Újabb győzelmet hirdetett az infláció felett Nagy Márton
Két százalékponttal csökkent egy hónap alatt az infláció, lényeges segítséget jelent ez a családok számára – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
Két százalékponttal csökkent egy hónap alatt az infláció, lényeges segítséget jelent ez a családok számára – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
7,9 százalékos inflációt mért a KSH novemberre, alacsonyabbat, mint 2022 januárja óta bármikor. Októberről novemberre a benzinár nagyot esett, az elmúlt egy évben a használt autók ára csökkent látványosan, az élelmiszerek viszont újra drágultak. A leginkább pedig az segített az infláció csökkentésében, hogy a KSH módszertanja szerint, amelyről folyik az egyeztetés az Eurostattal, a rezsi 18 százalékkal olcsóbbra jön ki, mint tavaly ilyenkor.
A KSH 2022 augusztusában változtatott a módszertanán.
Az infláció lassulása európai trend, Magyarországon a magas bázis miatt lassul különösen gyorsan, nincs trükk az októberre számolt 9,9 százalék mögött. A KSH szerint az uniós statisztikai hivatal „egységérték” meghatározása alapján számolnak átlagot a „rezsicsökkentett” és a „lakossági piaci” áram és gáz árából. A módszer kritikusai szerint ezt nem lenne szabad, mert így valójában nem az árak változását követik, hanem a fogyasztásét.
Megduplázódtak a könyvkiadás költségei.
Búcsút mondhatunk az olcsó húsnak, de lassan talán a durva inflációnak is: ez hetedik karácsonyi bevásárlásunk legfontosabb tapasztalása. Az elmúlt év drágulása azonban nem múlt el nyomtalanul.
A gazdaságfejlesztési miniszter azt is elárulta: 10 eurós csökkenést terveznek a rendszerhasználati díjaknál az ipari energiafelhasználók esetében.
A Telex összehasonlította az árakat, hogy kiderüljön, egy teljes vásárlói kosár Magyarországon csak 19 százalékkal olcsóbb, mint Olaszországban, miközben a magyarok kevesebb mint feleannyit keresnek, mint az olaszok.
A magas infláció ellenére e pillanatban több mint ezermilliárd forinttal kevesebb áfabevétel folyt be a büdzsébe.
A volt árstopos termékek a legnépszerűbbek az állami árösszehasonlító portálon. Az Árfigyelőnek öt hónap alatt 1,4 millió egyedi látogatója volt – miközben már az első hónap 650 ezer látogatója sem volt soknak tekinthető.
Beálltak az elmúlt hónapokban az élelmiszerárak, vagy legalábbis normális határon belül mozognak az árak, amit jó ideje nem tapasztalhattunk meg a hazai boltokban. Tényleg a kormány érdeme ez?
Az utóbbi negyedévekben kiderült: akármit mond a kormány, vergődő gazdaság mellett az akkuipari projektek se tudják felhúzni a beruházási rátát, és a kormány kamattámogatott hitelkonstrukciói is alig segítenek. Alacsony inflációra lenne szükség. És uniós támogatásokra.
A lépésre azért volt szükség, mert bár az USA gazdasága szépen teljesít, ám ebből a fogyasztók kevés jót tapasztalnak, márpedig ők a választók, és az elnök nem áll jól a népszerűségi versenyben Donald Trumppal szemben.
A magyar gazdaság továbbra is sérülékeny, például a költségvetés helyzete és az uniós források körüli bizonytalanságok miatt. 2024 egészében pozitív marad a reálkamat, de jelentős forinterősödés nem várható a CIB szakértői szerint.
Lassuló növekedés, magas infláció és magasabb kamatkörnyezet jellemzi a makrogazdaságot, ami a bankoknál a hitelezés lassulásában és a kamatjövedelmek emelkedésében mutatkozik meg. A stresszteszten a bankok jól teljesítettek.
A magas inflációval és a gazdasági egyenlőtlenségekkel szembesülve a magyarok kétharmada úgy gondolja, hogy a klímasemleges gazdaságra való átállás csak akkor valósulhat meg, ha ezzel egyidejűleg kezelik az egyenlőtlenségeket is.
A magyar minimálbér vásárlóértéke zuhant a második legnagyobbat az Unióban.
Az infláció az autokráciákban tönkreteheti a társadalmi megállapodást, amire az egész hatalom épül, írja Harold James, a Princetoni Egyetem tanára.
Ha egy agyonélénkített gazdaságtól várjuk, hogy utolérje Ausztriát, félő, hogy Lengyelországot sem közelíti meg újra – int óvatosságra Szilágyi Katalin, az OG Research budapesti irodájának vezetője, aki szerint az eddigi extenzív növekedési modell kifulladt.
Jól reagált a piac arra, hogy a török jegybank 40 százalékra emelte az alapkamatot, ezzel azonban legfeljebb az infláció gyorsulását tudja megakadályozni.