúlt 12 évet meghatározó fideszes politikai irányvonaltól.
Egyre gyakrabban hangzik el, hogy az 1970-es évek után újra stagflációba süppedhet a világ. A 2010-es években hozzászoktunk ahhoz, hogy egyszerre nagy a gazdasági növekedés, csekély a munkanélküliség, alig van infláció, és alacsonyak a kamatok, és még 2020–21-ben is hihettük azt, hogy csak a járvány okozott ideiglenes visszaesést, de mostanra egyre biztosabban látszik: ennek az időnek vége van.
Újabb szankciókat vezettek be Oroszországgal szemben; a mezőgazdaságban dolgozók, a közúti fuvarozók és a benzinkutasok is egyre nagyobb bajban vannak az árak maximálása miatt; őrizetbe vették a volt bolgár miniszterelnököt. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Amelyik kút nem tud üzemelni, annak működtetését a kormány átadja a Molnak. Akkor is, ha egy kút azért nem tud üzemelni, mert a nagykereskedőtől (aki a Mol) nem kapott üzemanyagot.
Sok közép- és kelet-európai ország küzdött magas inflációval már az orosz–ukrán háború előtti hetekben is, a magyar drágulás így is a legnagyobbak közé tartozott.
Több mint három év után emelt kamatot a jegybank szerepét betöltő Fed. A Fed borúsabban már nem csak az inflációtól tart, de borúsabban látja a gazdasági kilátásokat is.
A pénzosztás pozitív hatását ellensúlyozta a háború.
A kormányzati szankciók után szinte minden fontos nyugati cég elhagyta Oroszországot; kétségbeesetten küzd a magyar kormány, hogy rend és nyugalom legyen a benzinkutakon; 399,87 forint is volt egy euró ára; kiderült, hogy az MKB volt az a magyar bank, amely négymilliárd forintos hitelt adott Marine Le Pen kampányára. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Jelentősen felfelé módosította előrejelzését az eurózóna központi bankja.
Évtizedes árrekordokat dönt az olajtól a gabonáig számos termék, melyekből Oroszország és Ukrajna jelentős exportőr. Ráadásul az árupiacokon igen magas fokú a globalizáció és így a sebezhetőség.
„Ha a baloldalon múlna, már brutális háborús infláció lenne” – ezzel a címmel adott ki közleményt a Fidesz arra reagálva, hogy 15 éve nem látott szintre, 8,3 százalékra nőtt az infláció. A közlemény megismételte azt, amit Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója nyilatkozott: a magyar infláció az európai középmezőnyhöz tartozik. Nagy Márton ehhez még azt tette hozzá, hogy az ármaximálás 3-4 százalékponttal vitték lejjebb az inflációt. Megnéztük, mi igaz ezekből az állításokból.
A tíz legnagyobbat dráguló termék közül hét élelmiszer, de még az üzemanyag is bekerült a tízes lista végére, annyival drágább, mint tavaly ilyenkor volt. Négy olyan termékcsoport van a 140-ből, amelynek csökkent az ára.
Az élelmiszerek és a benzin árának maximálása is csak egy kicsit tudta lassítani az infláció száguldását, 2007 augusztusa óta nem volt akkora drágulás, mint most. Az árbefagyasztással nem érintett termékek közül a margarin ára 25,8 százalékkal, a kenyéré 25 százalékkal nőtt. Ráadásul az orosz–ukrán háború gazdasági hatásai még csak nem is látszanak ezeken a számokon.
A kereskedőknél ennél is nagyobb arányban számolnak drágulással.
A januári 7,9 százalék után a februári infláció a szakértők szerint akár 8,5 százalékos is lehet.
