Az utolsó pillanatban közzétette középtávú prognózisát a Pénzügyminisztérium, ebből az is kiderül: pontosan mennyire volt csapnivaló a magyar gazdaság idei éve. Nagyon.
Nem semmi év volt 2023, és sok szempontból nagyon jó, hogy vége van. Vagy kár érte, mert 2024 csak zúzósabb lehet? Infláció és válság itt, háború a szomszédban, ígérgetés az EU-pénzekről, vendégmunkások az akkugyárakhoz, lombkoronasétány, meg persze dobozos kávé a jachton. Magunk elé vettük a gazdaság és a vállalkozás rovat cikkeinek olvasottsági listáját, hogy megmutassuk, mi érdekelte önöket a legjobban ebből az évből.
A lakosságnak kevesebb mint a harmada tudna gond nélkül kifizetni egy 100 ezer forintos váratlan kiadást.
Mind méretében, mind kamatozásában sokkal szolidabb lesz a 2024-es Baross Gábor-program, mint a 2023-as volt.
A szélsőjobboldali politikus ellen a szakszervezetek rendeztek nagyszabású tüntetést.
Januártól vizsgálja a versenyhivatal, hogy milyen hatással van a piaci versenyre és a fogyasztókra a mesterséges intelligencia. Ez a GVH elnökével készült interjúból derül ki, amiben Rigó Csaba Balázs szépen felmondja a kormányzati paneleket, akár az inflációról, akár a családok és a kereszténység védelméről, akár a türk barátokról van szó.
2023 kulcsszava a gazdaságban az infláció volt, nemcsak Magyarországon, hanem nagyjából az egész világon. A legdurvább részen már túl vagyunk, de most jön egy elég kínos szakasz: amikor azzal kellene kezdeni valamit, hogy a nagy inflációból ugyan közepeset csináltak, de abból kicsi csak jó sokára lesz.
Dupla bérlettel fenyegetheti meg a kormány a fővárosiakat; egy év után már csak az EU második legnagyobb inflációja a magyar; az MNB szerint lassan indulhat meg a növekedés, akkora sokk volt az elmúlt két év; tényleg Magyarországon épít gyárat a BYD. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Az Egyesült Államok gazdasága tudott a leginkább alkalmazkodni ehhez a bonyolult évhez. Európát gyengíti a „nagybeteg" német gazdaság mélyrepülése, Kínában az ingatlanszektor inog.
Az átlagkereset 14 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az infláció lassulásával párhuzamosan a reálkereset 3,7 százalékkal nőtt.
Tavaly alapoztuk meg azt a válságot, amely 2023-ban mindenkit megviselt Magyarországon – de van-e remény, hogy jövőre jobb lesz, és nem csak számszerűen? A bázishatás 2024-ben is csodákat tehet a számok terén, idén azonban a gazdasági felsővezetés belső feszültségei és a propagandavezérelt politika sokkal inkább a katasztrófa felé vitte az országot. A hvg.hu gazdasági újságíróinak elemzése közéleti podcastunkban.
Bár a helyzet az év eleje óta sokat javult, azért még nem fenékig tejfel.
10,75 százalék az új ráta – kérdés, az infláció lassulása mellett gyorsulhat-e a kamatcsökkentés.
A gazdaságkutató szerint torzít a statisztikai hivatal módszertana.
Az Egyesült Államokból költözött vissza Törökországba a török központi bank új elnöke, hogy kezdjen valamit az inflációval, majd rádöbbent, hogy Isztambulban drágábbak a lakások, mint Manhattanben.
Kabinetfőnök és nemzetgazdasági miniszter lesz Nagy Mártonból, aki felzárkózott Orbán Viktor fő politikai támaszai közé, és a választások előtt könnyítene a költségvetési szigoron.
A társasjátékok és a Lego a legnépszerűbbek.
Drága, rossz ízű, gyenge minőségű, kevés: ezek a problémák újra és újra előkerülnek a közétkeztetés kapcsán.
A támadóból védekező középpályássá minősülő Varga Mihály lassan a cserepadra kerül. Mi történhetett? A miniszterelnök számít a munkájára, de elvon tőle döntési jogokat, és korlátozza a hatáskörét. Ha előre akar lépni, Vargának további belső küzdelmeket kell vállalnia.
Bár az infláció összességében tovább lassult, így is van rengeteg olyan tétel, ahol továbbra is kiugró volt az áremelkedés.
